Aktuális közoktatási jogszabályváltozások 2008/2009. tanév

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi XXXI. törvény részeként módosult, amely módosította: Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló évi XXXI. törvény részeként módosult, amely módosította: – A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt (Gyvt.) is Megjelent: Magyar Közlöny 89. számában, június 18- án Megjelent: Magyar Közlöny 89. számában, június 18- án Hatályba lépés: július 3. Hatályba lépés: július 3. DE! számos átmeneti szabály a 132. §-ban DE! számos átmeneti szabály a 132. §-ban

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása 1.A módosítás iránya, célja 1. A módosítás iránya, célja Új Iskola, Új Tudás Program megvalósítása Új Iskola, Új Tudás Program megvalósítása Önkormányzati mozgástér növelése a közoktatás-szolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez Önkormányzati mozgástér növelése a közoktatás-szolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez. E területen az intézményalakítás akkor lehet hatékony, ha lehetőség nyílik a más ágazathoz tartozó, a gyermekneveléshez szorosan kapcsolódó feladatok közös intézmény keretében történő megszervezésére. hatósági eszközök bővítése Az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi háttér megteremtése, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítése. Felhatalmazást többletjuttatások meghatározásához A pedagóguspályán nyújtott átlagon felüli teljesítmények elismeréséhez szükséges törvényi keretek biztosítása. Felhatalmazást biztosítása a Kormány részére ahhoz, hogy meg lehessen teremteni a többletjuttatások meghatározásához szükséges jogi kereteket.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása 2.A módosítás főbb elemei 2. A módosítás főbb elemei Óvodáztatási támogatás Egységes óvoda-bölcsőde Főigazgató - igazgató a többcélú, illetve nagyobb intézményekben Felvételi körzetek újradefiniálása Az Oktatási Hivatal többletfeladatai az egyenlő bánásmód elősegítése érdekében Az intézményátszervezésekhez kapcsolódó pontosító rendelkezések Számos apróbb de fontos! pontosító, jogalkalmazást segítő módosítás

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az óvodáztatási támogatás f Az óvodáztatási támogatás feltételei (Kt. 17. § (7) bek., Gyvt. 20/C. § és 160/A. §): 1. A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt) 2. A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról 3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 4. A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az óvodáztatási támogatás részletszabályai Az óvodáztatási támogatás részletszabályai A rendszeres óvodába járás fogalmának meghatározása  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előkészítés alatt álló módosítása (megtekinthető: )  a gyermek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában tartózkodik, továbbá  az igazolt és az igazolatlanul mulasztott napjai száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át.  Minderről az óvoda vezetőjének a kifizetés esedékességét megelőzően, a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatnia kell a jegyzőt.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előkészítés alatt álló módosításának további elemei (megtekinthető:  várhatóan bővíteni fogja a nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmát a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjével,  a nevelési-oktatási intézmény segítséget kérhet a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól,  a tervezett módosítás a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárás beiktatására ad módot.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az óvodáztatási támogatás ö Az óvodáztatási támogatás összege: – Első alkalommal: Ft – További alkalmakkor: Ft – Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben – Először: 2009 júniusában – Kivéve: természetben a helyi önkormányzat rendelete alapján a beíratást követő 7 munkanapon belül – Hatályba lépés: január 1., de akik már ezt megelőzően is beíratták, azoknak is jár Ft 2009 júniusában

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Egységes óvoda-bölcsőde Egységes óvoda-bölcsőde - Új többcélú intézménytípus a Kt. 33. §-ában Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, - ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsödét működtetni, és -a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, -hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely a Kt. 33. §-ában meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat. Átmeneti szabály! Egységes óvoda-bölcsőde indítására első ízben a évi nevelési évben van lehetőség.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Főigazgató - igazgató a többcélú intézményekbenFőigazgató - igazgató a többcélú intézményekben Kt. 55. § (3) bekezdés: – 1. A közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy – 2. A többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve, ha – 3. A többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, – 4. A közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt. a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Főigazgató - igazgató a többcélú intézményekbenFőigazgató - igazgató a többcélú intézményekben Kt. 55. § (3) bekezdés: – A főigazgatónak a munkáltatói jog gyakorlójának döntésétől függően nem kell hogy kötelező óraszáma legyen. – Az igazgató, óvodavezető foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az általános iskolai körzethatárok megállapítása Kt. 66. §-a (2)-(5) bekezdés: Ha a településen több általános iskola működik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. Települési arány: az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszáma

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Kt. 66. §-a (2)-(5) bekezdés: Körzeti arány: az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszáma a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszáma Átmeneti szabály! A felvételi körzeteket december 31- éig kell kialakítani.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.  A január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszámot kell figyelembe venni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály Kt § (14) bekezdés: Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály, ha – az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján – nem láthat el kötelező felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben 

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Kt § (15) A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévben elérte az ötven százalékot. (16) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal – a fenntartó kérésére – az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az Oktatási Hivatal által kiszabható bírság meghatározása szempontjainak bővülése Kt. 95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés – ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is – a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:  a) a jogsértés súlyosságát,  b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,  c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,  d) a jogsértéssel okozott kárt,  e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az Oktatási Hivatal által kiszabható bírság meghatározása szempontjainak bővülése  f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,  g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,  h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az Oktatási Hivatal hatósági jogosítványainak bővülése Az Oktatási Hivatal eddig is indíthatott eljárást azokkal szemben, akik megszegik a közoktatás szolgáltatás szervezése terén az egyenlő bánásmód követelményét. A korábbi rendelkezések alapján az OH elrendelhette a törvénysértő állapot megszüntetését, illetőleg bírságot szabhatott ki. A módosítás megteremti a lehetőséget ahhoz is, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt törvénysértést az OH orvosolja is.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Az Oktatási Hivatal hatósági jogosítványainak bővülése Kt. 95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét - az érintett szülő kérelmére -megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, feltéve - a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása  Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy  a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy  az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg – a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel – kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása  A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de – az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt. önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni  Az előbbiek alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása  Az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.  Az előbbiek természetesen nem alkalmazhatók, ha a nevelési-oktatási intézmény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanban működik.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása  Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása Pontosító rendelkezések az intézményátszervezésekkel kapcsolatosanKt §!  Pontosító rendelkezések az intézményátszervezésekkel kapcsolatosan - Kt §! vélemények kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé A vélemény kialakításához legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.  Az átszervezések végrehajtásához előírt vélemények kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést  A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. Idén a módosító törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni.

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása További módosítások:  További módosítások:  A szülői jogok és kötelezettségek bővülése (közérdekű igényérvényesítés joga + iskolapszichológusi ellátáson való megjelenési kötelezettség, Kt. 13. § (6), (8) bek.)  Amennyiben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok olyan többcélú közoktatási intézményben működnek, amely óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot is ellát, akkor a fenntartóknak január 1-jéig gondoskodni kell arról, hogy a többcélú intézményből “kiszervezzék” a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet. (Kt. 33. § (15) bekezdés és 133. § (9) bekezdés)  A többcélú közoktatási intézményben nem csak egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, hanem egy egységes házirendet, intézményi minőségirányítási programot kell elkészíteni (tehát nem működik a tagintézményenkénti, intézményegységenkénti házirend és IMIP készítése, 33. § (7) bek.).

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása További módosítások:  További módosítások:  Az iskolák csak a külön jogszabályban meghatározott keretek között határozhatják meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (Kt. 42. § (1) bekezdés).  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletnek a Magyar Közlöny 69. számában megjelent módosítása (a módosító jogszabály száma: 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet).  A évi tavaszi általános felvételi eljárásakor már alkalmazandó szabály, hogy amennyiben a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről  vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy  a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (11/1994. MKM rendelet 17/A. § (1) bekezdés)

A középfokú felvételi eljárás új elemei  Az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez is csak akkor köthető a felvételi kérelem elbírálása, ha  ahhoz a fenntartó hozzájárult, valamint azt  az adott tanulmányi területen a jelentkezők magas száma indokolja. A jelentkezők magas száma A jelentkezők magas száma: az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának. (11/1994. MKM rendelet 17/A. § (2) bekezdés)  Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről  kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy  a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy  a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet. (11/1994. MKM rendelet 17/A. § (3) bekezdés)

A középfokú felvételi eljárás új elemei  A középfokú iskola, írásbeli felvételi vizsgát csak az OH által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával szervezhet.  Kivétel: a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák  A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik  a nyolc évfolyamos gimnáziumba,  a hat évfolyamos gimnáziumba,  az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára,  a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (ún. tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. (11/1994. MKM rendelet 17/A. § (4) bekezdés)

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása További módosítások:  További módosítások:  Kt. 55. § (4): az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan  a Kt. alapján véleményezésre jogosultak által  kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez a módosítás már jelenleg is érvényben van, mert a törvény hatálybalépésével (2008. július 3.) egyidejűleg módosult és nem fűződik hozzá átmeneti szabály.  A szakmai munkaközösségek felvállalhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben (Kt. 58. § (1) bekezdés).

A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása További módosítások:  További módosítások:  Kt. 85. §-ából és 89/A. §-ából új helyre a 105. §-ba kerültek át az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos szabályok, és ezzel egyidejűleg egyértelművé vált, hogy a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként, vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként is el lehet készíteni.  A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolát fenntartó önkormányzatok figyelmében ajánljuk azt az új szabályt, hogy ha eddig elmulasztották, akkor a továbbműködési engedélyt idén augusztus végéig még megkérhetik (Kt § (17) bekezdés).

A közoktatásról szóló törvényt módosító évi XXXI. törvénnyel bevezetett foglalkoztatási újdonságok I. 1. Rugalmasabb képesítési követelmények: Az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain – a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári vagy művész szakképzettség mellett – megfelelő a szakirányú tanítói szakképzettség is (Kt. 17. § (1)bek.k) pont). 2. Az intézményvezetői megbízás nyilvánossága: Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, az azzal kapcsolatos vélemény, a szavazás eredménye közérdekű nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni (Kt. 55. § (4) bek.)

A közoktatásról szóló törvényt módosító évi XXXI. törvénnyel bevezetett foglalkoztatási újdonságok II. 3. A tanítási időkeret szabályozása: A pedagógusok munkáját „legalább” kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezni (1. számú melléklet Harmadik rész II/6.pont). 4. Változások az intézményvezetésben: A főigazgatóval, illetve az igazgatóval, óvodavezetővel kapcsolatos új szabályokról a törvénymódosítás ismertetése alkalmával már esett szó. Fontos: a megbízás minden esetben csak lehetőség és nem kötelezettség!

További jogszabály-módosítások, új jogszabályok a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének Magyar Közlöny 116. számában megjelent a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 23/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet, szeptember 10-ig be kell nyújtani a pályázatot/igénylést. A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról rendelkező 22/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet a Magyar Közlöny 116. számában jelent meg Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása

Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása  A Magyar Közlöny 106. számában jelent meg (19/2008. (VII. 19.) OKM rendelet)  A módosítás főbb elemei:  két új szakterület: szakszolgálat-esélyegyenlőség és a pedagógiai fejlesztő szakértő  módosultak a közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz benyújtandó dokumentumok,  a névjegyzéken való meghosszabbításhoz (5 év után) továbbképzési kötelezettség előírása,  egyes, a közoktatási törvényben előírt feladatokat csak egy meghatározott speciális felkészítésen részt vevő szakértők végezhetnek el,  a szakértőkkel szembeni panaszokkal kapcsolatos eljárás részletszabályainak meghatározása

Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása  A módosítás főbb elemei:  új szakértői kötelezettség, hogy a közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvéleményt a szakvélemény elkészítésétől számított nyolc napon belül a szakértőnek meg kell küldeni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatósága részére,  összhangban a közoktatási törvény legutóbbi, évi XXXI. törvénnyel történt módosításával, amely az érettségi vizsgaelnökök esetében a pedagógus-szakvizsga követelményét törölte, módosult a rendelet. 16. §-ának (3) bekezdése is, amely már csak az érettségi vizsgaelnökök esetében teszi lehetővé, hogy a pedagógus-szakvizsgát a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges speciális ismeretek pedagógus-továbbképzésen történő elsajátításával helyettesítsék.

Elérhetőség: Dr. Madarász Hedvig Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály