A magyar igazolványok, magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására vonatkozó eljárás, valamint a kérelem benyújtásában való közreműködés

Az előadás témakörei A magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány A diákkedvezmény A diákkedvezmény igénylésének szabályai Illetékességi szabályok A diákkedvezményre való jogosultság igazolása a magyar igazolványban A diákkedvezményre való jogosultság igazolása a pótfüzetben A kedvezményre jogosító igazolás átadásának szabályai Az érvényesítő matricák kezelése

A Magyar Igazolvány bevezetésének célja A magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolványa intézményét a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény vezette be. A törvény nagymértékben hozzájárult a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldön való megmaradása és gyarapodása feltételeinek kiszélesítéséhez, kulturális és nyelvi identitása megőrzésének támogatásához.

A kedvezménytörvény megalkotásának elvei A törvénnyel kapcsolatos előkészítő, tervező és kodifikációs munka során öt gyakorlati politikai szempont érvényesült: Az uniós csatlakozás és az európai integrációs folyamat hatásai. A Kárpát-medencében eredeti településterületén élő kisebbségi magyar közösségek és Magyarország nyolc évtizeden keresztül gyakorlatilag rendezetlen viszonyának rendezése. Átfogó, normatív elemeket tartalmazó támogatási rendszer megalkotása vált szükségessé. A negyedik szempont a törvény nemzetközi jogi, uniós kritériumoknak való megfeleltetése jelenti. A kisebbségi magyarok közösségeket befogadó szomszéd államok közreműködésének egyetértésének a biztosítását jelölhetjük meg. A törvénnyel kapcsolatos előkészítő, tervező és kodifikációs munka során öt gyakorlati politikai szempontot mindenféleképpen szem előtt kellett tartani: – Az uniós csatlakozás és az európai integrációs folyamat a magyarok által lakott kelet-közép-európai régióban is új feltételeket teremtett. – A régión belüli viszonyokat tartósan meghatározó integrációs változás előtt feltétlenül meg kellett próbálni átfogóan rendezni a Kárpát-medencében eredeti településterületén élő kisebbségi magyar közössége és Magyarország nyolc évtizeden keresztül gyakorlatilag rendezetlen viszonyát. – Az 1990-es években kialakult magyarországi támogatáspolitika alapítványi intézményhálózata nem képes ellátni a hozzávetőleg 2,5 milliónyi kisebbségi magyar etnikai, nemzeti identitásával, nyelvi, kulturális rokonsági, gazdasági, politikai kapcsolattartási és egyéb – és egyéb, a nemzeti szolidaritás alapján a nemzetközi gyakorlatban jogosnak legitimnek tekintett – igényekből fakadó feladatokat, ezért átfogó, normatív elemeket tartalmazó rendszer megalkotása vált szükségessé. – A negyedik szempont a törvény nemzetközi jogi, uniós kritériumoknak való megfeleltetése jelentette. – Az ötödik, de a törvény életbe léptetése, gyakorlati alkalmazása szempontjából kétségkívül legfontosabb elemként a kisebbségi magyarok közösségeket befogadó szomszéd államok közreműködésének, egyetértésének a biztosítását jelölték meg. Forrás: Szarka László: A MAGYAR KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY IDENTITÁSPOLITIKAI CÉLJAI

A magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány A törvény hatálya kiterjed Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna területén élő nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek valló személyekre és hozzátartozóikra. A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén a törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásokban részesülhet. Az egyes kedvezményekre való jogosultságot a magyar igazolvány, a magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. A diákkedvezmény igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetőleg a magyar hozzátartozói igazolvány melléklete, vagy a pótfüzet tartalmazza. A magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolványa intézményét a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény vezetette be. A törvény nagymértékben hozzájárult a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldön való megmaradása és gyarapodása feltételeinek kiszélesítéséhez, kulturális és nyelvi identitása megőrzésének támogatásához. A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és Ukrajnában élő, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. A törvény hatálya emellett kiterjed a hozzátartozóra (kiskorú gyermekre, házastársra), ha magát nem is vallja magyar nemzetiségűnek. A Magyar Köztársaság a szülőföldön való megmaradást, gyarapodást a kulturális és nyelvi identitás megőrzését a törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával, támogatások folyósításával kívánja elősegíteni. A törvény hatálya alá tartozó személy ezért a Magyar Köztársaság területén a törvényben meghatározott feltételek szerint biztosított kedvezményekkel élhet, és támogatásokban részesülhet. Az egyes kedvezményekre való jogosultságot a magyar igazolvány, a magyar hozzátartozói igazolvány igazolja. A diákkedvezmény igénybevételére való jogosultságot a magyar igazolvány, illetőleg a magyar hozzátartozói igazolvány melléklete tartalmazza. Ha az igazolvány melléklete a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolások bejegyzésére alkalmatlanná vált, betelt, akkor az adott kedvezmény igénybevételének igazolása pótfüzetben történik, amely tartalmazza a magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány okmányszámát és a jogosult nevét. Jogszabályi háttér: A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (továbbiakban: Szátv. 1.§, 2.§, 3.§ (1) bekezdés, 19.§ (1) bekezdés, 21.§ (4) és (5) bekezdés.

A diákkedvezmény Az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak, vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményre jogosultak. A kedvezmények utazási kedvezmények, és a diákkedvezményekhez kapcsolt, de az állam által nem garantált kereskedelmi kedvezmények. A részletes szabályokat a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményéről szóló 319/2001.(XII.29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R.) szabályozza A törvény hatálya alá tartozó, az előző diában felsorolt szomszédos országok területén élő, nem magyar állampolgárságú, de magukat magyar nemzetiségűnek valló személyek, és hozzátartozóik közül az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak, vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményre jogosultak. A kedvezmények a külön jogszabály szerinti utazási kedvezmények, és a diákkedvezményekhez kapcsolt, de az állam által nem garantált kereskedelmi kedvezmények. A kedvezmények tartalma a magyar diákigazolvány által a magyar oktatási intézményekben tanulókkal azonos. A részletes szabályokat a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményéről szóló 319/2001.(XII.29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R.) szabályozza. Jogszabályi háttér: Szátv. 10.§ és R. 3. §

A diákkedvezmények adatai a Szövetség a Közös célokért adatai alapján

Az utazási kedvezmények Jegyvásárlás esetén (MÁV, VOLÁN és HÉV járatokra): az általános iskolai és a nappali tagozatos középiskolai tanulók 50%-os kedvezményt érvényesíthetnek bármely célállomás felé, felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak ugyancsak 50%-os kedvezmény jár bármely célállomás felé, Bérletjegyvásárlás esetén (MÁV, VOLÁN és HÉV járatokra): a nappali tagozatos tanulók 67,5%-os kedvezményt (kedvezményes bérletjegy) is igénybe vehetnek, amellyel bármely viszonylatban utazhatnak, az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, hallgatói a BKV járatain 60%-os kedvezményre jogosultak a (havi és 30 napos) bérletek árából (Budapest közigazgatási határán belül). A határon túli diákok kedvezményei csak érvényes diákigazolvánnyal és Magyar igazolvánnyal együtt vehetők igénybe. Ezen felül a 2003. évi LVII. törvénnyel módosított 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról értelmében a Magyar Köztársaság területén a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán 90 %-os menettérti utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön a Magyar igazolvánnyal rendelkező személy évente négy alkalommal, csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal.

Kulturális kedvezmények A diákigazolvány kulturális kedvezmények igénybevételére is jogosítja a diákokat. Minden tanuló, illetve hallgató 50%-os kedvezményben részesül a muzeális intézményekben (múzeum, közérdekű muzeális gyűjtemény és kiállítóhely). Szintén 50%-os kedvezményben részesül a nyilvános könyvtárba történő beiratkozási díjból minden tanuló és hallgató. A Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezők jogosultak bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a könyvtári alapszolgáltatások

Kereskedelmi kedvezmények Magyarországon több mint 1500 elfogadóhelyen lehet kereskedelmi kedvezményeket igénybe venni 5%-50% százalékos mértékben. A kedvezmény könyv- és zeneboltokban, irodatechnikai üzletekben, kiskereskedelmi boltokban, ruházati, sportruházati üzletekben, műszaki boltokban vehető igénybe A kereskedelmi kedvezményt kínáló üzletek (pl. könyvesboltok) jegyzéke a Diákbónusz által kiadott tájékoztató füzetben illetve a www.diakbonusz.hu www.eduport.hu www.okm.gov.hu Kedvezményt nyújtó boltok találhatók a legnagyobb oktatási központokban: Budapesten kívül Debrecenben, Egerben, Győrben, Jászberényben, Miskolcon, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron, Pécsen és Veszprémben.

A diákigazolvány igénylésének szabályai A diákkedvezményre való jogosultságról az Oktatási Hivatal dönt Az eljárásban közreműködő hatóságként járnak el a külképviseletek, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A diákkedvezményre való jogosultság megállapítását a határon túli tanulónak, hallgatónak a külképviseleten benyújtott kérelmében kell kérnie. A kérelem hiánytalanságának ellenőrzése, az elektronikus feldolgozásra alkalmas kérelem előállítása, az elbíráló hatósághoz való továbbítása a külképviselet feladata. A kérelmet önállóan lehet előterjeszteni, ha a kérelmező már rendelkezik magyar igazolvánnyal, magyar hozzátartozói igazolvánnyal, de a diákkedvezményre való jogosultság megállapítására vonatkozó igény a magyar igazolvány, a magyar hozzátartozói igazolvány iránti kérelemmel egyidejűleg is benyújtható. A diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására, vonatkozó eljárásban, valamint a benyújtásakor közreműködőként részt vesz a kérelmező lakóhelye szerinti államban működő, erre kijelölt magyar diplomáciai és konzuli képviselet, nagykövetség – a rendelet szóhasználatában külképviselet - illetőleg a Kormány mellékletben felsorolt általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. (jelenleg megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, 2011. január 1. napjától megyei, fővárosi kormányhivatal) A kedvezményre való jogosultság megállapítása az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik, a kérelmek átvételében közreműködő hatóságként járnak el a külképviseletek, a kedvezményre jogosító igazolások kiadásában pedig a külképviseletek, illetőleg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A diákkedvezményre való jogosultság megállapítását a határon túli tanulónak, hallgatónak a külképviseleten benyújtott kérelmében kell kérnie. A kérelem hiánytalanságának ellenőrzése, az elektronikus feldolgozásra alkalmas kérelem előállítása, az elbíráló hatósághoz való továbbítása a külképviselet feladata. A kérelmet önállóan lehet előterjeszteni, ha a kérelmező már rendelkezik magyar igazolvánnyal, magyar hozzátartozói igazolvánnyal, de a diákkedvezményre való jogosultság megállapítására vonatkozó igény a magyar igazolvány, a magyar hozzátartozói igazolvány iránti kérelemmel egyidejűleg is benyújtható. A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a felső oktatási intézmények hallgatói esetében leckekönyvvel, a tanulók esetében az oktatási intézménybe való beiratkozást tanúsító igazolással kell igazolni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a magyar igazolványa, vagy az erre irányuló kérelem számét, a kérelem kiállításának helyét és idejét, és annak az oktatási intézmény nevét, címét,amellyel a kérelmezői tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. Jogszabályi háttér: R. 4-5.§

A kérelem mellékletei A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását a felső oktatási intézmények hallgatói esetében leckekönyvvel, a tanulók esetében az oktatási intézménybe való beiratkozást tanúsító igazolással kell igazolni. A kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a magyar igazolványa, vagy az erre irányuló kérelem számét, a kérelem kiállításának helyét és idejét, annak az oktatási intézmény nevét, címét,amellyel a kérelmezői tanulói, hallgatói jogviszonyban áll.

Illetékességi szabályok 1. Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal, Győr : A Szlovák Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal, Pécs: A Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal, Szeged: A Szerb Köztársaságban és Romániában lakóhellyel rendelkező jogosultak Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal, Miskolc: A Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala, Budapest : Jogosultak, a lakóhelyüktől függetlenül Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal, Nyíregyháza: Ukrajnában és Romániában lakóhellyel rendelkező jogosultak A közreműködő hatósági feladatokat ellátó közigazgatási hivatalokra különleges eljárási szabályok vonatkoznak. A feladat ellátásában a határ menti hivatalok és a fővárosi közigazgatási hivatal vesz részt. Joganyag: R. melléklete

Illetékességi szabályok 2. Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal, Debrecen: Romániában lakóhellyel rendelkező jogosultak Békés Megyei Közigazgatási Hivatal, Békéscsaba: Romániában lakóhellyel rendelkező jogosultak Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal, Salgótarján: A Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Zala Megyei Közigazgatási Hivatal, Zalaegerszeg: A Szlovén Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal, Kaposvár: A Szerb Köztársaságban és a Horvát Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal, Tatabánya: A Szlovák Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal, Kecskemét: A Szerb Köztársaságban lakóhellyel rendelkező jogosultak

A diákkedvezményre való jogosultság megállapítása Az Oktatási Hivatal hatáskörei: Dönt a kérelemről Nyilvántartást vezet Értesíti a KEKKH-t a kérelem benyújtásáról, sorszámáról A hivatal a hatáskörében a Ket-nek megfelelően jár el, azonban az első fokú döntése ellen fellebbezni lehet az oktatásért felelős miniszterhez. A diákkedvezményekre való jogosultság megállapításával és nyilvántartásával összefüggő ügyekben az Oktatási Hivatal jár el. Az Oktatási Hivatal hatásköre magában foglalja a jogosultság megállapításáról, a kérelem elutasításáról, a jogosultság megállapításának visszavonásáról való döntést, a nyilvántartás vezetését, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának értesítését a kérelem benyújtásáról, sorszámáról. A hivatal a hatáskörében a Ket-nek megfelelően jár el, azonban az első fokú döntése ellen fellebbezni lehet az oktatásért felelős miniszterhez. Jogszabályi háttér: R. 1.§ (2) és (3) bekezdés, 6-14.§, és 14/A. §

A kérelem elutasításának esetei Az Oktatási Hivatal elutasítja a kérelmet: ha a kérelmező a Szátv. 10.§ alapján nem jogosult a diákkedvezményre (nincs tanulói, hallgatói jogviszonya) ha kérelmezőnek van már érvényes bejegyzése, vagy nincs magyar igazolványa, vagy nem jogosult rá.

A jogosultság visszavonása, megszűnése, törlése A hivatal a már megállapított jogosultságot visszavonja ha magát a magyar igazolványt visszavonták, ha a kérelmet el kellett volna utasítani, vagy ha a jogosult maga kéri. A jogosultság megszűnik: ha a Hivatal visszavonta a jogosultság megállapítását vagy az igazolvánnyal visszaéltek (másra átruházták, és jogosulatlanul felhasználták) A Hivatal a jogosultság megszűnését bejegyzi a nyilvántartásba.

A jogosultság érvényességi ideje A diákkedvezményre való jogosultság érvényessége időhöz kötött, a tanév befejezését követő október 31-én lejár, de évenként megújítható. A diákkedvezményre való jogosultság megállapítását minden tanévben újra kell kérni.

A nem magyar nemzetiségű, de magyar nyelven, vagy magyar kultúrát tanuló tanulókra, hallgatókra vonatkozó kedvezményes szabályok A magyar igazolványra jogosultak mellett kérelmezhetik a diákkedvezményre való jogosultság megállapítását azok is: akik a szomszédos állam alap vagy középfokú oktatási intézményben tanulói jogviszonyban állnak, magyar nyelven tanulnak azok a hallgatók, akik a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven, vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytatnak. Esetükben a diákkedvezményre való jogosultság tanúsítására szolgáló igazolás a személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt érvényes. Különleges szabály vonatkozik azokra, akik magyar igazolványra nem jogosultak, de a szomszédos állam alap vagy középfokú oktatási intézményben tanulói jogviszonyban állnak, magyar nyelven tanulnak, továbbá azokra a hallgatókra, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven, vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytatnak. Ezek a a személyek is kérelmezhetik a diákkedvezményre való jogosultság megállapítását. Esetükben a diákkedvezményre való jogosultság tanúsítására szolgáló igazolás a személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt érvényes.

A diákkedvezmény igazolása a magyar igazolványban Diákkedvezmények Tájékoztató A 2001. évi LXII. törvény 10. §-a értelmében a törvény 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményre jogosultak. A törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető utazási kedvezmények mértékét illetően a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet előírásai az irányadók. Az igazolvány 12-16. belív oldalai Az érvényesítő matrica helye: Bejegyzés dátuma: Aláírás: Sorszám: P.H. A diákkedvezmény igazolásának formátumát a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek igazolványának tartalmi és formai követelményeiről szóló 49/2001. (XII. 29.) BM-KüM együttes rendelet melléklete határozza meg.

A diákkedvezmény igazolása pótfüzettel A pótfüzet 9. számozott oldala Diákkedvezmények Tájékoztató A 2001. évi LXII. törvény 10. §-a értelmében a törvény 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató kiskorúak vagy hallgatók a Magyar Köztársaság területén diákkedvezményre jogosultak. A törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető utazási kedvezményeket illetően a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet előírásai az irányadók. A pótfüzet 10-11. számozott oldalai Az érvényesítő matrica helye: Bejegyzés dátuma: Aláírás: Sorszám: P.H.

A magyar igazolvány, a diákkedvezményre jogosító igazolás átadása A jogosultságot a külképviselet vagy a közigazgatási hivatal jegyzi be a kérelmező magyar igazolványába, vagy pótfüzetébe. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy hol kívánja átvenni az igazolást. Amennyiben az Oktatási Hivatal megállapította a jogosultságot, azt a kérelmező magyar igazolványába, illetve pótfüzetébe a külképviselet, vagy a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve jegyzi be. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy hol kívánja átvenni az igazolást. További feladat, hogy a közreműködő hatóság bejegyezze a nyilvántartásba az átvételt. Jogszabályi háttér: R. 21.§ (1) és 85) bekezdései.

Az igazolványok átvételének igazolása A jogosultság igazolása az érvényesítő matricának a magyar igazolványba, vagy a pótfüzetbe történő beragasztásával, és a bejegyzés lebélyegzésével történik. A bejegyzés igazolását a kérelmező személyesen, meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője útján veheti át. Az átvételt az ezt tanúsító nyomtatvány aláírásával igazolja a jogosult. A közreműködő hatóság bejegyezi a nyilvántartásba az átvételt.

Az érvényesítő matricák kezelése Az érvényesítő matricákat közreműködő hatóságok rendelik meg a készítőtől, aki a megrendelő költségére küldi meg azokat, a megrendelés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül. A közreműködő hatóságok ellenőrzik a matricák épségét, ennek megtörténte után, az átvételt követő 3 munkanapon belül, a R. 16.§ (2) bek. c) pontjában meghatározott nyomtatvány egyik példányán sorszám szerint igazolja az átvételt, és visszaküldi a készítőnek. Jogszabályi háttér: R. 21.§ (2)-(4) bekezdései

A kedvezménytörvény bevezetésének gazdasági hatásai A költségeket 2002-ben becsülték meg A becslés során kétmillió magyar igazolvánnyal számoltak. A költségeket 2002. évi árakon mintegy 16-17 milliárd forintra becsülték A kiadások egy részére a vendégmunkások többlet-GDP termelésének adótartalma (a költségvetésbe kerülő rész) a nettó kiadásokat mintegy 2 milliárd forinttal csökkenti, tehát a tényleges költségvetési teher 14-15 milliárd forint körül volt várható.