A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

Az előadások a következő témára: "A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE"— Előadás másolata:

1 A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE
Gyulavári Tamás

2 KÖVETELMÉNYEK MIRŐL SZÓL A MUNKAJOG? – TÁRGYA 3. MIT JELENT A MUNKAJOGVISZONY – TERMÉSZETE 4. HOGYAN TAGOLHATÓ A MUNKAJOG? – RENDSZERE

3 KÖVETELMÉNYEK

4 TANANYAG 2012. évi I. törvény - Mt. Előadások (nem a vázlat)
Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Eötvös Kiadó Munkajogi feladatok és jogesetek. Eötvös Kiadó, 2013

5 Vizsgakövetelmény Írásbeli + szóbeli vizsga Kérdések típusai
Tételsor a honlapon

6 2. A MUNKAJOG TÁRGYA

7 A MUNKAJOG TÁRGYA SZŰK ÉRTELEMBEN
Csak a munkaviszonyok Minden munkavégzésre irányuló jogviszony?

8 MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK
- munkaviszonyok - közalkalmazotti jogviszony - Közszolgálati tisztviselői jogviszony - szolgálati jogviszonyok - polgári jogi jogviszonyok - speciális foglalkoztatási jogviszonyok

9

10 A MUNKAVISZONY FAJTÁI Tipikus v. atipikus :
- határozatlan és határozott idős, - teljes és részmunkaidős, - munkaerő-kölcsönzés, Távmunka Új típusok

11 KÖZSZFÉRA Közalkalmazotti jogviszony Közszolgálati tisztviselői jogviszony Szolgálati jogviszonyok

12 POLGÁRI JOGVISZONYOK megbízási jogviszony vállalkozási jogviszony elhatárolása a munkaviszonytól!

13 FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK
4.200 ezer munkát végző - Munkaviszony – domináns Közszolgálat Atipikus foglalkoztatás Színlelt polgári jogi szerződések Fekete és szürke foglalkoztatás Speciális foglalkoztatási formák Közfoglalkoztatás

14

15 A MUNKAJOG TÁRGYA Munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok, de csak:
munkáltató érdekében és irányításával, munkaszerződés alapján, díjazás ellenében.

16 MÁS RÉSZÉRE VÉGZETT MUNKA
ÖNÁLLÓTLAN ALÁRENDELTSÉGBEN VÉGZETT FÜGGŐ MUNKAVÉGZÉS

17 3. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

18 A MUNKAJOG HÁRMAS TAGOZÓDÁSA
Magyarországon: Versenyszféra: Mt. Közalkalmazottak: Kjt. és Mt. Közszolgálati tisztviselők: Kttv.

19 Legfontosabb jogszabályok
2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

20 INDIVIDUÁLIS ÉS KOLLEKTÍV MUNKAJOG
INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG Egyedi munkaviszony KOLLEKTíV MUNKAJOG Kollektív munkaügyi kérdések: érdekegyeztetés, kollektív szerződés stb.

21 MT. SZERKEZETE I. rész – Általános rendelkezések
II. rész – Munkaviszony III. rész – Munkaügyi kapcsolatok IV. rész – Munkaügyi vita V. rész – Záró rendelkezések

22 A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE

23 MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK
2. JOGRFORRÁSI HIERARCHIA

24 I. MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK

25 JOGFORRÁS FOGALMA - olyan jogi aktus, amely jogokat és kötelezettségeket állapít meg a jogalanyokra. - mindenkire nézve kötelező, absztrakt, általános magatartásszabály

26 A MUNKAJOG JOGFORRÁSAI
1. Alkotmány 2. Jogszabályok 3. Kollektív megállapodások 4. Külső jogforrások: nemzetközi és közösségi jog

27 1. ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOK
Jogok : közvetlen és közvetett összefüggés a munkajoggal Alkotmánybíróság gyakorlata

28 Alkotmányos szabályok a munkajogban
Diszkrimináció tilalma Pihenéshez, szabadidőhöz, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog Sztrájkjog Jogállamiság követelménye

29 2. JOGSZABÁLYOK A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket:
törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza

30 LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEK
2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselők jogállásáról (Kttv.)

31 TOVÁBBI TÖRVÉNYEK - munkavédelemről - 1993. évi XCIII.
- munkaügyi ellenőrzésről évi LXXV. - foglalkoztatás elősegítéséről évi IV. - sztrájkról évi VII. - egyenlő bánásmódról évi CXXV.

32 „EGYÉB” JOGSZABÁLYOK Munkaviszonyra vonatkozó rendeletet alkothat: a Kormány és miniszter A rendeleti szintű jogalkotás kevésbé jellemző mint a törvényi

33 BÍRÓI JOG Precedens rendszer Állandó bírói gyakorlat

34 A BÍRÓI JOGÉRTELMEZÉS ESZKÖZEI
Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai (Magyar Közlönyben): bíróságok számára kötelező Korábban: Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásai (MK) - bíróságok számára nem kötelező

35 Elvi bírósági határozatok (EBH): nem kötelező
Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntései (BH) – nem kötelező

36 3. KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁSOK
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLY! 3. Egyeztető Bizottság kötelező határozata 2. ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS 2 a) nem munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy 2 b) munkaviszonyra vonatkozó szabály,

37 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Munkajogi jogforrás - Munkaviszonyra vonatkozó szabály Nem jogszabály

38 ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS - az Üzemi Tanács jogosítványai gyakorlását és
a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések határozhatók meg KSZ lehet!

39 4. KÜLSŐ JOGFORRÁSOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK: UNIÓS JOG:
Pl. ILO Egyezmények UNIÓS JOG: irányelvek, Európai Bíróság ítéletei.

40 II. JOGFORRÁSI HIERARCHIA

41 MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Üzemi Megállapodás Egyeztető Bizottság kötelező határozata JOGSZABÁLY: törvény, törvényi felhatalmazás alapján rendelet

42 KÓGENCIA ÉS DISZPOZITIVITÁS
DISZPOZITÍV SZABÁLY: Abszolút diszpozitivitás Korlátozott abszolút diszpozitivitás Relatív diszpozitivitás KÓGENS SZABÁLY: Nem lehet érvényesen eltérni

43 Mt. - KSZ, ÜM ÁTALÁNOS SZABÁLY: SZABAD AZ ELTÉRÉS 2. ÉS 3. RÉSZTŐL
Kivéve: 1. Kógens szabály 2. Csak a munkavállaló javára 3. Korlátozott eltérés Mt. fejezetei felsorolják ezeket

44 Munkaszerződés eltérése az Mt.-től
Mt. második részétől Csak a munkavállaló javára Kivéve: Kógens szabály Mt. megengedi az eltérést a hátrányára is

45 MUNKASZERZŐDÉS ELTÉRÉSE KSZ.-TŐL
A munkaszerződés csak akkor térhet el a kollektív szerződéstől, ha a munkavállalóra annál kedvezőbb feltételt állapít meg.

46 MELYIK A KEDVEZŐBB SZABÁLY?
Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

47 A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS
MI A JOGKÖVETKEZMÉNY? A fenti szabályok megsértésének következménye: ÉRVÉNYTELENSÉG A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS SEMMIS

48 AZ MT. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

49 1. ÁLTALÁNOS ELVEK

50 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG
Jogok gyakorlása/kötelezettségek teljesítése során - a munkáltató, - a munkavállaló, - az üzemi tanács, és - a szakszervezet a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni

51 JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA
A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások: - jogos érdekének csorbítására, - érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, - zaklatására, - véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

52 INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE A munkavállalóról tényt, adatot, véleményt:
törvényben meghatározott esetben a munkavállaló hozzájárulásával, - statisztikai célra.

53 SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME
Munkavállaló személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le sérelemdíj

54 MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKEI
MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN

55 MUNKAVISZONY ALATT a munkavállaló nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit Csak veszélyeztetés, nem kell konkrét munkáltatói érdeksérelem.

56 MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN
VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS Max 2 évig Megfelelő ellenérték: minimum egyharmad alapbér

57 Egyenlő bánásmód 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról „Ágazati” törvények: Mt., Ptk.

58 HOVÁ LEHET FORDULNI? FÓRUMVÁLASZTÁS: BÍRÓSÁG EBH

59 BIZONYÍTÁSI TEHER Ebktv. 19. §
ALPERES: NEM DISZKRIMINÁLT, vagy KIMENTETTE MAGÁT FELPERES: TULAJDONSÁG HÁTRÁNY

60 2. JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELE

61 ÁLTALÁNOS SZABÁLY: SZÓBELISÉG
A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni KIVÉTELESEN: ÍRÁSBELISÉG

62 KIVÉTEL: ÍRÁSBELISÉG Munkaviszonyra vonatkozó szabály, megállapodás
A munkavállaló kérésére

63 3. ÉRVÉNYTELENSÉG

64 A) SEMMISSÉG Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik.

65 B) MEGTÁMADHATÓSÁG Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés

66 MEGTÁMADHATÓ egyoldalú jognyilatkozat és megállapodás.
feltételes érvénytelenség. Csak az „érintett” támadhatja meg megtámadás határideje harminc nap, illetve 6 hónap.

67 AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE
Főszabály: a részleges érvénytelenség Kivételes szabály: a nyilatkozat csak akkor érvénytelen, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg

68 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!