Szakmai tanulmányút NORVÉGIA (2007.10.14. – 2007.10.21.) A bemutatót készítette: Dr. Csermák Károly Ph.D.

Az előadások a következő témára: "Szakmai tanulmányút NORVÉGIA (2007.10.14. – 2007.10.21.) A bemutatót készítette: Dr. Csermák Károly Ph.D."— Előadás másolata:

1 Szakmai tanulmányút NORVÉGIA (2007.10.14. – 2007.10.21.) A bemutatót készítette: Dr. Csermák Károly Ph.D.

2 Norvégia intézményfenntartó és oktatási rendszere - Alapfokú képzés (1-7. év, 6-13. életév), felelős a 430 helyi önkormányzat; - Alsó középfokú képzés (8-10. év, 14-16. életév), felelős a 430 helyi önkormányzat; - Felső középfokú képzés (11-13. év, 17-19. életév), felelős a 19 megyei önkormányzat; - Felső oktatás (egyetemek, főiskolák), felelős az állam.

3 Norvégia szakoktatási rendszere A norvég szakoktatás ún. „2+2”-es modellje: 2 év az iskolában (Vg1 és Vg2), és 2 év a gyakorlatban (tréning, ill. produktív munka), vagy ezek helyett 5 év igazolt gyakorlat. A szakoktatás a felső középfokú képzés része.

4 A norvég szakoktatás kilenc programja - építőipar és - gépészet - design és kézművesség - villamosság - egészségügy és szociális munka - média és kommunikáció - mezőgazdaság, halászat és erdészet - szálloda-, és élelmiszeripar - közlekedés és kommunikáció - műszaki építőipar és ipari termelés A programokba kb. 170 szakma tartozik.

5 Az ország mérés-értékelési rendszere I. Kidolgozták és folyamatosan átdolgozzák a Nemzeti Értékelési Rendszert. (pl. tanulás tesztelése, készségek elsajátítása, értékelési reformok kutatási tevékenysége stb.) Fejlesztik a vizsgarendszereket! Alsó középfokú oktatásnál kis érettségit a felső középfokú oktatásnál nagy érettségit szerveznek. Rendszeres és szisztematikus a monitoringozás.

6 Az ország mérés-értékelési rendszere II. Norvégiában 1 – 6 - ig osztályoznak: 1-2: átlag alatti (az 1- es bukást jelent) 3-4: átlagos 5-6: átlag feletti (a 6 - os kiválót jelent) A Bloom - féle taxonómia szerint: 1 - 2 csak az ismeret valamilyen szintjére jut el, 3 - 4 az ismereten túl többé-kevésbé meg is érti az összefüggéseket, míg 5 - 6 az előzőeken kívül tudja értékelni, használni és alkalmazni is az információkat.

7 Az ország mérés-értékelési rendszere III. Kompetencia célokat tűztek ki, azaz meghatározták, hogy mit kell tudniuk a tanulóknak a gyakorlatban. (450 új tantervet alakítottak ki.) Nagy hangsúly került az írásban, szóban történő kifejezésre, ill. annak javítására, a számolási készség fejlesztésére. Az általános iskolában (1 – 7. osztály) nincs osztályozás (szöveges értékelés van), csak a középiskolában vannak osztályzatok! A diák részt vesz a saját munkájának az értékelésében. Formatív és szummatív értékelés+nemzeti tesztek vannak Norvégiában. (tesztek és vizsgák révén értékelnek). Portfólió értékelés: a végső záróvizsga mellékleteként szolgál. (Kötelező záróvizsga van, melyért a megyék a felelősek). A portfólió értékelés a szakmai fejlődést követi nyomon. A „PISA” folyamatban a norvég oktatási rendszer is benne van. Az iskolák maguk döntik el, hogy mit tanítanak, de addig, hogy elérjék a Nemzeti Tantervben kitűzött kompetenciákat!!!

8 A Kormányzat – munkavállalók – munkaadók együttműködnek a Nemzeti Tanterv kialakításában. Nemzetgyűlés határozza meg a fő alapelveket. A konszenzus a b i z a l o m r a épül!!!

9 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!