Az intelligencia

Mi az intelligencia? Az intelligencia általános megértési és értelmi képességként fogható fel, ami a legkülönfélébb módokon nyilvánulhat meg. Az idők során nagyon sok elméletalkotó kutatta az intelligenciát  sokféle megközelítés, sokféle meghatározás Egy összefoglaló, általános meghatározás: Az intelligencia a tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás és a környezet hatékony kezelésének képessége. © László Laura

Intelligencia-elméletek Charles Spearman különböző teljesítménytesztek alapján meghatározott egy alapvető intelligencia-tényezőt, amit általános intelligenciának vagy g-faktornak nevezett el. Egy személyről aszerint mondhatjuk, hogy általában okos-e vagy buta, hogy milyen mértékű g-vel jellemezhető. Emellett speciális (s-sel jelölt) faktorok is vannak, amelyek a különféle képességekre vonatkoznak. © László Laura

Intelligencia-elméletek Louis Thurstone szerint az intelligencia számos elsődleges képességre osztható fel: Verbális megértés – a szavak jelentésének megértése (szókincspróbák) Beszédfolyékonyság – szavakban való gyors gondolkodás képessége (pl. rímelő szavak keresése) Számolás – számokkal való műveletek Téri képességek – térbeli-formai viszonyok átlátásának képessége (pl. különböző irányból bemutatott alakzatok azonosítása) Emlékezet – szópárok vagy mondatok felidézése Észlelési sebesség – vizuális részletek gyors megragadásának képessége (hasonlóságok és különbségek felfedezése ábrákon) Következtetés – bemutatott példák alapján általános szabály megtalálásának képessége. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Howard Gardner szerint az intelligencia nem egységes, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van: Nyelvi intelligencia Logikai-matematikai intelligencia Téri intelligencia Zenei intelligencia Testi-kinesztéziás intelligencia Személyes intelligencia Személyen belüli (intraperszonális) Személyközi (interperszonális) © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Nyelvi intelligencia - azt jelenti, hogy valaki könnyedén használja anyanyelvét és könnyen sajátít el nyelveket, alkotó módon használja a nyelvet. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Logikai-matematikai intelligencia - az érvelést, számolást és a logikus gondolkodást lehetővé tévő képesség; ezt mérik a hagyományos tesztek. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Téri intelligencia - ide tartozik a műszaki-mérnöki gondolkodás, a térképeken és útvonalakon való tájékozódás, a művészi területen és a gyakorlati szakmák szintjén a terek, két- és háromdimenziós alakzatok formálása, illesztése. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Zenei intelligencia - hangok sorozatának könnyed megjegyzése, átalakítása, hangsorozatok és harmóniák közti különbségtétel, hangszerjáték, éneklés, dallamszerzés. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Testi intelligencia – a test egészével történő mesteri bánásmód (sportolás, tánc, pantomim), fogékonyság a mozdulatok, bonyolult mozdulatsorok könnyű elsajátítására. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Szociális (társas) intelligencia - képesség arra vonatkozóan, hogy befolyásoljon az egyén másokat, meggyőzzön saját elképzeléseiről; empátia, érzékenység mások problémái iránt. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Személyes intelligencia (önreflexió) – képesség arra, hogy saját élményeit művészi úton vagy a nyelv segítségével kifejezze. Az érzelmek, gondolatok és a viselkedés, a személyes életfelfogás, értékek, életcélok észlelésének és elemzésének képessége a mindennapi életben. © László Laura

A többszörös intelligencia elmélete Gardner: intelligenciánk egy adott időpontban bizonyos mintázattal rendelkezik, de folyamatosan fejlődik, változik, az egyes intelligenciák eltérő érettségi fokon állnak. © László Laura

Az IQ-pontszámok eloszlása nagyszámú IQ-eloszlás Az IQ-pontszámok eloszlása nagyszámú egyén mintája esetén: A 90 és 110 közötti övezet átlagos, a 130 fölötti különlegesen magas intelligenciát jelez; a 70 alattit értelmi fogyatékosságnak tekintjük. © László Laura

Érzelmi intelligencia A fejlett érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket képesek növelni. Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha „bánni tudunk” az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket. © László Laura

Érzelmi intelligencia (EQ) Daniel Goleman Az érzelmi intelligencia olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény. © László Laura

Az érzelmi intelligencia összetevői Önismeret – a saját tehetségek felbecsülése és megalapozott önbizalom. © László Laura

Az érzelmi intelligencia összetevői 2. Önkontroll – az érzelmi állapotokat úgy kell szabályozni, hogy az elősegítse és semmiképpen se akadályozza a kitűzött célok megvalósítását. © László Laura

Az érzelmi intelligencia összetevői 3. Motiválás – a személyes preferenciák előnyben részesítése annak érdekében, hogy a nehézségek ellenére is elősegítsék a kitűzött célok elérésére irányuló kezdeményezést. © László Laura

Az érzelmi intelligencia összetevői 4. Empátia – mások érzelmi állapotainak az azonosítása, a konfliktusmentes emberi kapcsolatok művelésének képessége. © László Laura

Az érzelmi intelligencia összetevői 5. Társas készségek – az a képesség, hogy érzelmi szempontból boldoguljunk kapcsolatainkban. © László Laura

A teljesítést gátló tényezők (I) A motiváció hiánya A belső kontroll hiánya A kitartás hiánya A nem megfelelő képességek használata A gondolkodás és cselekvés közötti összhang megteremtésének a hiánya A cél elővételezésének hiánya A feladatok befejezésére való képtelenség A kudarctól való félelem A halogatás A felelősség áthárítása © László Laura

A teljesítést gátló tényezők (II) A személyes problémákkal való állandó foglalkozás A figyelem elterelhetősége Kifejezett önsajnálat Kifejezett függőség Túl kicsi vagy túl nagy önbizalom Képtelenség arra, hogy a fától meglássa az erdőt A kritikai és a kreatív gondolkodás közötti egyensúly hiánya A késleltetésre való képtelenség © László Laura