Vendéglátás és szállodaszervezés, gazdálkodás A szállodai és a vendéglátó tevékenység személyi feltételei A szállodai HRM

Munkaerő-gazdálkodás Hatékony felhasználás költség adminisztráció munkavédelem jogszabályok 5. előadás

A munkaerő-gazdálkodás tartalma Elvégzendő munka A munkavégzés módja A munkaidő Munkakör Létszám Szakképesítés 5. előadás

Elvégzendő munka Tevékenységi kör Alkalmazottak felvétele fő-folyamatok mellék-folyamatok Alkalmazottak felvétele pihenőnapok fizetett szabadság műszakok leterheltsége különböző váratlan helyettesítések 5. előadás

A munkavégzés módja Gépesítettség Színvonalbeli követelmények Munkafolyamatok szervezettsége munkaerő-szükséglet 5. előadás

Létszám mennyiségi igény Minden tevékenységet egyedileg kell megvizsgálni. Elemenként megkapott létszámot szintetizáljuk  így kapjuk meg a létszám mennyiségét. Egyes tevékenységekben a dolgozókat nem cserélhetjük ki mással! A Termelékenység, mint jellemző adat nem alkalmazható a létszám meghatározásához, hanem  szobakapacitás határozza meg. 5. előadás

Létszám mennyiségi igény Létszám-szorzót használunk: legtöbbször 1 alatt van (Bp: 0,5-0,7, vidék: 0,3-0,5) Dolgozók száma Szobák száma Vizsgálható még naturális mutatóban: egy dolgozóra jutó vendégek száma  a leterheltséget mutatja meg. Vendégek száma 5. előadás

A munkaidő Törvényi előírás Meghatározása 8 óra 4-12 óra/nap 8 hét átlaga Meghatározása munkáltató 6 óra < 20 perc szünet két nap között 11 óra pihenőidő ünnepnapok 5. előadás

Munkaidő Rendes munkaidő: napi 8 óra (heti 40 óra)  felek megállapodhatnak ennél rövidebb, vagy hosszabb (max. 12 óra) munkaidőben is. Munkaidő beosztásáról a kollektív szerződés vagy a munkáltató dönt. Túlmunka: a napi rendes munkaidőt meghaladó munkavégzés (évi 200, max. kollektív szerződés esetén 300 óra lehet) 5. előadás

Pihenőidő Munkaközi szünet: Napi pihenőidő: Heti pihenőidő: 6 óra után 20 perc Napi pihenőidő: Két munkanap közötti idő: 11 óra, de min. 8 óra Heti pihenőidő: 2 pihenőnap Munkaszüneti napok: Hivatalos egyházi, történelmi, egyéb ünnepek 5. előadás

Szabadság Részei: Rendes szabadság: Rendes szabadság Rendkívüli szabadság Rendes szabadság: Alapszabadság: 20 nap, életkorral növekszik, max. 30 nap Pótszabadság: csak meghatározott esetekben (pl. gyermek után, fiatalkorú, veszélyes munkakör) 5. előadás

Szabadságolás Szabadságolási ütemtervet kell készíteni. A pihenés biztosítása  a munkaerő újratermelése Nem veszélyeztetheti a szálloda színvonalának megtartását A munkakörök nem helyettesíthetők egymással  üzemrészenként, azon belül munkahelyenként kell elkészíteni 5. előadás

A szállodai üzemrész szabadságolási ütemterve   Létszám Össz. éves szabadság Január ……. December Évi összes tény/terv Front-desk Housekeeping Telefonközp. Portai segéd. Garázs Mosoda Nem név szerint kell a szabadság napokat kiadni  személytelenül kell megszervezni 5. előadás

Munkaidő-rendszerek Hagyományos Rugalmas napi azonos időben történő foglalkoztatás egyenlőtlen munkaidő-beosztás heti egyenlőtlen havi egyenlőtlen ? éves egyenlőtlen osztott munkaidő-beosztás osztott-egyenlőtlen Rugalmas lépcsőzetes munkakezdés szabad munkaidő-beosztás törzsidővel kombinált munkaidő-beosztás 5. előadás

A szükséges létszám Létszámgazdálkodás átlagos létszám állományi létszám dolgozói létszám munkaerő-kihasználtság termelékenység 1 dolgozóra jutó bevétel hatékonysági mutató 1 vendégre jutó bevétel minőségi mutató 1 dolgozóra jutó vendég leterheltségi mutató 5. előadás

A szükséges létszám Munkaerő hullámzás (Fluktuáció) negatív jelenség, okok: Természetes ok: nyugdíjazás, szülés Gazdasági ok: máshol nagyobb jövedelem Súrlódásos ok: rossz munkahelyi légkör Káros, mert: új dolgozó betanítása  idő nem összeszokott közösség  alacsonyabb hatékonyság dolgozók gyakori cserélődése  a vendégeknek kevésbé otthonos légkör rossz fényt vet az üzletre  „image” rombolás vizsgálata: váltás váltás-index 5. előadás

A szakképesítés 4 és 5 -os szálloda, I. kategóriájú vendéglátó egység vezetése: szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség cukrászati termékek előállítása: cukrász szakmunkás bizonyítvány meleg- és hidegkonyhai ételek előállítása: szakács szakmunkás bizonyítvány vendéglátó tevékenység: pincér vagy vendéglátó eladó szakmunkás bizonyítvány húsbontás: hentes vagy húsfeldolgozó szakmunkás bizonyítvány 5. előadás

A munka törvénykönyve A munkaviszony keletkezése – munkaszerződés tartalma érdekképviselet előmenetel és illetményrendszer alanyai munkáltató munkavállaló 5. előadás

A munka törvénykönyve A munkaviszony létesítése megszűnés megszüntetés munkaszerződéssel alapbér munkakör munkavégzés helye próbaidő határozott vagy határozatlan időre megszűnés munkavállaló halála munkáltató jogutód nélküli megszűnése határozott idő elteltével megszüntetés közös megegyezés felmondás (rendes, rendkívüli) azonnali hatály 5. előadás

A munka törvénykönyve A munkavégzés szabályai A munkáltató kötelessége foglalkoztatás biztonságos munkavégzés munkaszervezés tájékoztatás, irányítás ismeretek megszerzésének biztosítása munkabér fizetése A munkavállaló kötelessége megjelenés, rendelkezésre állás munkavégzés együttműködés személyes közreműködés üzleti titok kezelése továbbképzésen való részvétel 5. előadás

A munka törvénykönyve A munkavégzés szabályai Mentesség a munkavégzés alól állampolgári kötelesség közeli hozzátartozó halála keresőképtelen beteg kötelező orvosi vizsgálat véradás elháríthatatlan ok munkáltatói engedély Tanulmányi szerződés Támogatás – tanulmány – hasznosítás 5. előadás

A munka törvénykönyve Kártérítési felelősség munkavállaló munkáltató kötelezettségek vétkes megszegése gondatlan károkozás szándékos károkozás leltárhiány együttes károkozás (?) munkáltató teljes mértékben vétkesség (?) munkahelyre bevitt tárgyak járadék-fizetés 5. előadás

Új dolgozó felvétele Új dolgozót akkor érdemes felvenni, ha a munkája által elért többletbevétel legalább a vele kapcsolatos többletkiadásokat fedezi! 5. előadás

Bérgazdálkodás Munkabér Bérszerkezet Kereset Jövedelem Bérköltség bruttó bér nettó bér Bérszerkezet alapbér pótlék természetbeni juttatás jutalék prémium Kereset Jövedelem Bérköltség Bér- és bérjellegű költség Bérforma időbér (fix) teljesítménybér (mozgó) prémium jutalék garantált bér kombinált bér 5. előadás

A munkabér megállapítása Alsó határ: minimálbér Alku tárgya Szempontok: szakképzettség a munka minősége a munka mennyisége nyelvtudás gyakorlati idő speciális képességek, adottságok 5. előadás

A munkabér kifizetése Forintban Kiszámítása Kimutatás a dolgozónak Tárgyhót követő hónap 10.-ég 5. előadás

A bérköltséggel kapcsolatos elemzések átlagbér egy hónapra jutó átlagos bérköltség bérhányad a bérköltség a nettó bevétel százalékában bérjellegű költségszint a bér és bérjellegű költségek a nettó bevétel %-ában bérarányos eredmény az eredmény a bérköltség százalékában 5. előadás

Munkaadót terhelő levonások TB járulék: Mértéke: a bruttó bér 27 %-a (24 % nyugdíjbiztosítási alap, 3 % egészségbiztosítási (1,5+0,5) és munkaerő-piaci (1) járulék) Szakképzési hozzájárulás: Mértéke: a bruttó bér 1,5 %-a. 5. előadás

Munkavállalót terhelő levonások TB járulék: a bruttó bér 9,5 %-a nyugdíjbiztosítás 8 % magánnyugdíj-pénztári tagdíj 1,5 % TB nyugdíjpénztár egészségbiztosítási (4+2) és munkaerő-piaci (1,5) járulék összesen 7,5 % Személyi jövedelemadó Sávosan progresszív „szuperbruttósítással” 5. előadás

5. előadás

5. előadás

Munkabér elszámolása Alapja: Munkaidő betartásának igazolása: a munkaszerződés, a teljesítmény lap: adott napokon végzett munkát (munkaidő kezdete és vége) tartalmazza, az adott részleg vezetője készíti és vezeti. Munkaidő betartásának igazolása: Blokkoló karton vagy blokkoló óra Számítógépes rendszer Jelenléti ív 5. előadás

A munkára jelentkezőkkel kapcsolatos interjú fizikai, egészségi állapot megjelenés modor kor végzettség (hol? eredmény?) korábbi munkahelyek (váltás oka?) családi körülmények gyakorlat 5. előadás

A munkaerő-gazdálkodás kérdései Milyen feladatai lesznek a dolgozónak, ezek megoldása nélkülözhetetlen-e? Milyen képesítésű, adottságú dolgozó alkalmas a feladat elvégzésére? Szükség van-e valamilyen különleges adottságra? 5. előadás

A munkaerő-gazdálkodás kérdései Mennyi időre van szükség az alkalmazottra? Foglalkoztatható-e teljes munkaidőben, hosszú időn keresztül, vagy csak átmeneti feladatok megoldásáról van szó? Olyan-e a munka, ahol lényeges a nagy tapasztalat, az önálló döntéshozatal? 5. előadás

A munkaerő-gazdálkodás kérdései Milyen felelőssége lesz az alkalmazottnak? Milyen mértékben lát bele a vállalkozás ügyeibe? Kell-e külön szabályozni az ezzel kapcsolatos kérdéseket? 5. előadás

Munkaerő mérleg A munka jellege A munkavégzés körülményei fizikai szellemi A munkakör végrehajtói segédmunka betanított szakmunka kiemelt szakmunka irányító, közvetlen vezetői munkakörök alsó közép felső A munkavégzés körülményei normál nehézségi fok közepesen kedvezőtlen munkafeltételek fokozottan kedvezőtlen munkafeltételek 5. előadás

Személyi feltételek stabilitása A szolgáltatás minősége függ a szolgáltatás nyújtója és a vendég között kölcsönhatástól. Bizalmi jellemző Tapasztalati jellemző A vendég, ha ugyanazzal a személyzettel találkozik, amikor újra jön, jobban érzi magát, többször jön vissza! 5. előadás

Létszámok életkor szerinti összetétele Idős(ődő): Előny: tapasztalat, szakmai ismeretek Hátrány: kevésbé bírja az idegi és fizikai megterhelést Fiatal: Előny: jobban bírja az idegi és fizikai megterhelést Hátrány: kevés tapasztalat, kevés szakmai ismeret Azonos tevékenységű üzemrészeken belül lehetőleg vegyesen legyenek! 5. előadás

5. előadás

Teljesítményértékelés Segítséget nyújt a munkatársak személyes és szakmai erősségeinek, valamint gyengeségeinek rendszeres és szisztematikus feltárásában, világossá teszi a szolgáltatás mennyiségi és minőségi teljesítése során felmerült eltéréseket, problémákat, információt nyújt a humán erőforrás tervezéséhez – ezen beül kiemelten a karriertervezéshez – és az ösztönzési rendszer hatékonyságának növeléséhez, segíti a munkafeltételek megfelelőségének és a munkatársaktól elvárt követelmények realitásának elbírálását, javítja a belső kommunikációt, hiszen intézményesített lehetőséget teremt a vélemények és tapasztalatok rendszeres cseréjére. 5. előadás

Munkapszichológiai alapelvek világos, érthető és elérhető célok érdekében cselekszenek, részt vehettek a célok kitűzésében és az elérésükhöz szükséges teendők megállapításában, kapnak megfelelő visszajelzést, vagyis ismerik az eredményeket. A teljesítményértékelés kiemelt területei a munkateljesítmény és a magatartás. A teljesítmény pénzben, normában, illetve naturális mutatókban mérhető. Vezetők esetében a teljesítmény a gazdaságosságon keresztül, a megtermelt nyereséggel mérhető. Beosztottak esetében a teljesítményt rendszerint termelékenységi mutatókkal mérjük (pl. egy szobalánynak hány szobát kell kitakarítania a műszakjában). A termelékenység mellett a színvonalbeli követelményeknek is meg kell felelni. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a megfelelő mennyiségű kitakarított szoba egyben megfelel-e a higiénés követelményeknek, továbbá a szakmai standardben előírt követelményeknek. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások megfogalmazásánál és megítélésénél a nemzetközi szakirodalomban a kemény és puha szolgáltatási standardek fogalmával találkozhatunk. Kemény szolgáltatási norma állapítható meg abban az esetben, ha a tevékenység egyértelműen mérhető, pl.: minden bejövő telefonhívást három csengetésen belül fel kell venni, minden vendéget a nevén kell szólítani (ezt elősegíti a vendég nevére kiállított kulcskártya, valamint a „hotel típusú” telefonrendszer, ahol a készülék terminálján megjelenik a szobában lakó vendég neve), a "check-in" átlagos időtartama 5 perc. Puha szolgáltatási normáról akkor beszélhetünk, amikor jellemzően szubjektív elemeket hordozó szolgáltatást szeretnénk megfogalmazni, pl. "a vendéggel udvarias mosoly kíséretében foglalkozzunk". 5. előadás

A teljesítmény-értékelés szempontjai A teljesítmény egybevetése a munkaköri leírással (az értékelő beszélgetés egyben kiváló alkalom a munkaköri leírások aktualizálására) A munkavégzés módja (felelősségérzet, terhelhetőség, általános hozzáállás, az elvégzett munka minősége) Munkakészség (önállóság, kreativitás, kezdeményezés, rugalmasság, általános nyitottság, érdeklődés) Szaktudás, szakismeret (a szakma gyakorlati ismerete, tanulási készség, új ismeretek elsajátításának képessége, vezetői készségek: tervezés, szervezés, irányítás) Szociális magatartás (megjelenési kultúra, fegyelmezettség, pontosság, udvariasság, megbízhatóság, együttműködési készség, tolerancia, alkalmazkodási képesség). 5. előadás

Értékelési módszerek és technikák Szabad leírásos – ezen belül kérdőíves – módszer. Előnye a nagyfokú szabadság, hátránya a szubjektivitás. Teljesítmény-kategóriákhoz rendelt értékelő skála számok, betűk, kifejezések használatával. Előnye a gyors kiértékelhetőség és az összehasonlíthatóság. Hátránya a sablonszerűség. Kritikus események módszere. Az értékelési időszak kiemelt eseményeinek tényfeltáró elemzése. A módszer a hibák megismétlődésének megelőzésére alkalmas, azzal a megjegyzéssel, hogy kizárólag az esemény bekövetkezését azonnal követő alkalmazása hatásos. 5. előadás

Az értékelés lebonyolításának jellemző módozatai Többszemélyes értékelés Legalább két fő, az értékelt és az értékelő vannak jelen, de az a kör bővíthető a magasabb szintű vezetővel, munkatársakkal, beosztottakkal. Csoportos értékelés Az értékelésben a vezető irányításával az adott munkahely teljes kollektívája részt vesz. A módszer inkább megbeszéléshez hasonlítható. Többdimenziós értékelés Az értékelés ebben az esetben kétfordulós. Először a vezető egyénileg, négyszemközt értékeli az egyes munkatársak teljesítményét. Ezt követei a csoportos értékelés, majd a vezetői összegzés. Önértékelés Ennek hatékonysága és megbízhatósága azonban vitatható. 5. előadás

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, viszontlátásra! 5. előadás