A foglalkoztatási törvény és a munkaerőpiac intézményrendszere Aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök

Foglalkoztatáspolitika Munkaerőpiac  Foglalkoztatáspolitika Munkaerőpiac szabályozza a munkaerő felhasználását Foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac külső szabályozórendszere, amelyben szerepet kap a társadalmi funkció Foglalkoztatáspolitika célrendszere Társadalmi – gazdasági hatás Teljes foglalkoztatás Piacgazdasági szempont

A teljes foglalkoztatásról Hierarchikus, központi irányítású gazdasági rendszerek A foglalkoztatásnak a munkaerő-kínálat szintjén kell megvalósulnia  munkanélküliséget kizárja Teljes foglalkoztatás gazdasági alapja Tőke-hiány Ipari munkakultúra Technikai felszereltség alacsony színvonala Társadalmi hatás  jövedelembiztonság Politikai „fegyver”  piacgazdaság hátránya Miért számolódik fel önmagától a teljes foglalkoztatás a hierarchikus rendszerben?

A teljes foglalkoztatásról Piacgazdasági modell Alapfeltétel: foglalkoztatás hatékonysága Munkaerő-kereslet a foglalkoztatás racionális szintjén érvényesül Foglalkoztatás szintje < munkaerő-kínálat = Munkanélküliség Piacgazdaság esetén is cél a teljes foglalkoztatás Hogyan?

Foglalkoztatáspolitika feladatai Piaci koordinációs elv  elsődleges szabályozó a munkaerőpiac Foglalkoztatáspolitika segítse: A munkaerőpiaci egyensúly létrejöttét, megközelítését a munkaerő kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb igazodását Gondoskodás és szolidaritás

A foglalkoztatáspolitikát befolyásoló tényezők Gazdaságpolitika Monetáris és fiskális politika Népesedéspolitika Oktatáspolitika Jövedelempolitika Szociálpolitika Munkajog Szociális partnerség-érdekegyeztetés

Foglalkoztatáspolitikai eszközök Aktív eszközök A munkaerőpiac állapotának módosításával tevőlegesen segítik a feszültségek feloldását Preventív és követő eszközök Passzív eszközök Munkaerőpiac állapotát nem változtatják meg Segítik a munkanélkülieknek az adott állapot elviselését

Foglalkoztatáspolitika intézményi háttere

A foglalkoztatási törvény (Flt.) (1991. évi IV. trv.) Koncepciója, kiindulási alapja: A munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg. Ugyanakkor ki kell építeni a feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert, megfelelő döntési mechanizmust és eszközrendszert.

A foglalkoztatáspolitikában érvényesítendő alapelvek: hátrányos megkülönböztetés tilalma, munkapiaci szereplők együttműködési kötelezettsége, érdekegyeztetés szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, munkaközvetítés szektor semleges, aktív foglalkoztatás elsődlegessége, többcsatornás finanszírozási források, külföldiek munkavállalásának szabályai.

A munkaerő-piaci szereplők és feladataik Országgyűlés és kormány Minisztérium és kapcsolódó hivatalai Helyi önkormányzat Munkaadó Munkavállaló

Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Országos Érdekegyeztető Tanács A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Munkaügyi tanács Helyette: Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (2011. évi XCIII. Törvény) Megszűnt

A munkaerőpiac intézményrendszere Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság megyei kormányhivatal megyei munkaügyi központ járási hivatal munkaügyi kirendeltsége

Türr István Képző és Kutató Intézet Regionális Képző Központok hálózatának bázisán egyesített, országos hatáskörű szervezet Feladatai: felnőttképzés területi és társadalmi felzárkózás mélyszegénység megszüntetése esélyegyenlőség elősegítése

Foglalkozási Információs Pontok Országos szinten 393 FIP Somogyban 63 pont Helyi kezdeményezések E-pont

Foglalkoztatáspolitikai aktív eszközök

Munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés

Képzések elősegítése Képzés elősegítése Képzési támogatás Álláskereső, Pályakezdő álláskereső Rehabilitációs járadékban részesülő munkaviszonya megszűnik, Közfoglalkoztatásban résztvevő, GYES/GYED, munkaviszonyban Képzési támogatás Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás költségtérítés

További foglalkoztatást elősegítő támogatások Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Vállalkozóvá válás támogatása Közhasznú munkavégzés támogatása Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Munkaerőpiaci programok támogatása Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás Álláskereső Rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása új munkahelyek teremtéséhez a meglévő munkahelyek megtartásához a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében

Munkaerő-piaci programok támogatása A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott: összetett célok érdekében pénzügyi fedezet térségi foglalkoztatási célok megvalósítása munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítése

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz: amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik. A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez

A munkaadó részére támogatás nyújtható: az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

Passzív eszközök

Álláskeresők ellátása Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként: álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés járhat.

Álláskeresők támogatása Álláskeresési járadék Kinek jár? Álláskereső 3 éven belül 360 nap (4 éven belül 365 nap) megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül Nem vállalkozó Munkát akar vállalni Mértéke 4 negyedév járulék alap átlaga Első szakasz 91 nap 60% Második szakasz minimálbér 60%-a Max 270 nap A járulékalap 60%-a, max. kötelező legkisebb munkabér napi összege 10 nap jogosultsági idő = 1 nap járadék-folyósítási idő Min. 36 nap, Max. 90 nap

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése Kéri az álláskereső megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá Kereső tevékenység oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat Képzési támogatás Halál az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette Szüneteltetés GYES/GYED/TGYÁS előzetes letartóztatásban van Közfoglalkoztatás Rövid időtartamú foglalkoztatás esetén keresetpótló juttatásban részesül önkéntes tartalékos katonai szolgálat

Nyugdíj előtti álláskeresési segély irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik 45 napon át álláskeresési járadékban részesült az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette Mértéke a legkisebb munkabér 40 százaléka

Költségtérítés Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos tömegközlekedési költségek térítése Visszafizetési és megtérítési kötelezettség Jogalap nélkül felvett ellátás

Nemzeti Foglalkoztatási Alap A munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete Nemzeti Foglalkoztatási Alap Szolidaritási alaprész Foglalkoztatási alaprész Képzési alaprész Bérgarancia alaprész

Nemzeti Foglalkoztatási Alap Szakképzési hozzájárulás NFA Szociális hozzájárulási adó %-a Központi költségvetési támogatás Munkaerő-piaci járulék

Munkabér és járulékai 2014 Bruttó munkabér: a levonás nélküli munkabért jelenti. Nettó munkabér: ami valójában ténylegesen kifizetésre kerül, a bruttó bérből levonják a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munakerőpiaci járulékot és a személyi jövedelemadó előleget. Minimálbér: tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összege. Garantált bérminimum: a legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott részére kifizetendő garantált bérminimum. Nem a végzettség határozza meg, a bérminimumot hanem a betöltött munkakör!

Adójóváírás megszűnt 2012-ben Szuperbruttó megszűnt 2013 január 1-jétől ! Minimálbér összege jelenleg: bruttó 101.500 Ft/hó Garantált bérminimum: bruttó 121.800Ft/hó

Levonások: SZJA (16%) nyugdíjjárulék : 10%, természetbeni egészségbizt. járulék: 4,0% pénzbeli egészségbizt. járulék: 3,0% munkaerő-piaci járulék: 1,5% A munkaadó által a dolgozó után fizetett terhek: Szociális hozzájárulási adó: 27% Szakképzési hozzájárulás : 1,5% Rehabilitációs hozzájárulás: foglalkoztatottak száma * 964 500 Ft/év (20 fő foglalkoztatott felett)

SZJA (Személyi jövedelemadó) Egykulcsos adórendszer: 16% Példa: egy dolgozó bruttó havi jövedelme 450 000 Ft. Mekkora éves és havi szja fizetési kötelezettsége van a NAV felé ha most eltekintünk a kedvezményektől? 450 000*12= 5 400 000 Ft éves jövedelem 5 400 000*0,16= 864 000Ft éves SZJA kötelezettség= 864 000Ft havi SZJA kötelezettség=72 000 Ft

Példa 2: Egy vállaltnál dolgozó középvezető bére a hónap végén a következőképpen alakul: Bruttó munkabér: 250 000 Ft/hó. Kérdések: 1.) Mekkora a munkavállaló nettó munkabére? 2.) Mekkora költséget jelent ez a kifizetett 250 000 Ft bruttó munkabér a munkáltató számára? (Ha eltekintünk a kedvezményektől és a rehab hozzájárulástól) Nyugdíjjárulék=25 000 Ft Egészségbiztosítási járulék (term.)=10 000 Ft Egészségbiztosítási járulék(pénzbeli)=7 500 Ft Munkaerőpiaci járulék=3 750 Ft Szja=40 000 Ft Nettó bér=250000-25000-10000-7500-3750-40000= 163 750Ft/hó Munkáltatói terhek= 71 250Ft/hó Szociális hozzájárulás=67 500 Ft Szakképzési hozzájárulás=3 750 Ft

Példa 3: Bruttó munkabér: 300. 000 Ft. Kérdés: 1. Mekkora a dolgozó nettó bére? 2. Mekkora költséget jelent ez a kifizetett 300 000 Ft bruttó munkabér a munkáltató számára? 3. Ha eltekintünk a munkaadói terhektől, mekkora adótartalma van így a munkabérnek? (Ha eltekintünk a kedvezményektől és a rehab hozzájárulástól) Nyugdíjjárulék=30 000 Ft Egészségbiztosítási járulék (term.)=12 000 Ft Egészségbiztosítási járulék(pénzbeli)=9 000 Ft Munkaerőpiaci járulék=4 500 Ft Szja=48 000Ft Nettó bér=300 000- 30 000- 12 000- 9 000 – 4500- 48000= 196 500Ft/hó Munkáltatói terhek= 85 500 Ft/hó Szociális hozzájárulás=81 000 Ft Szakképzési hozzájárulás=4 500 Ft