Pedagógiai értékelés történelemből

Az értékelés definiálása Báthory Zoltán szerint: Az értékelés során közvetlenül valamely pedagógiai jelenség vagy teljesítmény „értékét” állapítjuk meg. Az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata.

A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje (Báthory)

A pedagógiai értékelés szintjei I. (Báthory) a tanulók értékelése (tanító, tanár); a tanítási-tanulási folyamat értékelése (tanító, tanár); egy-egy osztály értékelése (tanító, tanár); az iskola értékelése; pedagógiai terület, tantárgyak helyzetének értékelése (iskolaigazgató, az iskolavezetés tagjai, kutató);

A pedagógiai értékelés szintjei II. egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének értékelése több iskolában vagy egy régióban (szaktanácsadó, kutató); a neveltség problémáinak (pl. a tanulók érték-felfogása, magatartása) értékelése több iskolában vagy egy régióban (szakértő, szaktanácsadó, kutató); egy-egy műveltségi terület országos helyzetének felmérése, több azonos témájú és módszerű felmérés időkövető összesítése (kutató); egy-egy műveltségi terület nemzetközi összeha-sonlítása, az oktatási rendszer értékelése (kutató).

Az ellenőrzés és értékelés kapcsolata Gyakran előfordul, hogy értékelés és az ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják. Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést (az ellenőrzés az értékelés részművelete). Az értékelés egy hosszú és bonyolult folyamat részeredményét vagy végeredményét viszonyítja a célokhoz. Az ellenőrzés jellegzetes módon rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés”. A tanári munka egyik gyakori hiányossága, hogy a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé, s így az ellenőrzés öncélúvá lesz.

A mérés módszerének helye és szerepe oktatásunkban A mérés a társadalomtudományokban a pontos-ságra törekvést fejezi ki. Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség (esetünkben a tanuló tudása) számszerűen jellemezhetővé, más hasonló eredményekkel objektíve össze-hasonlíthatóvá válik. Kvantitatív összehasonlí-tást tesz lehetővé. Mérésen a továbbiakban a szó szűkebb értel-mében eredménymérést, méréses módszereken pedig az eredményvizsgálat során alkalmazott méréses eljárásokat értem.

Az eredménymérés funkciója a pedagógiában Az eredménymérés alapfunkciói: individuális, teljes körű, reprezentatív eredménymérés. Az individuális eredményvizsgálat hagyományos eszközei: a megfigyelés, a szóbeli feleltetés, a dolgozatírás, a röpdolgozat. A méréses módszerek fontosabb eszközei: személyiségtesztek, szociometria, képességtesztek, tantárgytesztek.

A bloomi általános értékelési taxonómia Szint - Terület I. Értelmi (Kognitív) II. Motoros (Pszichomotoros) III. Érzelmi-akarati (Affektív) 1. A) Felidézés A) Utánzás A) Nyitottság 2. B) Megértés B) Külső vezérlés B) Befogadás 3. C) Alkalmazás C) Belső vezérlés C) Értékképzés 4. D) Magasabb értelmi műveletek (analízis, szintézis, értékelés) D) Interiorizáció D) Értékrendszer kialakítása E) Magatartás (jellem)

A megerősítés Dicséret Helyeslés kinyilvánítása Nem verbális helyeslés kinyilvánítása Visszajelzés hiánya Nem verbális visszautasítás Visszautasítás Feddés Nagyon differenciált teljesítmény-visszajelzés Differenciálatlan teljesítmény-visszajelzés Szociális orientációjú értékelés Individuális és kritérium-orientált értékelés

Mérésmetodikai alapelvek I. Validitás (érvényesség) Validitáson a teszt érvényességét értjük: azt a tulajdonságát, hogy a teszttel valóban azt mérjük-e, aminek a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni kívánunk. A validitás lehet tartalmi, fogalmi és előrejelző (prognosztizáló). A feladat tartalmi validitása azt jelenti, hogy amit kérdezünk, az valóban azt fejezi-e ki, amit kérdezni akarunk. A fogalmi validitás követelménye azt fejezi ki, hogy a mérés tárgya és eredménye között van lényegi összefüggés.

Mérésmetodikai alapelvek II. Reliabilitás (megbízhatóság) Egy módszer megbízhatóságának (reliabilitás) bizonyítása azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja. A teszt megbízhatóságának mérésére, számszerű jellemzésére az ún. reliabilitásmutatók szolgálnak.

Mérésmetodikai alapelvek III. Objektivitás (tárgyilagosság) A teszt objektivitása azt jelenti, hogy a teszt tárgyszerű, tárgyilagos, nem szubjektív. (A teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést.) Az adatfelvételi objektivitás azt jelenti, hogy a teszteredmény független az adatfelvevő személyétől. A teszt értékelése objektív, azaz rendelkezik az értékelési objektivitás tulajdonságával, ha eredménye független attól, hogy a tesztek javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi.

Értékelési funkciók I. A diagnosztikus értékelés A diagnosztikus értékelés - Scriven és Bloom eredeti elgondolása szerint - a tanár tájékozódását szolgálja valamely nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt. Az értékelés célja a tanuló ún. előzetes tudásának feltárása, mely segíti a tanulási folyamat megtervezését.

Értékelési funkciók II. A formatív értékelés A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője; célja az eredményes tanulás elősegítése. Nem ítélkezés vagy minősítés (osztályozás), hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a célja, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. A formatív típusú írásbeli feleletet nem szabad osztályozni!

Értékelési funkciók III. A szummatív értékelés A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak a befejezésekor alkalmazzák (pl. tanítási témák, szemeszterek vége). Iskoláinkban jellegzetes szummatív értékelési aktus a témazáró osztályozás, a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány, valamint az érettségi vizsga.

Osztályozás Mit jelent a jegy? Konkrét ismeretekről és képességekről nem kapunk információt Hány fokú skála a jó? Csak a jegyért tanulnak Részjegyek részterületenként

Szöveges értékelés Előnye: Hátránya: Ismeretekről és képességekről is Személyre szabottabb Egyes követelményszinteknek szerint tagolható Hátránya: Nehezen megvalósítható a megszokott iskolarendszerben Sablonossá válhat

Ki értékelhet? Önértékelés Társak Tanár

A tudásszintmérés tipikus módjai Szóbeli módszerek Írásos módszerek Feladatformák szerint A zárt végű feladat Nyitott (vagy nyílt végű) feladat Feladattípus szerint Feleletválasztó Feleletalkotó

Feleletválasztó feladatok I. Alternatív választás Állítás, amelyről el kell dönteni, hogy igaz, vagy hamis. Feladat, amelyről el kell dönteni, hogy a megadott megoldás jó vagy nem. Eldöntendő kérdést tartalmazó kérdő mondat.

Feleletválasztó feladatok II. Többszörös választás Egy jó válasz. Több jó válasz. A rossz válasz kiválasztása.

Feleletválasztó feladatok III. Válaszok illesztése Egy az egyhez hozzárendelés. Egy a többhöz hozzárendelés (osztályozás).

Feleletalkotó feladatok Kiegészítés Rövid válasz Hosszú válasz

Alternatív értékelési módok Portfolió Tanuló tevékenységének / produktumainak folyamatos dokumentációja Dolgozatok, rajzok, feladatlapok, tanári értékelő feljegyzés stb. Értékelő füzet Alternatív bizonyítvány: osztályzatok + értékelő feljegyzések Tanári feljegyzések + tanulók önértékelő gondolatai, levont következtetések stb.

Összegzés (Báthory) A tanulók igazságos és objektív értékelését egy differenciált, a személyiség sokoldalú fejlesztését szolgáló értékelési rendszertől várhatjuk. Szükség lenne a diagnosztikus, a formatív és szummatív értékelési funkciók világos megkülönböztetésére a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy ez a tanulók számára is elfogadható legyen. Indokoltnak látszik a tanári munkában a szóbeli, a jelöléses és a szöveges értékelés egyensúlyát kialakítani.