Információszabadság

NYILVÁNOSSÁG és BIZALMASSÁG

Információs hatalom – mindent tud az egyénről, átlát másokat – róla alig tudni valamit, átláthatatlan Az információs szabadságjogok célja az egyént átláthatatlanná, a hatalmat átláthatóvá tenni.

INFORMÁCIÓSZABADSÁG

Információszabadság A (köz)hatalomra vonatkozó ismeretek megismerésének és terjesztésének szabadsága.

Információszabadság Közérdekű adatok nyilvánossága

Információszabadság Közérdekű adatok nyilvánossága: Alkotmány 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Információszabadság Közérdekű adatok nyilvánossága

Információszabadság (tág értelemben) Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog: 70/F. § (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással (…) valósítja meg. Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága: 70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság: 60. § (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki (…) kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. Információszabadság (tág értelemben)

Közérdekű adatok nyilvánossága Művelődéshez való jog Tudományos és művészeti élet szabadsága, tanszabadság és a tanítás szabadsága Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság Információszabadság (tág értelemben)

Információszabadság Közérdekű adatok nyilvánossága: Alkotmány 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van (…) arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

Közszféra adatainak hasznosítása Public Sector Information, PSI Közszféra által termelt adatok - közszféra feladata ezek előállítása - „melléktermék” Közpénzből jönnek létre Egyenlő hasznosítási lehetőség mindenki számára (más mint a hozzáférés joga) 2003/98/EK irányelv

Skandináv modell: aktanyilvánosság Svéd törvény a sajtó szabadságáról, 1766 Aktákhoz való hozzáférés (NINCS közzététel) 1. Betekintési jog a hivatalos dokumentumokba 2. A köztisztviselők szólás- és véleménynyilvánítási szabadsága 3. A bírósági tárgyalások nyilvánossága 4. A döntéshozó testületek nyilvánossága

Amerikai modell: a vélemény- nyilvánítás szabadságának garanciája Információszabadság-törvény, 1966 Iratok nyilvánosságát írja elő („record”) a) Kötelezően publikálandó iratok b) Kérelemre hozzáférhetővé teendő iratok 1996: elektronikus információszabadság- kiegészítés

Új demokráciák modellje Adatok megismerésének és terjesztésének szabadsága Magyarország ebben élenjáró

KÖZÉRDEKŰ ADAT

Közérdekű adat Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (Avtv. 2. § 2.)

Közérdekű adat Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (Avtv. 2. § 2.)

Közérdekű adat Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (Avtv. 2. § 2.)

Közérdekű adat Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (Avtv. 2. § 2.)

Közérdekű adat Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (Avtv. 2. § 2.)

Tévhitek közérdekű adat az, ami közérdeklődésre tart számot a nyilvános adat közérdekű adat a közérdekű adat mindig nyilvános

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Nyilvánosságra hozatal Az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

A nyilvánosság megvalósulásának szintjei Minimum: az adatot nem lehet eltitkolni, kérésre ki kell adni (tudakozó) Maximum: közzététel, az adatot minden külön kérés nélkül elérhetővé tesznek bárki számára, kifüggesztik a hirdetőtáblán, megjelentetik egy kiadványban, felteszik az internetre (telefonkönyv)

A nyilvánosság megvalósulásának szintjei minimum maximum

A nyilvánosság megvalósulásának szintjei Mindkét megoldás biztosítja az adatok nyilvánosságát, csak különböző módon és mértékben. Az egyik esetben az érdeklődő kérdést tesz fel, amelyre válasz érkezik, a másik esetben pedig bárki által folyamatosan elérhető az adat, nem kell érdeklődni, csak meg kell keresni a megfelelő helyen.

MAGYAR INFORMÁCIÓSZABADSÁG- SZABÁLYOK

Alkalmazási kör közérdekű adat közérdekből nyilvános adat – közfeladatot ellátó személyek adatai – közszolgáltatók adatai közhitelű nyilvántartások kivétele a szabályok hatálya alól

Az információszabadság tartalma A közvélemény gyors és pontos tájékoztatásának kötelezettsége Közzétételi kötelezettségek Adatigénylés

1. lépés: köteles elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását Proaktív információszabadság

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A közvélemény gyors és pontos tájékoztatása

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A közvélemény gyors és pontos tájékoztatása

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A közvélemény gyors és pontos tájékoztatása

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A közvélemény gyors és pontos tájékoztatása

1. lépés: köteles elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását Proaktív információszabadság

1. lépés: köteles elősegíteni a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását 2. lépés: közzétételi kötelezettségek Proaktív információszabadság

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Közzétételi kötelezettség

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Közzétételi kötelezettség

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Közzétételi kötelezettség

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Közzétételi kötelezettség

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Közzétételi kötelezettség

1. lépés: lehetővé kell tenni a megismerhetőséget Alanyi értelemben vett információszabadság

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Megismerhetővé tétel

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén a 20. § rendelkezései szerint hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja. Megismerhetővé tétel

(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse (…) Megismerhetővé tétel

1. lépés: lehetővé kell tenni a megismerhetőséget Alanyi értelemben vett információszabadság

1. lépés: lehetővé kell tenni a megismerhetőséget 2. lépés: adatigénylést teljesíteni kell Alanyi értelemben vett információszabadság

20. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be. (2) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Adatigénylés

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai

20. § (3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell.

Másolatigénylés, költségtérítés szabályai 20. § (3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás

20. § (4) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma

20. § (5) Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

Közérthető és kért forma 20. § (5) Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja

20. § (6) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy - amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja Idegen nyelvű adatigénylés

20. § (7) A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja Idegen nyelvű adatigénylés Adatigénylés-teljesítési szabályzat

20. § (8) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja Idegen nyelvű adatigénylés Adatigénylés-teljesítési szabályzat Elutasított igények bejelentése

20. § (9) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított igényekről, valamint az elutasítások indokairól.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja Idegen nyelvű adatigénylés Adatigénylés-teljesítési szabályzat Elutasított igények bejelentése Bírósági jogérvényesítés

21. § (1) Ha a közérdekű adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylő a bírósághoz fordulhat.

Bírósági jogérvényesítés (2) A megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. (6) A bíróság soron kívül jár el. (7) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelő szervet a kért közérdekű adat közlésére kötelezi.

Garanciák Másolatigénylés, költségtérítés szabályai Kivonatolás Közérthető és kért forma Az elutasítás határideje és módja Idegen nyelvű adatigénylés Adatigénylés-teljesítési szabályzat Elutasított igények bejelentése Bírósági jogérvényesítés

A KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK GYAKORLATI TEENDŐI

I. Egyszeri kötelezettségek – közzétételi kötelezettségek felmérése (elektronikus közzététel) – integráció a közadatkeresőbe – szabályzatkészítési kötelezettségek II. Rendszeres kötelezettségek – frissítés (közzétett adatok, közadatkereső, szabályzatok) – bejelentés az adatvédelmi biztosnak III. Folyamatos kötelezettségek – adatigénylések megválaszolása Teendők számbavétele

Közzétételi kötelezettség Ágazati szabály meghatározhatja a közzététel módját és a közzéteendő adatok körét. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény közzétételi listáin szereplő adatok elektronikusan közzéteendők.

Közzétételi kötelezettség I. Általános közzétételi lista II. Különös (ágazati) közzétételi lista III. Egyedi közzétételi lista

Mód: internetes honlapon. a) saját honlap b) fenntartó honlapja vagy társulásban üzemeltetett honlap c) központi honlapon: „Közérdekű adatok” menüpont. Közzétételi kötelezettség

Integráció a közadatkeresőbe Az elektronikus közzétételi kötelezettségen felül a törvény előírja, hogy a szervezetek a közérdekű adatok egyszerű nyilvántartása és kereshetősége érdekében, a közzétett információk leíró adatait továbbítsák a központi elektronikus jegyzéknek és egységes közadatkeresőnek. Jelenleg a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. üzemelteti az egységes közadatkereső-rendszert.

Szabályzatkészítés 1. adatigénylés-teljesítési szabályzat 2. közzétételi szabályzat

Adatigénylés-teljesítési szabályzat Tartalom: - az adatigénylések teljesítésével kapcsolatos eljárások (folyamatok, belső határidők) - az adatigénylések teljesítésével kapcsolatos belső felelősségi szabályok (mely szervezeti egységnek vagy személynek mi a teendője az igény teljesítésével összefüggésben) - az adatigénylések teljesítése dokumentálásának rendje

Adatigénylés-teljesítési szabályzat Forma: - normatív munkáltatói utasításként - állami irányítás egyéb jogi eszközeként A kibocsátó személyétől, valamint attól függ, hogy mely szervekre nézve lesz a szabályzat kötelező. Akármilyen formában is bocsátják ki a szabályzatot, az nem terjeszkedhet túl a jogszabályok keretein, vagyis nem korlátozhatja a jogszabályban meghatározottakon túl a polgárok jogait, és nem csorbíthatja a polgárok jogait védő garanciákat sem.

Közzétételi szabályzat Tartalom: a közérdekű adatok közzétételével, a helyesbítéssel és a törléssel kapcsolatos részfeladatok, az azokért felelős munkakörök, a felelősök együttműködésének rendje, a fegyelmi felelősség részletes szabályai, az adatbiztonsági szabályok, valamint a belső ellenőrzés rendje. A két szabályzat elkészíthető egységes szerkezetben is, ennek nincs akadálya. A szabályzat nyilvános, a honlapon közzé kell tenni.

Az adatvédelmi biztos értesítésének kötelezettsége 1. Évente teljesítendő kötelezettség. (A biztos minden évben a Magyar Közlönyben közzétett közleményben hívja fel a figyelmet e kötelezettségre.) 2. Az értesítés tartalma: az elutasított adatigénylésekről és ezek indokai. - Amennyiben ilyen nem volt, akkor erről a tényről. - A részben teljesített adatigénylés is elutasítottnak számít. - Csak statisztikai adatokat kell szolgáltatni. - A biztos arra is kéri a közfeladatot ellátó szerveket, hogy arról is nyújtsanak tájékoztatást, összesen mennyi adatigénylés érkezett hozzájuk. 3. Az értesítés formája: külön formanyomtatvány nincs, egyszerű levélben kell az adatvédelmi biztosnak megküldeni az Adatvédelmi Biztos Irodája címére.

Korlátok 19. § (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha a (…) nyilvánosságot törvény korlátozza.

1.államtitok, 2.szolgálati titok, 3.nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, 4.törvény által honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozott adat, 5.üzleti titok, 6.az Európai Unió jogszabálya által az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott adat, 7.a döntés megalapozását szolgáló adat

Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására 1. A diszkrecionális döntési jogkörbe utalt nyilvánosságkorlátozás alkotmányellenes. 2. A tartalomtól független titkosítás alkotmányellenes. 3. Alkotmánysértők lehetnek a bizonytalan fogalmak.

4. Biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget, amelynek a formai kritériumok vizsgálatán túlmenően ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is. 5. Törvényi szinten szabad csak korlátozni. 6. Az államtitok a közhatalomtól elválaszthatatlan. 7. A nyilvánosság előli végérvényes elvonás tilos. Alkotmányossági követelmények a nyilvánosság korlátozására

Az állam- illetve a szolgálati titok-minőség feltételei: 1. az adat az állam- vagy a szolgálati titokkörbe tartozzon, 2. idő előtti nyilvánosságra hozatala stb. sértse vagy veszélyeztesse a törvényben felsorolt érdekeket, államtitok esetén közvetlenül a Magyar Köztársaság felsorolt érdekeit, szolgálati titok esetében pedig az adott állami vagy közfeladatot ellátó szerv érdekeit és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság érdekeit is, és 3. a minősítésre jogosult az adatot a törvény szerinti eljárásban minősítse. Állam- és szolgálati titok

Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet. A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. (1995. évi LXV. törvény) Állam- és szolgálati titok

1.államtitok, 2.szolgálati titok, 3.nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, 4.törvény által honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozott adat, 5.üzleti titok, 6.az Európai Unió jogszabálya által az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel korlátozott adat, 7.a döntés megalapozását szolgáló adat

A döntés megalapozását szolgáló adat A közérdekű adatok egy alcsoportjáról van szó. Meghatározása: a döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat Jogi sorsa: a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tíz év után nyilvános.

Megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A döntés megalapozását szolgáló adat