1989. évi VII. törvény a sztrájkról Alapképzés

Bevezetés A munkavállalók joga - nyomásgyakorlási eszközként munkájukat a munkáltatótól megvonják. alkotmányos alapjog. Szakszervezeti szabadságok: szervezkedési szab.  kollektív alku + sztrájkjog A sztrájkhoz való jogot az Alk évi VII. tv. biztosítja. Az Mt. ált szabályként kimondja, hogy tilos a munkaviszony fennállása alatt olyan magatartást tanúsítani, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sérti. Kiv: a sztrájk.

Fogalma Eredeti formájában munkabeszüntetést jelent. célja: nyomásgyakorlás, jobb munkafeltételekért Követték megtorló lépések. Az idők folyamán az eszközök finomodtak: a munkabeszüntetés mellett megjelentek a figyelemfelhívás egyéb eszközei: demonstráció, bojkott. munkalassítás, túlbuzgóság, részleges leállás.

Fogalma Jelenlegi Sztv. nem határozza meg a fogalmát. Figyelmeztető sztrájk fogalma: a munkáltató figyelmeztetése a sztrájkot megelőző eljárás során a tisztességes eljárásra. Tv: a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására megilleti a sztrájk joga – a törvényben meghatározott feltételek szerint.

Fogalma A részvétel önkéntes Nem sztrájkoló munkavállaló utasítása, olyan feladat ellátására, amely egyébként a sztrájkoló munkavállaló munkakörébe tartozik. A feleknek együtt kell működniük. Joggal való visszaélés tilos. Szakszervezet: szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga.

Indítás A munkavállalókat és a szakszervezetet illeti meg a sztrájk joga. Kötelező egyeztetés:7nap áll rendelkezésre. Az előzetes egyeztetés kezdeményezésére a szakszerv. és a munkavállalók is jogosultak. A szakszervezet által sérelmesnek tartott intézkedés nem hajtható végre Ezen egyeztetések ideje alatt is egy alkalommal tartható figyelmeztető sztrájk, max: 2 óra

Kezdeményezés ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás 7 napon belül nem vezetett eredményre. ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. A sztrájkot megelőző egyeztetéshez képest a felek álláspontjukat megváltoztathatják. (mér- kelhetik, új igény.) Ettől nem lesz jogellenes.

Jogellenes sztrájk Ha nem gazdasági és szociális érdek biztosítása a cél. A kötelezően előírt egyeztetésre vonatkozó szabályok be nem tartása. Alkotmányba ütköző cél. Olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben, melynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörébe tartozik KSZ-ben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében KSZ hatályának ideje alatt.

Jogellenes sztrájk Sztrájk jogszerűen tartható, ha a szakszervezet a KSZ megkötése érdekében egyeztető eljárást kezdeményez, az azonban a munkáltató miatt eredménytelen marad. Ha az adott évben megvalósítandó bérfejlesztés mértékének meghatározása és a KSZ ennek megfelelő módosítása még nem történt meg - a dolgozók egy csoportja által elérni kívánt mértékű bérfejlesztés érdekében tartott sztrájk nem jogellenes. A sztrájkjog nem korlátlan, hanem az a törvény rendelkezéseihez igazodik.

Nincs helye sztrájknak igazságszolgáltatási szervnél, fegyveres erőnél, testületnél, rendészeti szervnél ( admin. és tech. személyzet sem.)‏ álligazgatási szervnél a Kormány és az érintett szakszervezet megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható sztrájk. ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.

Eljárás sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdések rendezésére, gondoskodnak a személy- és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak az elégséges szolgáltatást nem gátló sztrájk folytatható. Mértéke az egyeztetés tárgya. KSZ

Jogszerű-jogellenes kizárólag a 3. § alapján kell elbírálni. Önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához. A megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik Kérelmező székhelye ( lakhelye) szerinti illetékes mü.bíróság  ha több mü.bíróság is érintett : Főv.Mü.Bír illetékes. 5 n belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Részvétel Sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. Jogszerű sztrájkban résztvevőt megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. A sztrájk miatt kiesett időre – eltérő megáll. hiányában – a dolgozót díjazás és egyéb juttatás nem illeti meg. Tehát a sztrájkkal töltött idő munkaviszonyban töltött időnek számít ( kedvezmények szempontjából is) !!! A választott szakszervezeti tisztségviselőnek a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár. 2/1999. Mü-i jogegységi hat.

Részvétel A munkaviszonyhoz kapcsolódó TB jogokra és kötelezettségre a TB jogszabályok irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni A jogszerű sztrájkban résztvevő munkaidő kiesése az Mt-ben meghatározott munkavégzés alóli mentesülésnek minősül. A jogszerűtlen sztrájkban való részvétel a munkáltatót feljogosítja az ilyen szerződésszegő magatartás esetén alkalmazható szankciók alkalmazására. Nem tekinthető munkaviszonyban töltött időnek. Károkozás estén kártérítést is követelhet a munkavállalótól vagy a szakszervezettől.

Összegzés pontosan betartsa a törvényi előírásokat, meggyőződjön arról, hogy a tagság és a munkavállalók támogatják a kezdeményezést, legyen megfelelő sztrájkalap a kieső bérek okozta károk enyhítésére.

Köszönöm a figyelmet!