Munkavédelem és Munkaügy Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

Bács-Kiskun megye

A MUNKAVÉDELEM CÉLJA MUNKABELESETEK ÉS A FOGLALKOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ MEGBETEGEDÉSEK MEGELŐZÉSE

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (a továbbiakban: Mvt A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése szerint: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.

Bács-Kiskun egye munkavédelmi helyzetének alakulása Problémák: munkavédelmi dokumentációk felületessége, általános megfogalmazása kollektív műszaki védelem hiánya, egyéni védőeszközök helytelen, nem megfelelő kiválasztása, biztosításának elmulasztása biztonsági berendezések hiánya, működésképtelensége érintésvédelmi problémák munkavédelmi oktatások hiánya, felületessége munkaköri alkalmassági vizsgálatok hiánya, teljes körűségének hiánya, BEM vizsgálatok munkabaleseti jegyzőkönyvek hiányosságai

Bács-kiskun megye: Munkavédelmi Felügyelőség intézkedései Ellenőrzött Szabálytalan munkáltató munkavállalók 77% 60 % munkáltatók munkavállalók

Bács – Kiskun megye baleseti statisztikái 2013-ban 882 munkabaleset volt BÁCS megyében, ebből: építőiparban: 31 mezőgazdaság: 34 feldolgozó ipar: 218 egészségügy: 35 kereskedelem: 89 gépipar: 247

Bács – Kiskun megye baleseti statisztikái

06/30 8175 650 A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG MEGÉRKEZÉSÉIG A BEJELETÉSHEZ súlyos, halálos munkabaleset bejelentési kötelezettsége: Telefonon: 06/30 8175 650 Fax: 76 500-797 e-mail: bacsk-kh-mmszsz- mv@ommf.gov.hu A MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG MEGÉRKEZÉSÉIG a HELYSZÍNT BIZTOSÍTANI KELL!

Súlyos/halálos munkabalesetek okai 2013. év Súlyos, életveszélyes: 2 esetben leesés és beesés elleni, kollektív műszaki védelem hiánya 2 esetben állatok támadása 1 esetben mezőgazdasági erőgép kardánhajtás kikapcsolásának elmulasztása 1 esetben biztonsági berendezés, védőreteszelés működésképtelensége Halálos: 2 esetben rakodási tevékenység a teherautók elmozdulás elleni rögzítése nélkül 2014. év Súlyos életveszélyes: 2 esetben leesés és beesés elleni, kollektív műszaki védelem hiánya 3 esetben biztonsági berendezés, védőreteszelés működésképtelensége Halálos: 1 esetben leesés és beesés elleni, kollektív műszaki védelem hiánya 1 esetben biztonsági berendezés, védőreteszelés működésképtelensége (2 esetben közúti közlekedés során)

Súlyos, halálos munkabalesetek felügyelői vizsgálatának tapasztalatai A munkáltatók nem biztosítják az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, nem biztosítanak a munkavégzéshez kollektív műszaki védelmet, nem biztosítanak a munkavégzéshez egyéni védőeszközöket, nem ismertetik az érintett munkavállalókkal oktatás keretében a munkavégzés, tevékenység konkrét veszélyforrásait és az ellenük való védekezés módját, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit, megfelelő szakképesítések hiánya, technológiai folyamatok meghatározásának hiánya pl. bontási terv a balesettekkel összefüggésben nem készül kockázatértékelés, illetve nem megfelelő a meglévő kockázatértékelés, az az adott tevékenységre nem vonatkozik, nem tárja fel a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket stb. intézkedések hiánya, szabálytalan munkavégzés, a munkafolyamatokban részt vevő, mozgó szerkezeti elemek által előidézett veszélyekkel szembeni védőburkolatok, védőberendezések alkalmazásának hiánya, szabálytalan technológia alkalmazása, munkavállaló biztonságát veszélyeztető, balesetveszélyes gyakorlat alkalmazása.

A munkavédelmi ellenőrzések 2014 évi prioritásai A munkavédelmi felügyelőség fokozottabban vizsgálja a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjainak foglalkoztatási körülményeit: - fiatalkorúak, - terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, - idősödők, megváltozott munkaképességűek, - mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók A munkavédelmi tartalmú ismeretekről fokozott mértékű tanácsadással kell segítséget adni – különösen a mikro, kis- és középvállalkozások, a magánmunkáltatók és a szakképző intézmények részére –, hogy ismeret hiány miatt ne történjen szabálytalan munkavégzés, illetőleg ne következzen be munkabaleset vagy egészségkárosodás, valamint már az oktatás során kapjon hangsúlyt a szabályos munkavégzés, a munkahelyi egészség és biztonság.

A munkavédelmi ellenőrzések 2014 évi prioritásai CÉLVIZSGÁLATOK: Az anyagmozgatási tevékenységek Az építőipari kivitelezés biztonsága Az egészségügyben használt éles, hegyes munkaeszközök okozta sérülések megelőzésének ellenőrzése tárgyban célvizsgálat elvégzésével kell a figyelmet ráirányítani legsúlyosabb veszélyforrásokra. Rendkívüli időjárási körülmények esetén akcióellenőrzés keretében kell megvizsgálni a hideg-meleg munkahelyekre vonatkozó előírások érvényesülését. SLIC Kampány 2014: Elcsúszás, elbotlás azonos szinten.

a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

A munkaviszony alanyai 33. § Munkáltató: az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló: az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. DE! munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Gyámhatósági engedély alapján jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

A hozzájárulás kérdése Efo. esetén A jognyilatkozatok megtételének módja 18. év alatti munkavállaló, vagy gondokság alá helyezett személy esetén. 21. § (4) „A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a korlátozottan cselekvőképes személy olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. (5) A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot.” A hozzájárulás kérdése Efo. esetén

a fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok tekintetében 114. § Fiatal munkavállaló (18 év alatti) rendkívüli, éjszakai Ø ; max. napi 8 óra; max. 1 heti keret; 4,5 óra után szünet; min. 12 óra napi pihenő; Heti pihenőnap Ø egyenlőtlen A fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezések megtartását a munkaügyi felügyelők vizsgálhatják a foglalkoztatási jogviszonynak nem minősülő jogviszonyban alkalmazott 18. életév alatti személyek esetén is! (Mt. 4. §)

A munkaviszony létesítése 42. § A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. /szemben az egyszerűsített foglalkoztatással, ahol a jogviszonyt a bejelentés ténye hozza létre/ A munkaszerződést írásba kell foglalni! /az egyszerűsített foglalkoztatás esetében csak akkor, ha azt a munkavállaló kéri/ Elmulasztása miatt érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Nincs „próbamunka”!!!! -egyszerűsített foglalkoztatás -próbaidő (csak MSZ-ben)

Jogviszony bejelentése Art. 16. § (4) a/ 2010. évi LXXV. tv. („Efo. tv.”) 11. § Általános követelmény az „előzetesség”, a késedelem szempontjából nincs jelentősége, hogy 1 percet, 1 órát vagy 1 napot késett a bejelentés. Ha a munkáltató nem rendelkezik a munkavállaló bejelentéséhez szükséges adatokkal, ezek beszerzéséig a munkavállaló nem állítható munkába!

A jogviszony bejelentésének egyes kérdései Efo. esetén Efo. tv. 11. § „Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,vagy b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher- fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.”

A jogviszony bejelentésének egyes kérdései Efo. esetén 2. Nem elfogadható: - a rossz időjárás miatt félbeszakadt munkavégzésre történő hivatkozás /=> bejelentés visszavonásának lehetősége/ - térerő hiányára történő hivatkozás /előzetesség, web/ - a munkavállalók nagy számára, valamint az egyszerre több munkavégzési helyen történő foglalkoztatásra – mint adminisztratív nehézséget okozó körülményre – történő hivatkozás /a munkavégzés megszervezése a munkáltató felelőssége/

Egyszerűsített foglalkoztatás Alkalmi munkavállaló esetén: Munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó igazolásokat nem kell kiadni A napi munkaidő egyenlőtlenül beosztható (keret v. elszámolási időszak nélkül is) Ha van minta-munkaszerződés, Nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni Nem kell bérelszámolási lapot (bérjegyzéket) adni. www.ommf.gov.hu »Általános információk »Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) Foglalkoztatás szabályai Mt. 201-203. §-ában!! Főbb rendelkezések: Szóbeli megállapodással is létesíthető (bejelentés!) Vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható (Munkaszüneti napra az általános szabályok) Alkalmazni kell a napi, heti munkaidőre, napi, heti pihenőidőre (pihenőnapra) vonatkozó szabályokat!!!! Alkalmazni kell a rendkívüli munkára, illetve a bérpótlékokra vonatkozó szabályokat! Nem kell alkalmazni a rendes szabadság kiadására vonatkozó korlátozásokat, illetve a betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket.

Nyilvántartás Követelmények: (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bek-től eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Követelmények: Naprakész (minden munkavégzési napon) Eseményszerű (kezdő, befejező időpont) Hiteles (valós adatok; utólagos módosítás kizárása, vagy nyomon követhetősége) Helyszínen Nincs formai követelmény!!! 25 25

A kötelező bírságkiszabás esetei 1. Met. 6/A. § (1) A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

A kötelező bírságkiszabás esetei 2. Leggyakoribb a bejelentési kötelezettség megsértése miatti kötelező bírságkiszabás, valamint a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértésének megállapítása esetén van lehetősége a munkáltatónak a bírság elkerülésére: (2) Nem szabható ki munkaügyi bírság, ha a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette /önrevízió lehetősége/ c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti. (A munkaügyi ellenőrzés célja e körben az, hogy a munkáltató ne bírságra fordítsa a rendelkezésére álló pénzeszközöket, hanem elsődlegesen a munkavállalók számára biztosítsa az alapvető anyagi jogosultságot, azaz a munkabért és a pótlékokat.)

Figyelmeztetés lehetősége 2004. évi XXXIV. törvény („Kkv. tv.”) 12/A. § Kritériumok: 1. A Kkv. tv. hatálya alá tartozó munkáltatói kör, a rögzített létszám- és nettó árbevétel vagy mérleg főösszeg figyelembevételével. Ide tartozik például az egyéni vállalkozó, valamint mezőgazdasági őstermelő is. Nem tartozik ide – például – a természetes személy vagy az önkormányzat, mint foglalkoztató.

Figyelmeztetés lehetősége 2. Első eset kérdése: Nem alkalmazható az első eset kedvezménye a Kkv. tv. 12/A § szempontjából, amennyiben a munkaügyi hatóság az ellenőrzés megkezdését megelőző 3 éven belül jogerőssé vált, bármilyen típusú (!) érdemi döntést hozott.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok 1/2012. (I.26.) NGM rendelet

Munkavédelmi Felügyelőség Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelőség bacsk-kh-mmszsz-mu@ommf.gov.hu 76/500-670 Munkavédelmi Felügyelőség bacsk-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu 76/500-790

Köszönöm a figyelmüket!