Közvetítés a klasszikus polgári jogi területeken 1.

Az előadások a következő témára: "Közvetítés a klasszikus polgári jogi területeken 1."— Előadás másolata:

1 Közvetítés a klasszikus polgári jogi területeken 1.
Mediátor képzés Közvetítés a klasszikus polgári jogi területeken 1.

2 Cél Magyarországon A közvetítői tevékenységről szóló évi LV. törvény megalkotására a „polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének érdekében” került sor.

3 Kizárt a mediáció A Polgári perrendtartásról szóló törvény perek esetén taxatíve kizárja a közvetítői eljárás lehetőségét: apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek (Pp. XVI. fejezete), a szülői felügyelet megszüntetése (Pp. XVII. fejezete) gondnokság alá helyezés (Pp. XVIII. Fejezete) a közigazgatási perek (Pp. XX. fejezete) a sajtóhelyreigazítási eljárás (Pp. XXI. fejezete) alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárás (Pp. XXIV. Fejezete) végrehajtási perek (Pp. XXV. fejezete) A XV. fejezettel kapcsolatban, mely a házassági pereket tartalmazza, a évi LV. tv. kifejti, hogy: az e fejezet alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá, a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.

4 „Személyi és vagyoni viszonyok”
„Mediálhatóság” A mediátor köteles megvizsgálni a probléma jellegét, lát-e esélyt mediációra. Ha igen, akkor felméri a felek közti kommunikáció milyenségét Pául WATZLAWICK : „Az ember nem tud nem kommunikálni.” Ha az egyik fél nem beszél a másikkal, az is kommunikáció = verbális kommunikáció megtagadása Ha felkeresték a felek a mediátort, az már pozitív jel. Pául WATZLAWICK :( ) a rendszerelméletű kommunikáció-kutatás egyik legnagyobb mestere (kommunikáció kutató, pszichológus, filozófus, nyelvész és pszichoterapeuta) szerint: Ha az egyik fél nem beszél a másikkal, az is kommunikáció. A verbális kommunikáció megtagadása nagyon fontos üzenet. Még akkor is megmarad a metakommunikáció, azaz a nonverbális kommunikáció. Legyen szó társasházi vitákról, házas ill. nem házas felek közti elmérgesedett kapcsolatokról, egy cégen belüli üzlettársak összeveszéséről. Kifejeződhet mindez ajtócsapkodásban, ideges hanghordozásban, félrevonulásban, a másiktól történő teljes elzárkózásban, számtalan olyan viselkedési formában, amely nem elősegíti, hanem csak kiélezi az ellentéteket az emberek között. A mediátornak ezeket az ellentéteket kell tompítania, egy „szelíd” eljárás keretei közt egyeztetnie a saját módszerei alapján. Ha felkeresték a felek a mediátort (legtöbbször az egyik fél megy el hozzá először) az már pozitív jelnek tekinthető. A legjobb permegelőző stratégia. Mégha nem is „kommunikálnak” egymással felek, a mediátor alkalmas „eszköz” a megromlott viszonyok rendezésére.

5 A tulajdon magánjogi korlátai
Magánjogi jellegű korlátok más meghatározott személyek magánérdekeit szolgálják. Közjogi jellegű korlátozások mögötte közérdek.

6 A szomszédjogok fogalma
Tulajdonjog magánjogi korlátja Azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek. A dolgok használata valamilyen módon és mértékben gyakran érint más személyeket is. Így pl. az ingatlan mint a földfelszín része, körülhatárolása ellenére is kapcsolatban marad más, különösen a szomszédos ingatlanokkal. Ebből kifolyólag az ingatlanok egyébként rendeltetésszerű használata is együtt jár a szomszédos ingatlanokra való közvetett, sőt olykor közvetlen áthatásokkal. Minden ilyen szükségképpeni áthatás elvileg a szomszéd tulajdonjogának kizárólagosságába ütközik. Mivel azonban az ilyen helyzetek, szükségszerű áthatások kölcsönösek, az emberi együttélés fejlődése során kialakultak az ilyen ütközéseket kiegyenlítő szabályok. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabályozás történetileg a telektulajdonosok, illetve lakástulajdonosok mint szomszédok viszonyára modellezett, azonban kiterjed bármely dolog használatára és bárki más jogainak és törvényes érdekeinek a védelmére is, ha azokat a dolog használata sérti vagy jogtalanul zavarja.

7 A szomszédjog általános szabályai
Ptk 100. § " A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné." diszpozitív szabályok a felek ettől megállapodással eltérhetnek, valamint törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérően rendelkezhet helyi viszonyokat, szokásokat kell figyelembe venni zavarás csak akkor tilos, ha szükségtelen nem csak a telekszomszédok

8 A sérelmet szenvedett követelheti
abbahagyást ha ismétlődéstől tartani lehet, akkor a jövőre vonatkozó eltiltást esetleges kárának megtérítését.

9 A szomszédjog különös szabályai
a földtámasz joga áthajló ágak belépés joga építkezés joga a kerítés joga határvonalon álló fa gyümölcse tilosban talált állat A földtámasz joga alapján a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodna. Ha a szomszéd alapot ás, pincét létesít, vagy más okból földkiemelést végez, köteles a szomszédos épületnek támaszul szolgáló föld helyett más támaszról gondoskodni. Az ágakra és az átnyúló gyökerekre a fa tulajdonosának van tulajdonjoga. A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat a felhívás ellenére sem távolítja el ; A szomszéd tehát köteles megfelelő időt engedni a fa tulajdonosának a gyümölcsök felszedésére, gyökerek és ágak eltávolítására (amennyiben azok a rendes használatban a szomszédot zavarják). A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti. Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni (belépés joga ). Kártalanítás azonban csak akkor követelhető, ha a belépés, illetve a használat során vagyoni kár keletkezett. Kizárólag a belépés vagy a használat ellenértékeként kártalanítás nem követelhető. Az "építkezés joga" alapján a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben az a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges . A kerítés joga alapján, ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak, a fenntartással járó költségek pedig olyan arányban terhelik őket, amilyen arányban őket jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket . A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban illeti meg a szomszédokat. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el . A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti . Az állatot köteles ellátni, gondozni, ennek költségeit azonban az állat tulajdonosától követelheti. Ha az állat tulajdonosa megfelelő határidőn belül az állatot nem veszi át, illetve az okozott kárt és a költségeket nem téríti meg, a szomszéd az állatot értékesítheti vagy felhasználhatja .

10 Szomszédjogi viták Cél: másik fél megértése
„Mi az, amiről a másik beszél, mi az, ami ennyire zavarja őt az én viselkedésemben, mitől irritált állandóan?” Ha erre nem képesek maguk között, akkor kapcsolódhat be a mediátor. Legyen tétje a mediációnak. A mediátor mindegyik fél üzenetét lelkiismeretesen köteles tolmácsolni. Példa: A szomszédok egy társasházban laknak, s ha nem költöznek el, mert mondjuk nem engedhetik meg maguknak anyagilag, akkor ők tudják a legjobban, hogy mennyire más harmonikusan egymás mellett élni hosszú éveken át, mint feszült hangulatban. Főleg akkor, ha esetleg már évek óta pokoli a hangulat a társasház lépcsőházában. Váltani kell, különben élhetetlen környezetté válik a lakásuk is. Van, hogy hosszú évek óta haragban álló szomszédok valamelyike megelégeli a helyzetet, felkeres egy mediátort, s csak ekkor jön létre az első, közös találkozás, amikor meg is hallják azt, hogy mit akart mondani a másik. Bár még a rendkívül haragos szomszédok nem is sejtik, de már egy fokkal előrébb jutottak, hiszen van valaki, aki közvetít közöttük. Az egyik leglényegesebb szempont talán, hogy legyen tétje a mediációnak.