Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézet Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézet

Az üzletekben a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (3) és a 7. § (1) bekezdései alapján a megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete az alábbi témakörökben végez ellenőrzést:

„a) …higiénés… az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások” érvényesülését.

I. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. Korm rend. szabályozza.

II. A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. § (2) alapján „Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) települési szilárd hulladékát a hulladékkezelési közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben adja át a közszolgáltatónak. A gyűjtőedény rendszeres tisztítása és fertőtlenítése az ingatlantulajdonos feladata.”

„5. § (1) A gyűjtőedényzetet zárható helyiségben vagy zárható tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.”

III. Járványügyi vonatkozásban a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben foglaltakat ellenőrizzük.

36. § (1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

a) emberen élősködő vérszívó tetvek, (2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek: a) emberen élősködő vérszívó tetvek, b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok, c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák, d) embervért is szívó bolhák, e) ágyi poloska, f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek, g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, h) vándor- és házi patkány, i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek, j) az előző, a)–i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.

A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.

Amennyiben a fenntartó a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kistérségi népegészségügyi intézet kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre.

4. számú melléklet 3. Legyek A) A házi legyek ellen védekezni kell:…. g) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), h) a piacokon és vásárcsarnokokban, i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben. A g)–i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat. A g)–i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

4. Csótányok A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről b) a szálláshelyeken, c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), d) a piacokon és a vásárcsarnokokban, e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben gondoskodni kell. Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)–e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. A c)–e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

7. Rágcsálók A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről c) mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben, e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén, g) a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teher- pályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken, h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben, j) a piacokon és a vásárcsarnokokban gondoskodni kell. Ennek érdekében az a)–g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni. A h)–j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni. A h)–j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

IV. Kémiai biztonság kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény 28. § 28. §  (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.

29. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.

19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (hatályos: 2012. 01. 01- től)

A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, közösségi közlekedési eszközön, munkahelyen,

közterületnek minősülő: a) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben b) játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, c) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül.

Nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

Dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen, szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban ha dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

Zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben ha Tv. hatálybalépésekor már működtetett és zárt légterű szivarszobaként engedélyezett helyiségében, azonban a szivarszobában szolgáltatás nem nyújtható (étel, ital stb. kiszolgálása) büntetés-végrehajtási intézményekben és a rendőrségi előállító helyiségekben, fogdákban és az őrzött szálláshelyeken a fogvatartottak – köztük a kóros elmeállapotúak – számára pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja

Zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető azon munkavállalók részére a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményekben, ahol a nyílt légtérben a) a munka törvénykönyvében biztosított munkaközi szünettel, b) a tűzvédelmi szabályokkal, és c) a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

Ellenőrzés A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

Jelölés Dohányzási korlátozással érintett a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.

Zárt légterű dohányzóhely kialakítása Amennyiben zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

A légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.

Dohányzóhely kijelölése Közforgalmú intézmény, illetve munkahelyek esetében a dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani, megfelelő felirat vagy egyértelmű jelzés alkalmazásával. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

Nemdohányzó intézmény: Szórakoztató, vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.

Nemdohányzó munkahely A munkáltató a munkahelyet – külön telephely esetén telephelyenként- nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.

Nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóló döntés kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben, kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére illetve a munkavállalók egyetértésével hozható meg.

A munkavállalók részéről történő kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

A dohánytermékek fogyasztására, illetőleg forgalmazására vonatkozó tilalmak, valamint kötelezettségek megszegésének jogkövetkezménye A törvény megsértése esetén – a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben – a népegészségügyi államigazgatási szerv egészségvédelmi bírságot szab ki. Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg munkáltató, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.

Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg munkáltatóval szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben ha az a kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. (figyelemfelhívás jegyzőkönyvbe rögzítése) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik.

Az egészségvédelmi bírság összege a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft; a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén a) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve b) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. Az eljáró hatóság a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Elérhetőségeink: Postacím:5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. Telefonszám:56/550-836 Fax:56/350-253 E-mail: mezotur@ear.antsz.hu