2018. november 15. Varga Ervin Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Közbeszerzési tanácsadó szakirány továbbképzési szak.

Az előadások a következő témára: "2018. november 15. Varga Ervin Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Közbeszerzési tanácsadó szakirány továbbképzési szak."— Előadás másolata:

1 2018. november 15. Varga Ervin Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar Közbeszerzési tanácsadó szakirány továbbképzési szak A KÖZBESZERZÉSEK PÉNZÜGYEI

2 A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE Úgy gondolom, az eljárás előkészítése a legfontosabb a közbeszerzési eljárás lefolytatásának. A legfontosabb lépés, mivel a legjobb beszerzési eredmény eléréséhez fontos az eljárások gondos előkészítése. A 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, (továbbiakban Kbt.) ezért nagy hangsúlyt fektet a beszerzések előkészítésére. Ezt a témát járom körbe, több saját tapasztalat okán.

3 Törvényi háttér, fogalom meghatározás: Kbt. 3. § 22. közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós be- szerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piac-elmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészí- tése. Az alapelvek betartása már itt nagyon fontos: - A verseny tisztasága, átláthatósága, és nyilvánossága - Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód - Joggal való visszaélés tilalma, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlása alapelve. - Hatékony és felelős közpénzfelhasználás - Nem alapelv, de fontos: - nemzeti eljárás, - az eljárás nyelve, - kógencia.

4 A közbeszerzés tárgyának meghatározása és az összeférhetetlenség 8. § (1) Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szer- ződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A rosszul meghatározott beszerzési tárgy késlelteti a beszerzést, valamint jogi és a- kár anyagi hátrányokkal is jár. 25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak ér- dekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérel- mét eredményező helyzetek kialakulását. A 25. § részletezi milyen összeférhetet- lenségi szabályok vonatkoznak az előkészítés és az eljárás lefolytatásában E szabályok be nem tartása akár kizárással is zárulhat az eljárás résztvevői számára.

5 Ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok 27. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljá- rásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárá- sai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében kü- lönösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, szemé- lyeket, vagy testületeket. (3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az aján- latkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együt- tesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, épí- tési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az aján- latkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést - különösen a releváns információk közlését a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlősé- gére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.

6 Az előkészítés egyéb szabályai Törekedni kell a magas minőségű teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet - beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható - védelmére és a fenntarthatósági szem- pontok figyelembevételére, valamint a beszerzés tárgyát érintő szerződésmódosítá- sok megelőzésére. Fontos megállapítani milyen értékhatár alapján indítjuk a közbeszerzést. Ez lehet nemzeti vagy uniós értékhatár. Az értékhatárokat minden évben a Közbeszerzési Hatóság a honlapján teszi közzé. Az értékhatártól függően kell megállapítani, hogy az eljárást a Kbt. Második (Uni- ós) vagy harmadik (Nemzeti) része szerint kell-e lefolytatni. Az utóbbi években jelentős változás volt a nemzeti eljárás értékhatáraiban. A Nem- zeti értékhatárok jelentősen emelkedtek.

7 A beszerzés tárgya és becsült értéke alapján határozható meg az alkalmazandó eljárás típusa A becsült érték fogalma: A becsült érték a Kbt. 16. § (1) bekezdés alapján, nem a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást jelenti, hanem az adott pi- acon általában kért vagy kínált – nettó – teljes ellenszolgáltatás az alapja. Az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen: a) a be- szerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése, b) a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás, c) igazság- ügyi szakértő igénybe vétele, d) szakmai kamarák által ajánlott díjszabások, e) szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken ala- puló, részletes építési adatbázis, f) a Közbeszerzési Hatóság által kiadott ár- statisztika, g) az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése [Kbt. 28. § (2) bekezdés].

8 A közbeszerzési eljárás fajtái és kiválasztása Lényeges szempont az eljárás fajtájának kiválasztása nagyon fontos, hiszen ezen múlik, milyen feltételeknek kell megfelelni a kiírásnál, a beszerzés lefolytatásánál. Második rész szerinti eljárások (uniós értékhatárt elérő beszerzések): a) nyílt eljárás, b) meghívásos eljárás, c) innovációs partnerség, d) tárgyalásos eljárás, e) versenypárbe- széd, f) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. Harmadik rész szerinti eljárások (nemzeti értékhatárt nem meghaladó beszerzések): -113. § (1) Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. - 115. § (1) Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást le- folytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (kivéve uniós forrásból), - Elektronikus licit 116. §, - Saját beszerzési szabályok alkalmazása, 117. §, - Koncessziós beszerzési eljárások 118. §.

9 ÖSSZEGZÉS Alapelvek betartása A közbeszerzés tárgyának meghatározása Összeférhetetlenség megállapítása Az ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok betartása Egyéb szabályok betartása Uniós vagy Nemzeti eljárás megállapítása Az eljárásfajták kiválasztása

10 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!