Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény Belügyminisztérium Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény

Helyzetértékelés I. az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény a rendszerváltoztatás egyik alappilléreként megteremtette a helyi hatalomgyakorlás kereteit a helyi önkormányzatok alapjellemzői demokratikus működés nagyfokú önállóság széles feladat- és hatásköri rendszer  az önkormányzati feladat- hatásköröket megállapító ágazati törvények fokozatosan születtek meg az önkormányzati rendszer a megalakulását követő években lendületesen fejlődött, jelentősen javultak az állampolgárok életkörülményei

Helyzetértékelés II. a kezdeti fejlődés megtorpant, egyre több diszfunkció jelentkezett előkerültek a rendszer belső ellentmondásai elaprózódott településszerkezet erőtlen középszint mérethatékonysági problémák alacsony társulási hajlam bonyolult finanszírozási rendszer az önkormányzatok működését nehezítő „külső” körülmények alacsony hatékonyságú közfeladat ellátás az állami szerepvállalás tisztázatlansága elmaradt ágazati reformok romló gazdasági feltételek

Az önkormányzati rendszer megújításának célrendszere az átalakítás elkerülhetetlen, a feltételek adottak az átalakítás az új Alaptörvényre épülve az államrendszer más elemeivel összhangban történik célok az alapértékek megőrzése korszerű keretek a megújuló ágazati feladatok befogadására az állam és az önkormányzatok közötti új feladatmegosztás az önkormányzatok önfenntartó képességének erősítése stabil, kiszámítható, biztos gazdasági alapok megteremtése

Az önkormányzati rendszer korszerűsítése része az államrendszer megújításának a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása az Alaptörvény alapján; a nagy ellátórendszerek reformja Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, fontosabb törvények: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. – szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit. a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. tv. határozza meg a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai 2012.január 1-től: - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. – az államháztartás alrendszereire vonatkozó egységes szemlélet, keretjellegű; a költségvetési rendelet megalkotására, elfogadására, vonatkozó szabályok; tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok szabályai; likviditási terv, számlavezetési, zárszámadási szabályok, kezesség- és garanciavállalás, követelések szabályai. A helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek (önálló beszámolás) - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. – a helyi önkormányzatok vagyona is a nemzeti vagyon részre; amennyiben törvény önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy állam feladataként állapítja meg, a vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása ingyenesen történik; az önkormányzati vagyon definiálása (törzsvagyon, üzleti vagyon); nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonelem; átlátható szervezet fogalma; a tulajdonjog átruházás szabályai.

A helyi önkormányzás általános szabályai minden településen önálló helyi önkormányzat működik a helyi önkormányzatok a helyi közügyeket demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézik az önkormányzatok a helyi közösség erejére támaszkodva feltárják lehetőségeiket, erőforrásaikat hasznosítják az állampolgárok tevékenyen közreműködnek a közösségre háruló terhek megoldásában érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás és a kölcsönös együttműködés elve

Feladat- és hatáskörök telepítésének elvei Önkormányzati feladat- és hatáskörök kötelező – törvény határozhat meg fakultatív – saját bevétel vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére differenciált telepítés kötelezettsége ágazati törvényekben meg kell határozni a szakmai szabályokat, tárgyi, személyi feltételeket az önkormányzati törvény az ellátandó feladatköröket tartalmazza, a konkrét hatáskör telepítés az ágazati törvények feladata Államigazgatási feladat- és hatáskörök polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző törvény vagy kormányrendelet alapján láthat el államigazgatási hatósági hatáskört a honvédelem és a katasztrófa-elhárítás országos államigazgatási feladatainak helyi irányításában és végrehajtásában való részvétel

Önkormányzati feladat – és hatáskörök I. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

Önkormányzati feladat – és hatáskörök II. 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.

Települési önkormányzatok A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A főváros és kerületei alkotják Budapest kétszintű önkormányzati rendszerét. - A fővárosi önkormányzat elláthatja a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is.

A fővárosi önkormányzat feladatai I. a főváros egészét érintő, illetve országos szerepköréhez kapcsolódó feladatokat lát el; a fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 4. szociális ellátások biztosítása; 5. állategészségügyi feladatok; 6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése; 7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása;

A fővárosi önkormányzat feladatai II. 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok; 15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok; 16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 18. a hajléktalan ellátás; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.

A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai I. a kerületi önkormányzat látja el azokat a települési önkormányzati feladatokat, melyeket törvény nem utal a fővárosi önkormányzat feladatkörébe; a kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, ide nem értve a (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott területet; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); 7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása; 8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök; 9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai II. 10. óvodai ellátás; 11. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; 14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 15. helyi adóval kapcsolatos feladatok; 16. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek; 18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában; 19. nemzetiségi ügyek.

Megyei önkormányzat A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely 2012. január 1-től területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz. A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai: összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit; kidolgozza és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a megye fejlesztési programját; az operatív programok feladatainak figyelemmel kísérése; a területfejlesztési programok végrehajtásának értékelése; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait. dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; dönt a térségi fejlesztési tanács létrehozásáról, részvételről; akcióterv és operatív program módosításokat terjeszthet elő; ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat; elfogadja a megye területrendezési tervét, területrendezési tervek összehangolása; segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok munkáját;

Képviselő-testület, bizottság a képviselő-testület a helyi önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve, a polgármester képviseli, a képviselő-testület szervei: polgármester, bizottság, részönkormányzat, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás, a képviselő-testület hatáskörei: átruházható, át nem ruházható évente legalább hat ülés, döntések: rendelet, határozat a bizottság kötelező, fakultatív (egyszerűbb szabályok), a bizottság létszáma, személyi összetétele bármikor megváltoztatható, előkészíti a testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoz

Polgármester, jegyző a polgármester magas legitimitása miatt tisztsége – főállásban vagy társadalmi megbízatásban is ellátható, hatásköreinek bővítése kinevezi a jegyzőt, ha a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két alkalommal nem hozott döntést, az szmsz-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni (át nem ruházható testületi hatáskörök kivételével) dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – szmsz-ben meghatározott – ügyekben; - rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról. a jegyzőt a polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül (közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. szerinti) ha a polgármester 6 hónapon belül nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátásra a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg; - a közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi településen ellátja feladatait, kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett polgármesterek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges; az egyéb munkáltatói jogokat a közös hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

Önkormányzati képviselő a képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg; eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal képzésén, a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a testület –szmsz alapján – legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja; Összeférhetetlenség: az új Ötv.-ben egységesen kerül meghatározásra az összeférhetetlenségi szabályozás, melyet mind a képviselő, (kisebb eltérésekkel) mind a polgármester vonatkozásában alkalmazni kell. Az új Ötv. rögzíti, hogy a képviselőnek mindenkor meg kell felelnie egy általános magas erkölcsi mércének; meghatározza továbbá az egyes összeférhetetlenségi okokat. Méltatlanság: A képviselő-testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását akit pl. közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak; szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; kényszergyógykezelését elrendelték, köztartozása van.

Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal I. A polgármesteri hivatal: - döntéselőkészítő (önkormányzati, államigazgatási) végrehajtást szervez összehangol A közös önkormányzati hivatal: - létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a 2010. január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; általános szabály, hogy a közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről; - ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetben a székhelytelepülést a testületek határozzák meg; - jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába; - A ma működő körjegyzőségeket váltja fel a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal ; a hivatalos megnevezés közös önkormányzati hivatal esetén (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; - közös önkormányzati hivatal létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; a közös önkormányzati hivatalt 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a 2010. január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; általános szabály, hogy a közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről; - Ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetben a székhelytelepülést a testületek határozzák meg;

Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal II. - amennyiben a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg, megállapodás hiányában a város képviselő-testülete; községi önkormányzatok által létrehozott közös hivatal létszámát az érintett testületek megállapodása határozza meg; a városi, valamint a 2000 főt meghaladó lakosú települési önkormányzat testülete nem tagadhatja meg a közös hivtal létrehozására irányuló mgállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; a testületek megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól; - jegyző, aljegyző vagy megbízott köteles a testület ülésén részt venni, köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást; - amennyiben a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg, megállapodás hiányában a város képviselő-testülete; községi önkormányzatok által létrehozott közös hivatal létszámát az érintett testületek megállapodása határozza meg; a városi, valamint a 2000 főt meghaladó lakosú települési önkormányzat testülete nem tagadhatja meg a közös hivtala létrehozására irányuló mgállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; a testületek megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkorányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól; - Jegyző, aljegyző vagy megbízott köteles a testület ülésén részt venni, köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást;

Társulások A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket; Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. A kizárólag az adott települést érintő ügyekben az egyes testületek önállóan döntenek. Helyi önkormányzatok társulásai: a képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkrományzati feladat- és hatáskör, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre; írásbeli megállapodás - minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni; a társulás a közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, alapíthat; a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; a társuálási megállapodás alapvető szabályainak törvényi meghatározása; döntéshozó szerv a társulási tanács – az önkormányzatok által delegált tagokkal; határozatképes a tanács, ha legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van; a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el; A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, valamaint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket; a képviselő-testületek megállápodhatnak abban, hogy egy vagy több önkrományzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre; írásbeli megállapodás szükséges, a testületek minősített többséggel hozott döntése szükséges a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni; a társulás a közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet alapíthat; a társulás működési költségeihez a tagok az általuk képivselt lakosságszám arányában járulnak hozzá; a társulás megszűnik: meghatározott időtartam eltelt vagy megszűnési feltétel megvalósult, társulás tagjai elhatározzák, törvény erejénél fogjva, jogerős bírósági döntés alapján; a társuálási megállapodás alapvető szabályainak törényi meghatározása (név, székhely, lakosságszám, döntéhozó szerv, döntéshozatal módja, pénzügyi hozzájárulás stb.); döntéshozó szerv a társulási tanács, a tagönkormányzatok által delegált tagok alkotják; határozatképes a tanács, ha legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van; a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el;

Az önkormányzat gazdálkodása, feladatfinanszírozási rendszere - a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető (2013.01.01.); - a veszteséges gazdálkodás következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel, - ha az önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el zárszámadását, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül; - a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja (2013.01.01-től); - a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg); - a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vissza kell fizetni; - az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható;

A kötelezettségvállalás új szabályai I. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 10.§-a értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. a Kormány hozzájárulása nélkül megköthető ügyletek: - a költségvetést érintő, az uniós vagy nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló kötelezettségvállalás; - adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitel; - a likvid hitelre vonatkozó, valamint - a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város esetén a 100 milliló Ft-ot, egyéb önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletekeztető ügylet. - Az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fiztési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az adott évi saját bevétel 50%-át; - az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, - társulás esetén az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését a résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja,

A kötelezettségvállalás új szabályai II. A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása estén járul hozzá: - az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, - az adósságot keletkeztető ügylet a feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások teljesítése biztosított és teljesül, - fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendelkezés. A fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó be a likvid hitelből és reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség összege. (ld. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011 (XII.30.) Korm. rendelet) Új fejlesztés esetén: - az önkormányzat uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.

Törvényességi felügyelet A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében: - a kormányhivatal információkérési joga; - a törvényességi felhívás; - a képviselő-testület ülésének összehívása; - a rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése; - az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; - az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); - a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; - önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, - törvényességi felügyeleti bírság megállapítása,

Hatályba léptető rendelkezések 2012. január 1-jén: a megyékre vonatkozó rendelkezések; a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó - a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban lévő - szabályok; a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések; önkormányzatok hitelfelvételi korlátjára, kormányengedélyre vonatkozó szabályok (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCVI. törvény); 2012. április 15-én: - a testület rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat; 2013. január 1-jén: - az Európai Unió felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat; a helyi önkormányzás általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályok; települési önkormányzatra, fővárosra és kerületeire vonatkozó rendelkezések; a közös önkormányzati hivatal; társulásra, területszervezésre; gazdasági alapokra vonatkozó rendelkezések (feladatfinanszírozás); a 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon: a képviselőre, az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra valamint; a polgármesteri tisztség megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok. Hatályba léptetés: - 2012. január 1-jén: az adósságkezeléssel és a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések, - 2013. január 1-jén: a helyi önkormányzás általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályok, települési önkormányzatra, fővárosra és kerületeire, a közös önkormányzati hivatalra, társulásra, területszervezésre, gazdasági alapokra vonatkozó rendelkezések. - a 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon: a képviselőre, az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra valamint, a polgármesteri tisztség megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.

Hatályon kívül helyező rendelkezések a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, 2014. évi önkormányzati választások napján: a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi CXVI. törvény; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!