AZ ÉRVÉNYTELENSÉG

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA A szerződés a törvényben meghatározott oknál fogva alkalmatlan a célzott joghatás kiváltására.

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG FAJAI SEMMISSÉG (feltétlen érvénytelenség) MEGTÁMADHATÓSÁG (feltételes érvénytelenség)

SEMMISSÉG MEGTÁMAD- HATÓSÁG bárki, határidő nélkül hivatkozhat rá (≠ bárki keresetet indíthat ld. BH1991. 107.) megállapításához külön eljárásra nincs szükség a bíróság hivatalból veszi figyelembe (≠ hivatalból alkalmazza az érvénytelenség 237. §-ban foglalt jogkövetkezményeit) a sérelmet szenvedett fél, vagy akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, írásban megtámadhatja a megtámadási határidő egy év (elévülési jellegű)

AZ ELÉVÜLÉS KEZDETE a tévedés, megtévesztés felismerésekor jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A§ (1), 301/A] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG OKAI Érvénytelenségi okok csoportjai Semmiség Megtámadhatóság I. Akarathibák Cselekvőképtelenség /egyoldalú semmiség/ Színlelt szerződés /Ptk. 207.§/4/ bek./ Fizikai kényszer Tévedés Megtévesztés Fenyegetés / Ptk. 210. §./ II. Az akaratnyilatkozat hibái Alaki hibák /Ptk. 217. §./ Álképviselet /Ptk. 221. §./ III. A célzott joghatás hibája Tilos szerződések /Ptk. 200. §. /2/ bek./ jogszabályba ütköző jogszabály megkerülésével kötött nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés uzsorás szerződés /Ptk. 202. §/1/ bek./ Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés /Ptk. 227. §/2/ bek./ Tisztességtelen kikötés fogyasztói szerződésben /Ptk. 209. §/1/ bek./. Szolgáltatatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbségének objektív esete /Ptk. 201. §/2/ bek./. Tisztességtelen szerződési kikötés az általános szerződési feltételekben /Ptk. 209. §/1/ bek./. BH2005.21 EBH2004.1146

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYEI Az eredeti állapot helyreállítása /Ptk. 237. § (1)/ A szerződésnek a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása /237. § (2)/ Az érvénytelenségi ok kiküszöbölése /237. § (2)/ (a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna /238. § (1)/. Az állam javára való marasztalás /237. § (4)/

HARMADIK SZEMÉLYEKET VÉDŐ JOGHATÁSOK 238. § (2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti (negatív interesse). Ha az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza (pozitív interesse). Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.

RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG 239. § A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.