Kollektív szerződések 2014. október 16. dr. Rácz Réka

A mai előadás témakörei Történeti háttér A kollektív szerződés a magyar jogi szabályozásban Az Mt., a Kjt. és a 2009. évi LXXIV. törvény rendelkezései

A történeti háttér Az ipari forradalom időszaka Formális az egyenlőség a munkáltató és a munkavállaló között, a munkavállalók kizsákmányolását valamilyen módon korlátozni kellett

A munkáltatói hatalom korlátozásának módjai Állami beavatkozás (törvények a női és gyermekmunkáról, a napi munkaidőről, munkavédelemről, társadalombiztosításról) A munkavállalók kollektív fellépése

A munkáltató hatalmának korlátozása Végül a munkáltatók is rádöbbentek arra, hogy érdekük, hogy a versenytársak is betartsák az elfogadott szabályokat – ne kerüljön kevesebb összegbe a munkavállaló foglalkoztatása más munkáltatónál

A munkáltató hatalmának korlátozása a munkavállalók közös fellépései: sztrájk – először szigorúan tiltja az állam később rádöbbentek a munkáltatók a munkabéke előnyeire

A munkáltató hatalmának korlátozása A versenyfeltételek egységesítése, a kollektív szerződés hatályának kiterjesztése A kollektív szerződés kötelmi részének megjelenése – pl.: sztrájktilalom

A magyar történeti fejlődés az első kollektív szerződés 1848-ban: Nyomdaipari Árjegyzék – nemzetközi összehasonlításban is korai megjelenés egyebekben nincsen kiemelkedő szabályozás és joggyakorlat, így például:

A magyar történeti fejlődés a sztrájk nem megengedett, a munkaidő mértéke szabályozásra került, de el lehetett térni tőle, az ipari munkásság és a mezőgazdasági munkásság eltérő helyzete – Illyés Gyula: Puszták népe

A magyar történeti fejlődés első Mt.: 1951. évi 7. tvr. - a kollektív szerződés nem a mai szerepet tölti be, hanem a tervteljesítésre ambicionál második Mt.: 1967. évi II. tv. – vállalati kollektív szerződések harmadik Mt.: 1992. évi XXII. tv. negyedik Mt.: 2012. évi I. tv.

A kollektív szerződés, mint munkaviszonyra vonatkozó szabály „E törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata.” (Mt. 13. §)

A kollektív szerződés, mint közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály „A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.” - Kjt. 2. § (1) bekezdés

A kollektív szerződés megkötése Kollektív szerződést köthet a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá (a felhatalmazás lehet általános is) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.

A kollektív szerződés megkötése A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Létszám: a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám

A kollektív szerződés megkötése A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel az előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák. A kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg.

A kollektív szerződés megkötése A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor - e kollektív szerződés felhatalmazása alapján - a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést.

A kollektív szerződés megkötése A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.

A kollektív szerződés megkötése Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg az előírt feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni.

Kollektív szerződés az ágazati párbeszéd bizottságban Egy ÁPB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.

Kollektív szerződés az ágazati párbeszéd bizottságban Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást.

Kollektív szerződés az ágazati párbeszéd bizottságban A kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult. Ha az előbbiekben foglalt eset nem lehetséges, a kollektív szerződést az oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg, ha ez nem lehetséges:

Kollektív szerződés az ágazati párbeszéd bizottságban A kollektív szerződést az oldal reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg. Ha ez sem lehetséges: a megkötésre az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak, amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek összpontszámának kétharmadát.

Kollektív szerződés az ágazati párbeszéd bizottságban A kollektív szerződés kötésének feltételeit külön-külön kell figyelembe venni az ÁPB oldalain. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos bekezdés feltételei alapján váltak aláírásra jogosulttá.

A kollektív szerződés tartalma A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.

A kollektív szerződés tartalma „Kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet.” (Mt.) Eltérés: csak jogszabályi felhatalmazás alapján (Kjt.)

A kollektív szerződés tartalma a) a XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá b) a 271-272. §-ban foglaltakat nem korlátozhatja. (szakszervezeti jogosítványok)

A kollektív szerződé tartalma A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól - ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a munkavállaló javára térhet el. A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A kollektív szerződés A kollektív szerződést írásba kell foglalni, továbbá módosítani és megszüntetni is csak írásban lehet.

A kollektív szerződés hatálya A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra: aki a kollektív szerződést kötötte, aki a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja.

A kollektív szerződés hatálya A munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések hatálya: a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed! Kötelmi rész hatálya: csak a kollektív szerződést kötő felekre terjed ki!

A kollektív szerződés hatálya Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén: a munkabért fizető munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya terjed ki a jogviszonyra, de ettől el lehet térni. A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.

A kollektív szerződés hatály - ÁPB Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra. Eltérő hatályba lépés: a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba, de ettől el lehet térni!

A kollektív szerződés hatálya -ÁPB Később csatlakozott munkáltatói érdek-képviselet munkáltatója és velük munkaviszonyban álló munkavállalókra: munkáltatói érdekképviselet: nyilatkozat, továbbá: szakszervezet: előzetes egyetértés, ennek hiányában: munkavállalók szavazása.

A kollektív szerződés hatálya -ÁPB A hatály kiterjesztése, feltételei A kiterjesztés hatálya megszűnésének esetei

A kollektív szerződés megszűnése A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani. (Ettől el lehet térni!) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik. (Ettől el lehet térni!)

A kollektív szerződés megszűnése A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.

A kollektív szerződés megszűnése Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.

A kollektív szerződés megszűnése A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) nem jogosult kollektív szerződés kötésére. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az előbbiek alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

A kollektív szerződés felmondása - ÁPB „Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több ágazati szakszervezet kötötte, és azt bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés akkor veszti hatályát, ha e szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. E rendelkezés alapján nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő leteltével szűnik meg.” – Ez a főszabály!

A munkáltató személyében bekövetkező változás A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. Nem terheli az előbbiekben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki.

Köszönöm a figyelmet!