Illetékességi szabályok Az anyakönyvvezetőre vonatkozó illetékességi szabályokat az 1982. évi 17. tvr. (At.) 4. §- a a 6/2003 (III. 7.) BM r. (Ar.) 11. §-a tartalmazza

A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi: Akinek az illetékességi területén történt. ha mozgó járművön történt, akinek az illetékességi területén a járművet az anya elhagyta. Többes szüléskor mindegyik gyereket, akinek a működési területén az utolsó gyermek született. Ismeretlen szülőktől származó gyermeket, akinek a működési területét a gyámhatóság születési helyként megjelölte.

Magyar állampolgár külföldön történt születését a hazai anyakönyvezést végző Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Magyar állampolgár által örökbefogadott nem magyar állampolgár külföldön történ születését a hazai anyakönyvezést végző Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.

Haláleset anyakönyvezését az az anyakönyvvezető anyakönyvezi: Akinek az illetékességi területén történt. Ha mozgó járművön történt, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték. Talált holttestet, akinek az illetékességi területén megtalálták. Ha bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a születést nyilvántartó anyakönyvvezető.

Halál tényének bírói megállapítása esetén, akinek a működési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett (ha külföldön hazai anyakönyvezés)

A Bevándorlási és állampolgársági Hivatal anyakönyvezi: Magyar állampolgár külföldön történt halálesetét. Annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság holttá nyilvánított.

Házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezését: A házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint az események anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek ez irányú szándékukat bejelentetik.

Bejelentés teljesítésének feltételei: A bejelentés írásban történik, vagy a szóbeli bejelentésről jegyzőkönyv készült. Születést, halálesetet az illetékes anyakönyvvezetőnél kell bejelenteni. Az anyakönyvezéshez szükséges adatokat igazolni kell.

Intézetben történt születést és halálesetet bejelentésére köteles: Az intézet vezetője legkésőbb a születést, halálesetet követő első munkanapon Intézeten kívül történt születést a tervezett intézeten kívüli szülést az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben megtatározott felelős személy a születést követő első munkanapon A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülők 8 napon belül A bejelentés elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése szabálysértésnek minősül!

Intézeten kívüli szülés esetén, ha a kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre A születés az anya vizsgálatát követően, utólagosan kiállított szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető! Az igazolásnak tartalmaznia kell: az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét, vélelmezett idejét, A gyermek nemét.

Haláleset bejelentésére a kötelezett: Legkésőbb a halálesetet követő első munkanapon köteles bejelenteni. Ez vonatkozik, mind az intézetben, mind az azon kívül történt halálesetekre is. A bejelentő köteles: a születés, haláleset tényét orvos által kiállított bizonyítvánnyal igazolni. Mindazon adatokat közölni és igazolni, ami az anyakönyvezéshez szükséges.

A bejelentő köteles a haláleset bejelentésekor átadni: Az elhalt személyi azonosításra alkalmas okmányát. A halottvizsgálati bizonyítványt záradékolás céljából. Az anyakönyvvezető: A magyar hatóság által kiállított okmányokat bevonja. A nem magyar állampolgár úti okmányában lévő érvényes magyar vízumot érvényteleníti és visszaadja a bejelentőnek

Az anyakönyvezés ideje a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak létrejöttekor kell anyakönyvezni

Az anyakönyvezés elhalasztása Ha a születés vagy haláleset bejelentésekor valamennyi anyakönyvi adat nem áll rendelkezésre és a hiány előreláthatólag pótolható az anyakönyvezést - az esemény időpontjától számítva – legfeljebb 30 napra el lehet halasztani. A hiányzó adatokat hivatalból pótolni kell, illetve a szülőket vagy az elhalt hozzátartozóit erre fel kell szólítani.

Az anyakönyvi alapbejegyzések teljesítésének helye az anyakönyvi eseménytől függően lehet: Hivatali helyiségben: - születés, - házasságkötés A házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a helyén

Az alapbejegyzés Az anyakönyv megfelelő rovatainak kitöltése. Az anyakönyvi bejegyzésnek az a része, ami a folyószámmal kezdődik és az utólagos bejegyzések rovatáig terjed. A születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset adatainak anyakönyvbe történő bejegyzése.

Az „utólagos bejegyzések” rovat: Arra szolgál, hogy abba az anyakönyvvezető a későbbi változásokat feljegyezze. Az alapbejegyzés és az utólagos bejegyzés teljesítését követően sem szabad kihúzni, illetve áthúzni!

Utólagos bejegyzés Csak az alapbejegyzés lezárása után teljesíthető az „utólagos bejegyzés” rovatba. Tartalmazhat: kijavítást, kiegészítést, egyéb záradékokat.

Az anyakönyvi folyószám: Az anyakönyvi bejegyzések sorrendjét jelöli. Az anyakönyvi alapbejegyzések naptári évenként egyes folyószámmal kezdődnek. Javítása kijavítási eljárás nélkül történik a téves folyószámot áthúzás nélkül, zárójel közé kell tenni, majd a helyes folyószámot fölé írni.

A helyesbítés Helyesbíteni csak le nem zárt alapbejegyzést lehet. A „Megjegyzések” rovatába történik. A helyesbítés feljegyzése után nincs dátum és aláírás

A kijavítás Kijavításra az anyakönyvi alapbejegyzés lezárása után kerülhet sor. Az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatába kell teljesíteni. Hibás bejegyzést az anyakönyvvezetőnek hivatalból kötelessége javítani.

Az anyakönyvi adatok összehasonlítása A különböző anyakönyvekben az ugyanarra a személyre vonatkozó azonos adatoknak egymással egyezni kell. A korábbi bejegyzés adataival az adatokat össze kell hasonlítani, esetleges eltéréseket ki kell javítani.

A helységnév anyakönyvezése Anyakönyvezése az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően történik. Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél kötelező az igazgatási kerület számát római számokkal feltüntetni.

A külföldi helységnév anyakönyvezése Az illető országban használatos módon kell anyakönyvezni (pl. nem „Varsó”-t. hanem „Warsawa”-t jegyezünk be). Ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése a magyar elnevezés mellett a hivatalos külföldi helységnevet járulékosan (zárójelben) és az országot is fel kell tüntetni. pl. Nagyvárad (Oradea, Románia.

A külföldi helységnév mellett az ország nevét, ha az iratokból megállapítható a kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét is fel kell tüntetni zárójelben. Magyar államigazgatási helységnév önállóan csak akkor anyakönyvezhető, ha az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarországhoz tartozott.

Lakóhely anyakönyvezése Az anyakönyvekbe lakóhelyet feltüntetni csak település szintjén kell. Csak olyan lakóhely jegyezhető be, ami a nyilvántartásban szerepel. Ha az anyakönyvezés időpontjában az érintettnek nincs lakóhelye, az utolsó bejelentett lakóhelyét, ha soha nem volt, akkor tartózkodási, illetve utolsó tartózkodás helyét kell anyakönyvezni.

A családi állapot anyakönyvezésére csak az Ar A családi állapot anyakönyvezésére csak az Ar.-ben meghatározott kifejezések használhatóak Házassági és bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe: nőtlen, hajadon, elvált, özvegy, házassága megszűnt, özvegy bejegyzett élettárs, elvált bejegyzett élettárs, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.

Halotti anyakönyvbe: nőtlen, hajadon, nős, férjes, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs. Ha az elhalt személy nem volt 18 éves csak akkor kell családi állapotot feltüntetni, ha korábban házasságban élt.

A betűrendes névmutató Valamennyi anyakönyvi típushoz vezetni kell. A névmutatók tartalma általánosságban: Az anyakönyvezéssel érintett személy(ek) neve. További egy személyi adat: Születési és halotti névmutatóban: - az anyja neve.

Házassági és bejegyzett élettársiban: A másik fél neve. Minden névmutató tartalmazza még: az anyakönyvi bejegyzés folyószámát, a „megjegyzés” rovatot. A névmutatókba az érintett személyt a születési családi nevének megfelelő kezdőbetű szerint jegyezzük be.

A születési névvel kapcsolatos speciális szabályok: Ha a családi név előtt betűjel áll, azt figyelmen kívül kell hagyni (pl. B. Nagy Istvánt az „N” betűnél kell bejegyezni). több tagú családi nevet mindegyik tagnak megfelelő betűnél, Nyitott születési anyakönyvi alapbejegyzés esetén az anya családi neve szerint,

º Ha a születési családi név változik: A korábbi bejegyzés „Megjegyzés” rovatában kell feltüntetni a gyermek új családi nevét, majd az új családi nevének megfelelő kezdőbetűnél az alapbejegyzés éve szerinti névmutatóba is be kell vezetni. Ha csak a születési utónév változik elég a „Megjegyzés” rovatban erre utalni.

Halotti névmutató Ha az elhaltnak házassági neve is van, akkor két helyen a születési és házassági név kezdőbetűjénél is be kell jegyezni. Ha az elhalt személyazonossága nem volt megállapítható „Névtelen” megjelöléssel az „N” betű alatt.

Születési és halotti névmutató esetében: Ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésének éve és az anyakönyvi esemény éve elválik egymástól, akkor mindkét évben be kell jegyezni. Pl. 2011. december 31-én történt születést, halálesetet 2011. január 3-án a 2011-es és a 2012-es névmutatóba is be kell jegyezni.