dr. Orbán Szabolcs Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály

2010 óta a Ket. több ízben módosult, főbb célok: eljárások gyorsítása, hatósági eljárások ésszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése, költségtakarékosság elvének érvényesítése, ügyfelek ügyintézését könnyítő intézkedések végrehajtása A módosítások csoportosítása A) Az ügyfelek helyzetének javítását, adminisztratív terheinek csökkentését eredményező módosítások; B) Az eljárások gyorsítását, ésszerűsítését eredményező módosítások; C) A hatóságok adminisztratív terheinek csökkentését, az eljárások egyszerűsítését eredményező módosítások.

 1. a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény;  2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CLXXIV. törvény;

 3. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló évi XXXI. törvény;  4. az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXVII. törvény;  5. a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CCX. törvény

A Ket évi módosításának célja  A fővárosi és megyei kormányhivatalok felállításával, és az ezek keretében működő integrált ügyfélszolgálati irodák (Kormányablakok) kialakításával jelentkező szabályozási igények kielégítése, ügyfélbarát és szolgáltató jelleg erősítése, a területi közigazgatás hatékonyságának növelése.  Minősített többséget igénylő törvényi módosítások elvégzése.

 január 1-jén megnyitottak a Kormányablakok, melyek segítségével a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján az ügyfelek  kérelmeket nyújthatnak be, bejelentéseket tehetnek;  tájékoztatást kérhetnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről;  tájékoztatást, szakmai és informatikai segítséget kérhetnek egyes ügyekkel kapcsolatban, valamint a kormányablak  betekintési lehetőséget biztosít a cégadatbázisba is.

 Valamennyi hatóság és az integrált ügyfélszolgálati iroda számára kötelező, hogy biztosítsanak időpont-foglalási lehetőséget az ügyfelek számára.  Az időpont-foglalás lehetősége elérhető a és a weboldalon is.  Kormányablakok működésével kapcsolatban külön honlap:

 1. Kormányablakok működésének eljárási keretei.  2. Munkanapok helyett visszatér a naptári napban történő határidő-számításra.  3. Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője – amíg jogával nem él vissza - az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat.  4. A hatóság kivételesen tartózkodási helyükön hallgatja meg azokat a személyeket, akik bizonyos okokból nem képesek megjelenni a hatóság előtt. „47. § (4) Ha az idézett személy kora, egészségügyi állapota, mozgásszervi fogyatékossága vagy más ok miatt a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén kell meghallgatni.”

 5. A hatóság az ügyfelet – kérelmére - elektronikus levélben ( ben) tájékoztatja a vele egyébként nem közlendő végzések, valamint a vele normál postai vagy hirdetményi úton közlendő iratok szövegéről. (78/A. §)  6. Csak azokat az eljárási költségeket kell az ügyfélnek megfizetnie, amelyek a kötelezettség megállapításának a bizonyítása érdekében merültek fel.  7. A költségmentesség iránti kérelem elbírálásáig az ügyfél helyett a hatóságnak kell az eljárási költségeket előlegeznie.

 1. Idézés és elővezetés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.  2. A hatóságnak nem csak akkor kell az egyezség létrehozását megkísérelnie, ha jogszabály előírja, hanem akkor is, ha tárgyalást tart.

 1. Az eljárás során hozott végzéseket csak azokkal kell közölni, akiket az ténylegesen érint.  „78. § (2) A végzést azzal kell közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, valamint azzal, akinek az jogát vagy jogos érdekét érinti, továbbá jogszabályban meghatározott személlyel vagy szervvel. A hatóság az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.”  2. A tényállás tisztázása körében törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyben valamely szerv véleményének kikérését – és nem beszerzését – írhatja elő.

 3. Gyarapodott az egyszerűsített formában meghozható döntések, valamint a f ormális döntést (végzést) nem igénylő eljárási cselekmények köre.  „43. § (2a) A hatóság vezetője a kizárásról az eljárás megindításáról való értesítést megelőzően végzés kibocsátása nélkül dönt.”  „72. § (4) Indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha  a) a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy  b) az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg.  (5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből mellőzhető az indokolás.”

 A év második felében történt módosítások eredményeire alapozva egy nagyobb mértékű módosítás keretében a hatósági eljárások ügyfélbarát, szolgáltató jellegének erősítése és a Ket.-ben található szabályozási anomáliák kiküszöbölése.  4 fejezet újramegállapítása (hatósági ellenőrzés, végrehajtás, eljárási költség, e-ügyintézés);  2 új fejezet (egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárások; közigazgatási bírság kiszabása);  Összesen 54 törvény módosítása (pl. vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításáról szóló egyes törvények, az ún. egyenlő bánásmód törvény)

 1. Alapelv; a hatóság ügyintézőjének jóhiszeműen, az ügyfél jogait és jogos – ideértve gazdasági – érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.  2. Újraszabályozza a hatósági ellenőrzés kérdését, ellenőrzési terv és jelentés készítését teszi kötelezővé.  3. Az anyagi jogi bírságolás keretjellegű szabályainak megállapítása [mérlegelési szempontok, bírság kiszabásra objektív (5 év) és szubjektív (tudomásra jutástól számított 1 év) határidő].  Ezzel összefüggésben a évi XXXI. törvény és a évi CXVII. törvény beiktatja a helyszíni bírság, az elkobzás szabályait, valamint lehetőség van bizonyos esetekben a bírság közérdekű munkával történő megváltására.  Megszűnik a közigazgatási és a szabálysértési kettős szankcionálás.

 1. Változtak a belföldi jogsegély szabályai ; valamint teljesítés-ösztönző rendelkezések beiktatása.  „26. § (7) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a megkereső hatóság - határidő tűzésével - tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a megkereső hatóság - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetet kivéve - jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.  (8) A megkeresés teljesítésének (7) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.”

 2. Eljárás megszüntetésének két új indoka :  „31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha  i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,  j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.”  3. A hatóságnak mulasztása megállapítását követően soron kívül kell lefolytatnia az eljárást.  4. Lehetőség nyílik arra, hogy az ügyintézési határidőbe mégis beszámítsanak a Ket. alapján „nyugvást” jelentő időtartamok.

 5. Az ügyintézési határidő csak kivételesen hosszabbítható meg, az indokok külön megjelölésével.  6. Lehetőség: hatóságnak nem kell minden esetben megkeresnie a szakhatóságot; törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és mérlegelési szempontok alapján (illeték és díj nem kérhető; ha úgy dönt, hogy megkeresi, az állásfoglalás kötelező).  7. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeként a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását tartja szükségesnek, a jelen lévő ügyfelet meghatározott információk közlésével értesítheti a hivatalbóli eljárás megindításáról, valamint közölheti döntését.

 1. A sokügyfeles (több mint 50 ügyfél esetén) hatósági eljárásokban lehetőség nyílik hirdetményi úton való kapcsolattartásra (kivéve eljárás megindításáról szóló értesítés, és a személyesen az ügyfélnek szóló végzések).  2. Több pontosító, egyértelműsítő módosítást eszközöl. Például:  - a hivatalból folytatott eljárásokra a hivatalbóli eljárás szabályait kell alkalmazni,  - a legkorábban indult ügy ügyintézési határidejét kell irányadónak tekinteni az ügyek egyesítése esetén.

 3. Új 39/B. §, az elveszett, illetve megsemmisült iratok pótlására vonatkozó szabályok.  „39/B. § A hatóság intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket meghallgathatja, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat szerezhet be. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés jogerős és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.”

 4. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek idézésére vonatkozó szabályok.  5. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes tanúk meghallgatására vonatkozó szabályok.  6. Végrehajtási fejezet teljes újramegállapítása, például szakít a végrehajtás elrendelésének külön előírásával, valamint pontosította a végrehajtáshoz való jog elévülésére vonatkozó szabályokat.  7. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok teljesen új alapra helyeződtek.  8. Miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálata (számuk 40 %-kal csökkent).

 30 napról 21 napra csökken az általános ügyintézési határidő  „hallgatás=beleegyezés” főszabállyá válik

 - Jogalkalmazók tapasztalataira épülnek a felülvizsgálatok.  - A felülvizsgálatok közötti időben a jogrendszer „megnyugodhat”.  - Egyre több keretszabály, ezzel az ágazatok sajátosságaihoz tudják igazítani az eljárási kódex rendelkezéseit.

Köszönöm szépen a figyelmet!