Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai

I. A Kbt. célja: a közpénzek ésszerű átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése a verseny tisztaságának biztosítása a közbeszerzések során

I. A Kbt. alapelvei: A Kbt. alapelvei A verseny tisztasága és nyilvánossága. Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása az ajánlattevők számára. Nemzeti elbánás az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára. A Kbt. célja és alapelvei nem minden esetben érvényesülnek a Kbt. speciális szabályainak alkalmazása során a közbeszerzési eljárásokban, illetve a jogorvoslati eljárásokban. Speciális sabályok

II. A Kbt. alapelveinek érvényre juttatása a jogalkalmazás során Minden jogalkalmazó felelőssége az alapelvek érvényre juttatása: Ajánlatkérők Ajánlattevők Hivatalos közbeszerzési tanácsadók, jogi képviselők Közbeszerzési Döntőbizottság Bíróságok

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek A kógencia félre értelmezése az alapelvek sérüléséhez, mellőzéséhez vezethet a gyakorlatban.

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 1.) Indokolatlan formai követelmények előírása a dokumentációban és ezek következményei: érvénytelenségi követelmények rögzítése a felhívásban a dokumentációban előírt formai követelmények: lehetőség a verseny korlátozására formai okból történő érvénytelenné nyilvánítás következménye: a legjobb ajánlatot adó ajánlattevő kizárása a versenyből Idevonatkozó KDB határozat: D.104/9/2006. (Fővárosi Bíróság 2.K.31.826/2006/9. számú ítélete): oldalszámozás miatt megállapított érvénytelenség

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 2.) A hiánypótlás intézményének kiüresítése a hiánypótlás körének korlátozásával A hiánypótlás intézményének célja: az érvényes ajánlatok számának növelése, hozzájárulás az ajánlattevők közötti valódi verseny kialakulásához, a közbeszerzési eljárások eredményessége esélyének javítása (Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása) Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások: a Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét (Kbt. módosítás tervezete szerint teljes körű hiánypótlást kell majd biztosítani).

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek a hiánypótlás körét az ajánlatkérő korlátozhatja [Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdése], ez visszaélésre ad lehetőséget, a hiánypótlás intézményének kiüresítésével járhat: a hiánypótlás körének indokolatlan korlátozása, szűkítése (pl. csak az oldalszámozást lehet pótolni) a hiánypótlási határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása (külföldi ajánlattevők nem tudják teljesíteni a hiánypótlási kötelezettségüket) vonatkozó KDB határozat: D.276/18/2006.

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 3.) Részvételi határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása gyorsított eljárás: a részvételi határidő a hirdetmény feladásától számított 15. vagy – elektronikus feladás esetén – 10. nap a részvételre jelentkezőnek azonban max. 5 napja van a részvételi jelentkezés összeállítására (munkaszüneti napok esetében még kevesebb) legtöbbször csak az tud részt venni az eljárásban, aki „előzetes információval” rendelkezik az eljárásról külföldi jelentkezők részvétele az eljárásban a gyakorlatban szinte kizárt kiegészítő tájékoztatás kérésére csak „elvileg” van lehetőség Idevonatkozó KDB határozatok: D.556/22/2006. D.178/25/2007.

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 4. Pénzügyi alkalmassági feltételek negatív mérleg szerinti eredmény előírása a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság kritériumaként nyereségátadási megállapodás (az anyavállalatnak kifizetett osztalék a mérleg szerinti eredményt minden esetben negatívvá teszi) a kiemelkedően nyereséges vállalkozás alkalmatlan lehet mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény-osztalék (adózott eredmény előírása célszerűbb) Idevonatkozó KDB határozat: D.556/22/2006. „Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése”

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 5.) A szerződéskötés megtiltása ideiglenes intézkedésként a KDB ritkán alkalmazza a Kbt. 332. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedést, a szerződéskötés megtiltását (akkor sem, ha ezzel a jogsértés még reparálható, a magas összegű bírság elkerülhető lenne) Kbt. módosítás: kötelezővé tenné az intézkedés alkalmazását jogorvoslati eljárás megindítása estén (a szerződés nem lenne megköthető a KDB érdemi határozatának megszületéséig) Ezzel elkerülhető lenne a jogsértő eljárásban hozott döntés alapján megkötött szerződés teljesítése

III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek jelenlegi szabályozás: gyakorlatilag lehetetlen a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésből eredő hátrányok helyreállítása, a teljes reparáció (eredeti állapot helyreállítása, a jogszerűen nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés) a szerződés érvénytelenségét megállapító polgári peres eljárás időszükséglete miatt a szerződéskötés előtti állapot – az esetek többségében – már nem állítható helyre Kbt. módosítás tervezete: a jogorvoslati rendszer átalakításával – Fővárosi Ítélőtábla kiiktatása; az eljárási határidők csökkentése; elektronikus eljárás bevezetése – lecsökkenne a semmisség megállapításának időtartama, és így lehetővé válna az eredeti állapot helyreállítása

IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE 6. Ptk. módosítás: A semmisség szabályainak változásai A semmis szerződésre vonatkozó szabályok: a bírói gyakorlat és a jogirodalom alapján bekerülne a törvény szövegébe: aki a semmisség okát felróható módon idézte elő, a szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat az érvénytelen szerződésből származó kötelmi jogi igények csak az általános elévülési időn belül lennének érvényesíthetőek (a – részben – teljesített semmis szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit az elévülés és az elbirtoklás korlátai között lehetne levonni)

IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE Az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok: az érvénytelen szerződés alapján a szerződés teljesítése nem lenne követelhető ha az érvénytelen szerződés alapján (rész)teljesítés(ek) történtek: a bíróság csak kérelemre határozna az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, függetlenül attól, hogy az érvénytelenség semmisségi vagy megtámadhatósági alapon kerül megállapításra, az eredeti állapot helyreállítása akkor lenne alkalmazható, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetében visszaállítható (reverzibilis dologszolgáltatások esetében, mint tulajdoni igény; pénzszolgáltatás visszafizetését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján rendelhetné el a bíróság)

IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE az eredeti állapot helyreállításával nem rendezett vagyoneltolódásokat a jogalap nélküli birtoklás (vagy a jogalap nélküli gazdagodás) szabályai szerint kellene megítélni ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet visszaállítani – a szolgáltatás eredeti vagy utólagos irreverzibilitása miatt – a szerződő felek viszonyának rendezésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kellene alkalmazni a bíróság érvényessé nyilváníthatja a szerződést, ha az érvénytelenség oka megszüntethető (de csak kereseti kérelemre)

A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja „Universale Bau-ügy” Az eljárási határidőknek és a jogorvoslati eljárásnak meg kell felelniük a 89/665/EGK irányelv célkitűzéseinek és nem korlátozhatják az egyének jogait Az irányelv célja: a jogellenes döntésekkel szemben a nemzeti jogszabályoknak hatékony és gyors felülvizsgálatot kell biztosítaniuk Ezen elvek nem zárják ki a jogvesztő határidők alkalmazását, feltéve, ha az eljárás-indító határidő ésszerű

A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja „Santex-ügy” A vonatkozó olasz jogszabályban szereplő 60 napos eljárás-indítási határidőt vizsgálta az Európai Bíróság A bíróság kimondta: e határidő nem tekinthető ésszerűtlennek, figyelembe véve az irányelv célját és a jogbiztonság követelményeit A bíróság rámutatott: a jogbiztonságot szolgálja, hogy a 60 napos határidő a megtámadni kívánt közigazgatási aktus hivatalos közlésétől vagy azon időponttól indul, amikor a felperes teljes terjedelemben tudomást szerzett a támadni kívánt aktusról

A Kbt. 323. § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja Összegezve a Kbt.-ben meghatározott, a jogsértéstől számított 8, illetve 15 napos jogorvoslati határidő nem áll ellentétben a közösségi joggal A 90 napos jogvesztő határidő összhangja azonban csak konkrét ügyben lenne vizsgálható az Európai Bíróság által

A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal A magyar jogalkalmazói értelmezés szerint a Kbt. 323. §-ában szereplő határidők nemcsak az ajánlatkérő általi, hanem a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések ellen emelhető kifogásokra is vonatkoznak „Santex-ügy”: az Európai Bíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben szereplő eljárási határidők – bár önmagukban nem ellentétesek a közösségi jog elvével – meghatározott körülmények között felvethetik annak sérelmét

A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal A közösségi jog hatékonyságának elvével ellentétes egyedi körülmény lehet a magyar joggyakorlatban kialakult álláspont: - a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések esetében ezektől számítva anélkül telik el a kifogásra nyitva álló 90 napos jogvesztő határidő, hogy az érdekeiben sértett ajánlattevő a jogsértésről tudomást szerezne - egyes vélemények szerint a 90 napos jogvesztő határidő ilyen kiterjesztő értelmezése gyakorlatilag kizárja a közösségi jogból származó jogok gyakorlását, ezért ellentétes a közösségi joggal

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása Kérdés: köteles-e a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) az előtte folyamatban lévő ügyet előzetes döntéshozatali eljárás céljából az Európai Bíróság elé felterjeszteni? A válasz két előzetes kérdés megválaszolását igényli: - A KDB bíróságnak minősül-e, azaz fordulhat-e egyáltalán az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali kérelemmel? - Ha igen, úgy a KDB-t e tekintetben kötelezettség terheli vagy csupán jogosultság?

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása Bíróságnak minősül-e a Közbeszerzési Döntőbizottság? - „Dorsch Consult-ügy”: Az Európai Bíróság megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyek együttes teljesülése esetén valamely szervezet az EGK Szerződés 234. cikke alapján bíróságnak minősül. Ezek a következők: a szervezet törvény alapján végzi tevékenységét, állandó jellegű, kötelező ítélkezést folytat, jogvitákban jár el, jogi normákat alkalmaz és független. - A KDB ezen feltételeknek megfelel, így a Szerződés 234. cikke értelmében bíróságnak minősül, vagyis fordulhat előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása Köteles-e a KDB az Európai Bírósághoz fordulni? - A Szerződés 234. cikke értelmében az a nemzeti bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni, amely határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség - Kbt. 346. § (1) bekezdése: A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Tehát a KDB érdemi határozata ellen fellebbezésnek, illetve rendes jogorvoslatnak nincs helye, azaz olyan bíróságnak minősül, amelynek határozata után a konkrét ügyben a feleknek nincs további rendes perorvoslat benyújtására lehetőségük.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása A Közbeszerzési Döntőbizottság tehát köteles és nem csupán jogosult az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából. „CILFIT-ÜGY”: Mikor nem köteles a tagállami bíróság az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából? Három esetben: - A felmerült közösségi jogi kérdés nem releváns az ügy eldöntése szempontjából - Az adott közösségi jogi rendelkezést az Európai Bíróság ugyanilyen összefüggésben már értelmezte - A közösségi jog helyes alkalmazása egyértelmű, vagyis az érintett kérdés eldöntése kapcsán semmilyen ésszerű kétely nem merülhet fel

Dezső és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Dezső Attila 1011 Budapest, Fő u. 14-18. Tel: 457-8040 E-mail: office@dezsolegal.net