INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS

Az előadások a következő témára: "INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS"— Előadás másolata:

1 INTELLIGENCIA, KREATIVITÁS

2 Intelligencia… Az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és hogy környezetében hatékonyan működjön. (Wechsler) BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

3 Az intelligencia vizsgálata
Binet-Simon: egyre növekvő nehézségű elemekből álló teszt / a mentális képességek egyenletesen nőnek az életkorral Stern: (mentális kor / életkor) X 100 Stanford-Binet: intelligenciaskála Verbális gondolkodás, absztrakt-vizuális IQ pontszámok eloszlása BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

4 IQ eloszlás BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

5 Az intelligencia vizsgálata / Wechsler
Verbális skála Ismeretek Helyzetek Számolás Számismétlés Összehasonlítás Szókincs Performációs skála Rejtjelezés Képkiegészítés Mozaikpróba Képrendezés BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

6 Az intelligencia természete
1. Faktoranalitikus felfogás Charles Spearman : g – általános intelligenciafaktor egy személy matematikai teljesítménye az általános intelligenciájának és a matematikai képességeinek együttes eredménye s – speciális intelligenciafaktor BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

7 Az intelligencia természete
1. Faktoranalitikus felfogás Louis Thurstone – 1938 Elsődleges mentális képességek: verbális megértés, beszédfolyékonyság, számolás, téri képességek, emlékezet, észlelései sebesség, következtetés. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

8 Az intelligencia természete
2. Információfeldolgozási megközelítés: milyen kognitív műveleteket igényelnek az egyes intellektuális tevékenységek Sternberg – 1958, összetevőmodell: Metaösszetevők Teljesítmény-összetevők Tanulási összetevők Megőrzési összetevők Átviteli összetevők BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

9 Az intelligencia természete
2. Információfeldolgozási megközelítés Sternberg – gyakorlati intelligencia: A tapasztalatokból való tanulás és azok alkalmazása Az absztrakt gondolkodás és következtetés A változó és a bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás Önmotiválás BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

10 Az intelligencia természete
2. Többszörös intelligenciaelmélet Howard Gardner Nyelvi Logikai-matematikai Téri Zenei Testi-kinesztéziás Személyes BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

11 Nemek közti különbségek
Férfiak és nők körülbelül egyformán teljesítenek az intelligencia tesztekben Speciális képességeket mérő tesztek mutatnak különbségeket Nők átlagban jobbak a verbális képességeket mérő tesztekben Férfiak átlagban jobb eredményt mutatnak a matematikai gondolkodás és a vizuális-téri képességek mérésekor Ezek a kognitív képességekben kimutatott különbségek lassan eltűnőben vannak (kivétel vizuális-téri képességek). Ez arra utal, hogy a korábbi különbségek a tanításban és a társadalmi elvárásokban rejtőző különbségeket tükrözték. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

12 Genetikai és környezeti tényezők
Egypetéjű ikrek Együtt nevelt 0,86 Külön nevelt 0,72 Kétpetéjű ikrek Együtt nevelt 0,60 Testvére Együtt nevelt 0,47 Külön nevelt 0,24 Szülő/gyermek 0,40 Nevelőszülő/gyermek 0,31 Unokatestvérek 0,15 BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

13 Genetikai és környezeti tényezők
Táplálkozás Egészségi állapot Az egyént érő ingerek milyensége Emocionális klíma Visszajelzések Kiegyenlítő programok BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

14 Kreativitás Definíció: személyiségtulajdonságok, intellektuális-gondolati és gyakorlati cselekvéses képességek sajátos összerendezettsége a személyiségen belül, ami lehetővé tesz valamilyen szintű alkotást, és a viselkedésben, magatartásban is megnyilvánul. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

15 Kreativitás Intelligenciával való együtt járása nem igazolt.
Külső összetevői: Lelki biztonság (külső értékelést kizáró légkör, empatikus megértés) Lelki szabadság Belső feltételei: Tapasztalat nyitottsága Értékelés belső központja Elemekkel való játékban mutatkozó ügyesség BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

16 Kreativitás szintjei Kifejező Produktív Újító Feltalálói Teremtő
élőfej Kreativitás szintjei Kifejező Produktív Újító Feltalálói Teremtő Kifejező kreativitás: gyerek játékában, szóalkotásában és fantáziálásában, eredeti látásmód ,ahogy a gyermek szemléli a világot Produktí: tendencia a technika javítására, a szerzett imeretek alkalmazására. Iskoláskorban. Újító: változtat valamit a meglévőn, Feltaláló: olyat hoz létre, ami eddig nem volt. Teremtő: alapvetően új, nagy horderjű dolognak a megalkotása, ami alapvetően befolásolj a társadalom, a tudományos gondolkodás, a kultúra ,technika állapotát, fejlődését. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

17 Kreatív személyiség Mentális egészség, intellektuális hatékonyság
Függetlenség a gondolkodásban, vélekedésben Önmegvalósítás szándéka, önkifejezés motívuma Pozitív énkép, magabiztosság A személyiség szabadsága, a korlátozások elleni védekezés A környezet tökéletesítésére, konstrukív megváltoztatására való törekvés Nonkonformitás Lázad, tiltakozik a korlátozások, kötöttségek, szabályok ellen. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

18 Divergens gondolkodás: Fluencia Flexibilitás Originalitás
Kreatív képességek Divergens gondolkodás: Fluencia Flexibilitás Originalitás Szenzibilitás Elaboráció Redefinició BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

19 Az alkotás folyamata Probléma azonosítása Előkészítés Ötletgyűjtés
élőfej Az alkotás folyamata Probléma azonosítása Előkészítés Ötletgyűjtés Kidolgozás Elterjesztés Témaválasztás szempontjai: A téma legyen társadalmilag jelentős, de az adott társadalmi, történelmi szituban megoldható. Tegye póbára az alkotó legjobb képességeit. Feleljen meg a külső igényeknek, és a kutató érdeklődésének. Legyen újszerű, de legyen kapcsolata a jelen valóságával. Eőkészítés: általában a váratlan felfedezéseket is nagyon alapos előkészítés előzte meg. Pl. Einstein. A túlzott eőkészítéa, hosszú irodalmazás néha kiöli a kutatókból az alkotáshoz szükséges eredetiséget. Az elégtelen előkészítés is lehet a kudarc oka. Ötletgyűjtés: az első ötletek szokványosabbak a későbbieknél, az ötletek száma a kezdeti bőségtől hamarosan a nullára csökken. Lappangási szakasz: a tudatosan megszerzett imeretek részben nem-tudatosan átstruktúrálódnak. Alkotó gyötrődés: mással foglalkozunk, de agyunk egy csücskében ébren tartjuk a problémát. Igazi ötlet felvillanása. Kidolgozás: bírálat, önbírálat, bizonyítás. Elterjesztés, az eredmények kommunikációja BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék