A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia

Az előadások a következő témára: "A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia"— Előadás másolata:

1 A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia
Változások – változó igények a közoktatásban Regionális konferencia – Szekszárd, A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia Nahalka István oktatáskutató

2 kompetencia mindenhol.
Kompetencia itt… kompetencia ott… kompetencia mindenhol. 2

3 „ a szakképzett dolgozótól elvárt ismeretek, magatartásformák (attitüdök) és képességek összessége, amely által képes lesz a szakmai feladatok eredményes elvégzésére” „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely a tudáson, a tapasztalaton, az értékeken és a diszpozíciókon alapszik, és amelyet egy adott személy tanulás során fejleszt ki magában.” „A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el.” „A kompetencia valamely funkciót szolgáló motívum- és képességrendszer.” „A kompetencia esetében meghatározott rendszerről beszélünk, amikor a fejlesztés lehetőségei nagyrészt öröklött sémákon alapulnak. A kompetencia fejlődése nagyrészt természetes módon megy végbe. A természetes tanulás könnyed és hatékony, nehéz viszont a természetes fejlődést jelentősen meggyorsítani.” 3

4 A pedagógiai kultúra átalakulása (tanítás-tanulás)
Komprehenzív iskolarendszer Tanulásszemlélet átalakítása

5 KONSTRUKTIVISTA PEDAGÓGIA

6

7

8

9 A konstruktivizmus lényege
A tanulást nem valamilyen tartalmak átvételeként értelmezi, hanem konstrukcióként. A tanuló ember maga hozza létre, maga építi fel a tudását. A tudás személyes, egyedi. A megismerő ember aktív módon építi fel a tudást (nem csak a „keze”, hanem a „tudata” is aktív).

10

11

12

13

14 Tapasztalat és előzetes tudás

15

16 A megismerés iránya Hagyományosan a megismerést alapvetően induktív folyamatnak tartjuk. egyszerű  összetett konkrét  elvont (absztrakt) egyes  általános. A tudománytörténeti ismereteink ezzel nem vágnak egybe (ld. pl. Galilei). A legfontosabb induktívnak gondolt gondolkodási műveletekről bebizonyosodik, hogy deduktív műveletek. Ha a tudás konstruált, és konstrukciójában az előzetes tudás játssza a döntő szerepet, akkor az előzetes tudás átfogóbb, mint a konstruált tudás. A konstruktivizmus szerint átfogó tudáselemeink válnak egyre kidolgozottabbá, egyre részletesebbé, egyre differenciáltabbá.

17 STATIKUS Tömeg Hossz Terület Térfogat Súly Sűrűség… DINAMIKUS Erő Energia Hő Hőmérséklet Sebesség Gyorsulás…

18

19

20

21

22