főosztályvezető-helyettes Az új Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelemi gyámügyi terület jogszabályi kapcsolódásai Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes

A jogszabályi háttér A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása

Az új Ptk. felépítése Első Könyv: Bevezető rendelkezések, Második Könyv: Az ember mint jogalany Harmadik Könyv: Jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

Jogszabály módosítások célja A Ptk. hatálybalépésével összefüggésben az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése a jogrendszer koherenciájának megőrzése az emberi erőforrások miniszterének jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szükséges módosításai

Végrehajtási szabályok a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.) - nagyobb terjedelmű, tartalmi módosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet - kisebb terjedelmű, de szintén tartalmi módosítások a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás, támogatott döntéshozatal az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai

Az érintett jogintézmények Cselekvőképesség Gondnokság Támogatott döntéshozatal Örökbefogadás Családi jogállás rendezése Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás Családbafogadás Gyámság

Ptk. változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén I. Támogatott közvetítői eljárás és gyermekvédelmi közvetítői eljárás Örökbefogadás előkészítése és utánkövetése Gyámhatósági tevékenység /új hatáskörök: előzetes jognyilatkozat felvétele, támogató kirendelése, kötelező közvetítői eljárás elrendelése, közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog esetén vitás kérdésben való döntés évente várhatóan mintegy 4300 új eljárást eredményeznek

Változások a szolgáltatások és a gyámhatósági ügyek területén II. Gyámhatósági tevékenység / átmeneti rendelkezések ! Hat hónapon belül a gyámhatósághoz „beszolgáltatott „ vagyon kiadása a szülőknek a szülői felügyeleti jogával együtt élő szülő gondozásában lévő gyermek érdekében való intézkedés(gyámrendelés, perindítás) Öt éven belül – gondnoksági ügyekben felülvizsgálat kezdeményezése

Cselekvőképesség I. Új Ptk. Második Könyve - a cselekvőképességi szabályok jelentősen változnak! nem ad lehetőséget nagykorú személyek cselekvőképességének általános korlátozására, a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható, a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: részleges és teljes korlátozás, részleges korlátozás esetén lényeges az ügycsoport meghatározása, minden esetben kötelező a felülvizsgálat!

Cselekvőképesség II. A cselekvőképesség teljes korlátozása csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal. A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok feltérképezése is Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után helyezheti cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá, hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések I. Gyámhatósági hatáskör: zárgondnok és ideiglenes gondnok kirendelése A zárlat elrendelésének feltételei: - a gondnokság alá helyezés törvényi feltételei fennállnak, - sürgős beavatkozás szükséges a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának védelme érdekében.

A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések II. Az ideiglenes gondnokrendelés feltételei: kivételesen, csak nagykorú személynek, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik (pszichiáter szakorvos véleménye) vagyoni, személyi érdekek védelme más módon (például zárlat elrendelésével) nem lehetséges. halasztást nem tűrő, azonnali intézkedés szükséges

A gondnokság alá helyezési eljárást megelőző intézkedések III. Garanciális szabály: szükségesség - arányosság elve - csak a legszükségesebb ideig állhat fenn bírói kontroll nélkül a zárlat, az ideiglenes gondnok kirendelése a gyámhatósági határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, nyolc napon belül szükséges a gyámhatósági döntések bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni, a bíróság feladata: a lehető legrövidebb időn belül dönteni kell a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokság fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

A gondnokság alá helyezés kezdeményezése a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére, a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámja a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60 napon belül meg kell indítania, ha más jogosult nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!), az ügyész.

Felülvizsgálat I. Ptké. rendelkezési szerint: minden gondnokság alatt álló személyt az új szabályok szerint felül kell vizsgálni, a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a gyámhatóság feladata a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni A gyámhatóságnak ismét per kell indítani a 17. életév betöltését követően!

Felülvizsgálat II. Speciális ütemezés a felülvizsgálatra (Ptké. 6.§): A gyámhatóságnak 2014-ben az 1982. december 31. előtt, 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a bíróságon pert indítania – tervezés! Legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania a pert.

Felülvizsgálat III. A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.) a gondnokság alá helyezés fenntartására, megszüntetésére, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.

Gondnokrendelés Gyer. 131. § A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja: a gondnokrendelés okát, van-e az előzetes jognyilatkozatában gondnokul megjelölt vagy kizárt személy, van-e a gondnokul jelölhető személyek közül megnevezett személy, vagy olyan személy, aki ellen kifejezetten tiltakozik, a Ptk. 2:31. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki gondnokként, a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában, ellátásában ki vesz részt, és van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek

Gondnokrendelés Gyer. 132. § A gyámhivatal annak a nagykorú személynek, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, gondnokot, kivételesen több gondnokot vagy helyettes gondnokot, akinek cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik, kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben zárgondnokot, ideiglenes gondnokot, akinek a Ket. alapján szükséges, ügygondnokot, más eljáró szerv, személy megkeresésére eseti gondnokot vagy ügygondnokot rendel Hivatásos gondnok Gyvt. 102. §

Új jogintézmények a cselekvőképességi szabályok körében Az előzetes jognyilatkozat a gyámhatóság előtt is megtehető (Gyer. 126/A.§ ) az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzése illetékköteles, költségét az előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személy viseli, a nyilvántartásba bejegyzés iránti kérelmet az előzetes jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a gyámhivatal küldi meg a bíróságnak, és a bíróság rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását A támogatott döntéshozatal cselekvőképesség korlátozása nélküli döntési segítség a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára