Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.

Az előadások a következő témára: "Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai."— Előadás másolata:

1 Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai és nemzetközi hatásai Commitment Konferencia – PISA 2009 Budapest, 2011. március 24.

2 A pedagógiai értékelés szintjei Nemzetközi felmérések: rendszer-szintű visszajelzés, pl.: PISA, TIMSS, PIRLS Nemzeti értékelési rendszerek: intézmény szintű visszajelzés, pl. országos kompetenciamérések Formatív és diagnosztikus értékelés (pl. online diagnosztikus értékelő rendszer, fejlesztés alatt )

3 Az OECD Az OECD (Organization for Economic Co- operation and Development) a gazdasági együttműködést és fejlődést elősegítő nemzetközi szervezet A világ legfejlettebb országait tömöríti 1961-ben alakult Magyarország 1996. május 7 óta tagja Jelenleg 34 tagja van Hatalmas statisztikai adatbázissal rendelkezik A PISA az oktatási teljesítményről (a társadalom tudás-termelő képességéről) szolgáltat adatokat

4 A PISA A PISA (Program for International Student Assessment) a tanulók nemzetközi felmérése Háromévenként végez felméréseket 2000, 2006, 2009, … 2012, 2015 Három (+1) területen vizsgálja a tanulók alkalmazható tudását olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány, + 1 innovatív terület A mindenkori 15 éveseket méri fel (életkor alapú mintavétel)

5 1998 A PISA országok 2000 2001 2003 20062009 77%81% 83% 85%86% A világ gazdaságának lefedett része 87% A PISA felmérésben 2009-ben több, mint fél millió tanuló vett részt

6 A PISA jelentősége A felmérések világ legfejlettebb országainak oktatási rendszereit veszik alapul A felmérések két fő szempontja oktatáspolitikai relevancia tudományosan megalapozottság A világ vezető kutató-fejlesztő intézményei végzik a gyakorlati lebonyolítást Az eredményeket az OECD kiterjedt statisztikai adatbázisába helyezve is elemzik

7 A PISA közvetlen hatásai Az egyes országok oktatási rendszereinek fejlesztése A beavatkozási pontok megkeresése Az oktatáspolitikai döntések megalapozása Megmutatja, milyen bizonyíthatóan eredményes megoldást találtak más országok hasonló problémákra Néhány országban a PISA már az első mérési ciklusok során megerősítette a beavatkozások irányának helyességét

8 A PISA közvetett hatásai A PISA eredményei nem „receptkönyv” formájában jelennek meg, nem másolható modelleket javasolnak Segíti a problémák megértését és terjeszti a megoldáshoz szükséges tudást A PISA világszerte nagy hatást gyakorolt a tudáskoncepció fejlődésére, a tantervek fejlesztésére A mérés-metodika és az adatelemzés módszertanának fejlesztésével segítette a nemzeti értékelési rendszerek kidolgozását

9 Példa: A PISA 2009 eredményei Öt kötet, kb. 1200 oldal + kivonatos összegzés Mit tudnak és mire képesek a tanulók A tanulók teljesítményei olvasásból, matematikából és természettudományból A társadalmi háttér legyőzése Méltányosság a tanulási lehetőségekben és az eredmények A tanulás tanulása A tanulásban való részvétel, stratégiák és gyakorlatok Mi tesz egy iskolarendszert sikeressé? Források, politikák és gyakorlatok Tanulási trendek Változások a tanulók teljesítményeiben 2000 óta

10 A költségek alig van szerepe az eredményekben A ráfordításokkal megmagyarázott variancia természettudomány 2006: 19% olvasás és 2009: 9%

11 A teljesítmények és a kumulált tanulónkénti oktatási ráfordítás Tanulónkénti oktatási ráfordítás (USD) PISA 2006 Természettudomány teljesítmény

12 A teljesítmények és a kumulált tanulónkénti oktatási ráfordítás PISA 2009 Olvasás teljesítmény Tanulónkénti oktatási ráfordítás (USD)

13 Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége A PISA eredmények javításának hosszú távú gazdasági hatása OECD, 2010

14 A tudomány és a tudás meghatározó szerepe A tudás, a hozzáértés sokkal nagyobb mértékben határozza meg a közoktatás teljesítményét, mint az anyagi ráfordítás A közoktatás által létrehozott tudás (a közoktatás teljesítménye) meghatározza a gazdaság teljesítőképességét

15 Összegezésként A PISA (és egyéb) eredményekre alapozott döntésekkel a magyar közoktatást új fejlődési pályára lehet állítani Ha a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hat évnyi GDP többletet termelne

16 www.staff.u-szeged.hu/~csapo Köszönöm a figyelmet!

17 12:45-13:00 15 perc