Járulékkötelezettség teljesítése uniós tagállamban történő kereső tevékenység végzése esetén

EU rendeletek 2010.05.01-jétől alkalmazandó a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra még nem!) A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71(EGK) Tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 574/72 (EGK) Tanácsi rendelet (Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc)

Biztosítási kötelezettség megállapítása A közösségi rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatóak akkor is, ha a magánszemély egyidejűleg több tagállamban is végez tevékenységet A rendelet pontosan meghatározza, hogy a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani

Fogalmak MUNKAVÁLLALÓI TEVÉKENYSÉG: bármely tevékenység, amelyet az ilyen tevékenység helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG: bármely tevékenység, amelyet az ilyen tevékenység helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai ilyenként kezelnek

Fogalmak MUNKAVÁLLALÓ FOGALMA A TBJ.VHR. 23. § (2) BEKEZDÉS A) PONTJA SZERINT : a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓ FOGALMA A TBJ.VHR. 23. § (2) BEKEZDÉS D) PONTJA SZERINT : a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.

Kizárólag egy tagállamban tevékenykedő személyek Munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek azon állam jogszabályai alá tartoznak, ahol a kereső tevékenységüket végzik A köztisztviselők azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, amely tagállam jogszabályainak hatálya alá az őket alkalmazó közigazgatási szerv tartozik Egy tagállam fegyveres erőibe szolgálatra vagy polgári szolgálatra behívott vagy újból behívott személyek e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak

Kizárólag egy tagállamban tevékenykedő személyek A munkavállaló vagy önálló vállalkozó által szokásosan egy tagállam lobogója alatt közlekedő tengeri hajó fedélzetén végzett tevékenység az említett tagállamban végzett tevékenységnek minősül. Ugyanakkor az a személy, akit egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén alkalmaznak, és aki az e munkáért járó javadalmazást olyan vállalkozástól vagy személytől kapja, amelynek vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye más tagállamban található, az utóbbi tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha e tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Különös szabályok: Kiküldetés Munkavállaló: a „kiküldő tagállam” jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik személy leváltása céljából történik. Önálló vállalkozó: a „kiküldő tagállam” jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot.

Alkalmazandó jog meghatározása A munkáltató kérelme és adatszolgáltatása alapján indul (Tbj.vhr. 24. §) a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez kell benyújtani az OEP honlapján közzétett nyomtatványon: igénylőlap A1 jelű igazolás iránt más EU-tagállamban történő átmeneti kiküldetés esetén Az igazolás max. 24 hónapra adható ki A korábban kiadott E101 jelű igazolás a rajta feltüntetett érvényességi idő végéig érvényes

A munkáltatóhoz kapcsolódó feltételek A kiküldetés helye szerinti tagállamban a magyarországi tevékenységhez hasonló, de legalább azzal azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenység folytatása Magyarországon jelentős gazdasági tevékenység folytatása Belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat

A munkáltatóhoz kapcsolódó feltételek A jelentős gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy a belföldi tevékenységből származó bevétel az összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot. A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

A munkáltatóhoz kapcsolódó feltételek A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét. Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a kapcsolt vállalkozásához küldi ki.

A munkavállalóhoz kapcsolódó feltételek a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkeznie kell legalább 30 napi biztosítással (nem feltétlenül a kiküldő munkáltatónál) a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval, a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket, a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását

Tevékenység végzése két vagy több tagállamban A két vagy több tagállamban szokásosan MUNKAVÁLLALÓKÉNT tevékenykedő személy elsősorban a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai hatálya alá tartozik, ha: a személy a tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi, vagy ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található ha a személyt egy foglalkoztató foglalkoztatja, és a tevékenység jelentős részét nem a lakóhelye szerinti tagállamban végzi, a munkáltató székhelye szerint válik biztosítottá Munkavállaló fogalma!

Tevékenység végzése két vagy több tagállamban A két vagy több tagállamban szokásosan ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓKÉNT tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai hatály alá tartozik, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi. Abban az esetben, amikor az önálló vállalkozó egyetlen olyan tagállamban sem rendelkezik lakóhellyel, amelyben vállalkozást folytat, akkor annak a tagállamnak a jogszabályait kell rá alkalmazni, amelyben a központi érdekeltsége található. Önálló vállalkozó fogalma!

Tevékenység végzése két vagy több tagállamban Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.

Munkáltató kötelezettségei a 987/2009/EK rendelet 21. cikke alapján A munkáltató, amelynek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye nem az illetékes tagállam területén található, a munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerinti valamennyi kötelezettségét teljesíti, beleértve különösen az e jogszabályok által előírt járulékfizetési kötelezettséget, úgy, mintha bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye az illetékes tagállamban lenne. Az a munkáltató, amely nem rendelkezik telephellyel az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállamban, valamint a munkavállaló megállapodhat, hogy ez utóbbi a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében végrehajthatja, nem érintve a munkáltató alapkötelezettségeit. A munkáltató az ilyen megállapodásról értesítést küld e tagállam illetékes intézményének.

A magyar társadalombiztosítási kötelezettségek kiterjesztése az uniós rendeletre tekintettel A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megállapítása, a bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség kiterjed a KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÓRA is, ha a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.

Külföldi foglalkoztató kötelezettségeinek teljesítése A külföldi vállalkozás a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. (adószám igénylés: 11T201INT) Ha nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

Külföldi foglalkoztató kötelezettségeinek teljesítése Biztosított bejelentése: 11T1041INT Járulékbevallás: 1108INT A külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot az MNB hivatalos - a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes - devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Ha a járulékalap az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a forintra történő átszámítás megegyezik az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással. A befizetés egy beszedési számlára történik: 303-as adónem

Külföldi biztosítás – egészségügyi szolgáltatási járulék Az a belföldi személy, aki nem biztosított, és az egészségügyi szolgáltatásra a 16.§ (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a az egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Belföldi fogalma! Lakcímét megszünteti=> nem belföldi Lakcímét nem szünteti meg=> belföldi Bejelentési kötelezettség az egészségbiztosítási szerv felé!