A Munka Törvénykönyvéből következik! Mit kell tudni a kollektív munkajogról? LÁPB november 09. Budapest

A Munka Törvénykönyvéből következik! Miért kell ismerni? - jogokat keletkeztet - kötelességek ír elő - a munkáltató és a szociális partnerek rendezett kapcsolatát biztosítja - jogvitákat indíthat el Az Mt. a jogi kereteket igen, de szakszervezet eredményességét nem garantálja!

A Munka Törvénykönyvéből következik! A szabályozás szerkezete az Mt-ben -Az országos érdekegyeztetés (Mt §) -A szakszervezetek (Mt §) -A kollektív szerződés (Mt /A. §) -A munkavállalók részvételi joga (Mt §) -Esélyegyenlőségi terv (Mt. 70/A. §) -Az európai üzemi tanácsok létrehozásáról … (2003. évi XXI. Törvény)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az országos érdekegyeztetés (OÉT) -Háromoldalú egyeztető fórum országos jelentőségű kérdésekben kormány-munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseletei OÉT egyetértésével a Kormány: -Meghatározza az Mt-től eltérő szabályokat a gazdasági okból történő munkaviszony megszüntetéseknél -Dönt a minimálbérről és a munkaügyi ellenőrzés szabályairól -Javaslatot tesz a munkaidő leghosszabb mértékére és a munkaszüneti napok meghatározására -A Kormány az OÉT-ben kezdeményez országos bértárgyalást

A Munka Törvénykönyvéből következik! A szakszervezetek E törvény alkalmazásában szakszervezet: Minden szervezet, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése!

A Munka Törvénykönyvéből következik! A szakszervezetek jogosítványai: - szakszervezet létrehozása (munkahelyen is) - tagjait tájékoztassa, képviselje - jogosult az Mt. szerint KSZ-t kötni - véleményt nyilvánítani (Mt. 21.§ (3) és 66. § szerint) - tájékoztatást kérni, konzultációt kezdeményezni - ellenőrizni a munkakörülményeket - eljárást kezdeményezhet hatóságoknál Az adatok, információk tekintetében titoktartásra kötelezett (üzleti titok)!

A Munka Törvénykönyvéből következik! A vitatott jogosítvány: a kifogás! Mt. 23. § A szakszervezeti jogosítványok megsértése esetére rendszeresített eljárás a munkáltató jogellenes intézkedése (mulasztása) ellen! Az eljárási rend szerint halasztó, felfüggesztő hatályú jogerőig! DE: nem alkalmazható 23.§ (3) esetén! (nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló jogvitát kezdeményezhet)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Működési feltételek biztosítása: -Információ áramlás biztosítása -Megállapodás alapján helyiséghasználat -Munkaidő-kedvezmény biztosítása és díjazása -Képzéshez rendkívüli fizetett szabadság biztosítása -Munkaidő-kedvezmény felének megváltása (max.) -Tagsági anonimitás, alkalmazás, juttatás függetlenítése -Tisztségviselők munkajogi védelme

A Munka Törvénykönyvéből következik! A Munka Törvénykönyvéből következik! A kollektív szerződés - A reprezentativitás megszerzése, eltérő jogosítványok -A szabályozható kérdések köre (munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, gyakorlásának, teljesítésének módja, eljárások rendje) -Kötő felek oldalanként -Szerződéskötés alanyi jogosultsága oldalanként (egy munkáltató – egy kollektív szerződés) -Kollektív szerződés típusai – kiterjesztés – hatálya -Mt. 37. § (kivel kell tárgyalni, kötési jogosultság kapcsán speciális jogvita)

A Munka Törvénykönyvéből következik! A munkavállalók részvételi joga A munkásrészvétel legelterjedtebb formája az üzemi tanács! Munkásrészvétel = együttműködés Törvény alapján választott, csak szervezeten belül működhet Szakszervezet = konfliktusok (bér, munkaidő, pihenőidő, munkafeltételek, munkakörülmények- sztrájk) Egyesülési jog alapján, önkéntes, jogi személy, érdekvédő, szervezeten belül és kívül is működhet

A Munka Törvénykönyvéből következik! Üzemi tanács választása -kötelező, ha az üzem (önálló telephely) 50 főnél nagyobb létszámú -Kötelező, ha a létszám fő között van – üzemi megbízott Önálló telephely Csak akkor kell választani, ha az Mt. 65. §-ban nevesített jogosítványok helyben gyakorolhatóak, mert a munkáltatói jogok delegáltak! (együttdöntés /Mt. 65.§(1)/, véleményeztetés /3/, tájékoztatás /4/ )

A Munka Törvénykönyvéből következik! Választások a gyakorlatban -Határozott időtartam /három év/ -Több üzemi tanács esetén – Központi üzemi tanács kell! ÜT – választott KÜT – delegált Jogállásuk, jogosítványaik megegyeznek !!!

A Munka Törvénykönyvéből következik! -Üzemméret (létszám) határozza meg a tagok számát -Üzemi tanácstag - hat hónapot meghaladó cselekvőképes munkavállaló -Választó - minden munkaviszonyban álló munkavállaló KIZÁRÁS Nem lehet üzemi tanácstag a munkáltatói jogkört gyakorló vezető és közeli hozzátartozója /Mt § (2)/ és a választási bizottság tagja Kizáró munkáltatói jogok: /Mt §, 109.§, 173.§(2)/

A Munka Törvénykönyvéből következik! Választási bizottság - megalakulása legalább 8 héttel a választás előtt -meghatározza jelöltállítás határidejét, a választás időpontját, szavazatszámlálás szabályait, gondoskodik a törvényes rend megőrzéséről, szavazólapot készít -Aktívan részt vehetnek a képviselettel rendelkező szakszervezetek, de regnáló üzemi tanács és a munkáltató nem! A választás csak akkor kezdhető meg, ha érvényes volt a jelölt állítás (legalább annyi jelölt kell, mint a megválasztandó tag) Munkáltató segíti a bizottságot a feltételek biztosításával Mt. 54. § speciális jogorvoslat (jelölés, lebonyolítás, eredmény – egyeztetés a VB-nél)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Választások minősítése, kihirdetése Eredményes: a megválasztandó tagok legalább 30 %-ot kaptak (póttag-20 %) Eredménytelen: nincs meg minden tagnak a 30 % - 30 napon belül új választás Érvényes: részt vett az aktív választok 50 %-a + 1 fő Érvénytelen: 90 napon belül új választás kell! (30 napon belül nem lehet) Megismételt választás: mandátum csak két évre szól, 1/3 + 1 fő részvételével már érvényes, eredményes megszerzett 30 %-nál, de nincs póttag, érvénytelenség esetén új választást egy év múlva kell tartani Az eredményt a választási bizottság jegyzőkönyve alapján a munkáltató hirdeti ki! Valamennyi érintett jogorvoslattal élhet !!!

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az üzemi tanács működése - Választás után 15 napon belül összeül, tagjaiból elnököt választ -Határozatait szótöbbséggel hozza -Határozatképes, ha a tagok fele részt vesz -Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt -Együttdöntés esetén két harmados részvétel szükséges /Mt. 65. §(1)/ -Szükség szerint ülésezik, ügyrendet készít, személyesen vesz részt -Tagot 10%, elnököt 15% munkaidő kedvezmény illeti meg (távolléti díj) -Munkajogi védettsége van (Mt. 28. § szerint) -Munkáltató biztosítja az indokolt költségeket (választásnak is) -Jogosult üzemi megállapodást kötni

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az üzemi tanács jogosítványai /Mt. 65. § (1) (3) (4)/ -Együttdöntési jog (KSZ-ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök, intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében) -Véleményezési jog (pl.: munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések, személyügyi nyilvántartás kialakítása és terv, képzési tervek, korengedményes nyugdíjazás, szabadságolási terv, új munkamódszerek és teljesítménykövetelmények bevezetése, munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok, munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázat tekintetében) -Tájékoztatási jog (pl.: félévente a gazdasági helyzetről, munkáltató tevékenységi körének jelentős módosulásáról, beruházások tervéről, bérek, keresetek alakulásáról, a likviditási helyzetről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a távmunkáról)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Határidők-jogorvoslat -15 nap /Mt. 65 § (1)-(3)/ esetében (határidő számítás elnökhöz, vagy ügyrend szerint jelölt személyhez érkeztetéstől) -Fentiek megsértése = érvénytelenség -ÜT bíróság előtt érvényesítheti jogait (nem peres eljárásban- 15 nap) Az ÜT tájékoztatást kérhet (Mt. 68. § (2) és titoktartásra kötelezett!

A Munka Törvénykönyvéből következik! Üzemi tanácshoz köthető jogintézmények Felügyelő bizottság munkavállalói tagja – KÜT/ÜT delegált Munkavédelmi bizottság – választási szabályok azonosak (mandátum 4 év, nagyobb a képviselő önállósága, nem kötelező a testületben eljárás, nem delegált)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Esélyegyenlőségi terv (ET) -et fogadhat el meghatározott időre Munkáltató – képviselettel rendelkező szakszervezet/hiányában ÜT -Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok (nők, 40 év feletti munkavállalók, romák, fogyatékosok, két vagy több gyermeket nevelők, egyedülálló gyermeket nevelők – 10 év) -Elemzi a fenti csoportok foglalkoztatási helyzetét (bérek, előmenetel, képzés, munkakörülmények, szülői, gyermeknevelési szerep tekintetében) -Munkáltató éves bontásban meghatározza az eszközöket, célokat (programokat indít a helyzet javítása érdekében – pozitív diszkrimináció) -ET-nek rendelkeznie kell még (adatvédelem, akadálymentesítés, egyenlő bánásmód követelményeiről)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az európai üzemi tanácsok -EU szinten működő vállalkozások kapcsolatrendszeréről -Tájékoztatáshoz, konzultációhoz fűződő jogokat erősíti -Üzemméret alapján kezdeményezhető ( fő cégenként) -Központi vezetés feladata a tárgyalások megszervezése -EU ÜT létrehozását megállapodásba kell foglalni, ez szabályozza a feltétel rendszert, információ áramlást, jogokat, kötelességeket, szabályozza továbbá a helyi ÜT-hez fűződő kapcsolatokat -A törvény bevezetése EU csatlakozásunk következménye

A Munka Törvénykönyvéből következik! … és amiről még nem beszéltünk … Mt. 15/B. §

A Munka Törvénykönyvéből következik! Közös szakaszok szakszervezet és üzemi tanács részére (a munkaügyi kapcsolatok) ELŐZMÉNYEK 14. § Kimondja, hogy az Mt. szabályozza a munkavállalók, a munkáltatók és érdekképviseleteik kapcsolat rendszerét a munkabéke, a konfliktusok megelőzése és kezelése tekintetében (munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában) 15. § A szereplőknek joga a szabad szervezkedés keretében szövetségeket, szövetkezéseket létesíteni, attól távol maradni, hogy gazdasági, társadalmi érdekeiket védjék 15/A. § A munkavállalók munkavédelmi érdekeit külön törvény szabályozza (Mvt.)

A Munka Törvénykönyvéből következik! Mt. 15/B. § (1)a) munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a szociális partnerek vélemény kialakítását lehetővé tevő módon (munkaügyi kapcsolatok, és az Mt-ben meghatározott információk átadása a munkaviszony tekintetében) b) konzultáció – véleménycsere és párbeszéd (2) Konzultációs kötelezettség kiterjed legalább: -szakszervezet esetén: véleményezési jog /Mt. 21. § (2)/, tájékoztatás kérés /Mt. 22. § (1)/, valamint az ÜT pótló szerepkörben /Mt. 22. § (2)/ - ez megfelel az Mt. 65. § (4) bekezdésének -üzemi tanács esetén: véleményezési jog /Mt. 65. § (3) a) és b) – át és kiszervezés, átalakítás, privatizáció, személyügyi nyilvántartási rendszer kialakítása és személyügyi terv, tájékoztatási kötelezettség /Mt. 65. § (4)/ -általánosságban pedig: ha van megállapodás a felek között, az abban foglaltakra

A Munka Törvénykönyvéből következik! Mt. 15/B. § (3) Konzultációt: célhoz kötötten, megfelelő időpontban, közvetlen párbeszéddel a megfelelő szintet biztosítva, érdemi tárgyalással kell – a megállapodás érdekében ??? – lefolytatni (ki kezdeményezheti ???) (4) Közölt tájékoztatással, vagy véleményezésre átadott intézkedési tervvel kapcsolatban a szociális partnerek 15 napon belül kezdeményezhetnek konzultációt /Mt. 21. § (3) és 66. § (2) alkalmazásával/ (5) A fenti bekezdéseken túl /Mt. 21. § (2) és 65. § (3) a) f) pontok tekintetében/ a konzultáció ideje alatt – eltérő megállapodás hiányában – 7 napig az intézkedés nem hajtható végre, megállapodás hiányában a munkáltató berekeszti a konzultációt

A Munka Törvénykönyvéből következik! A Munka Törvénykönyvéből következik! A kifogásról egy kicsit úgy, ahogy én … - Vizsgáljuk meg elhelyezkedését az Mt. szerkezetében -Jogellenes munkáltatói intézkedés és/vagy mulasztás -Egyeztetés – eredménytelenség esetén bíróság -Intézkedés felfüggesztése jogerős döntésig - csak jogellenes munkáltatói intézkedésnél – mulasztásnál nem !!! -Jogvesztő határidők: /bíróság 15 napon belül dönt -Mt. 23. § (3) … nincs helye kifogásnak, ha …

A Munka Törvénykönyvéből következik! A jogviták, mint megoldás keresés •Érdekviták – mindig kollektív •Kollektív jogviták •Egyéni jogviták -Kollektív munkaügyi vita (Mt. 194.§), vagyis a munkaügyi kapcsolatokban működő szervezetek érdekvitája munkáltató – üzemi tanács és/vagy szakszervezet közötti, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita – egyeztető tárgyalásnak van helye -Írásba foglalt álláspontközléssel indul -7 napig lehet tárgyalni a megállapodásért, nem lehet az intézkedést végrehajtani ez alatt

A Munka Törvénykönyvéből következik! Közvetítés (alternatív lehetőség) Mt § -Független személy, közös felkérés alapján működik közre (MKDSZ) -Az egyeztetést további legfeljebb 5 nappal meghosszabbítja -Közvetítő az egyeztetés eredményét, felek álláspontját írásba foglalja -Végeredmény: Megállapodás, vagy eredménytelen egyeztetés kimondása !

A Munka Törvénykönyvéből következik! Döntőbíráskodás (alternatív lehetőség) Mt § -előzetesen írásban megállapodnak a felek a felkérésről, valamint írásbeli nyilatkozattal alávetik magukat a döntőbíró döntésének! Kivételek: (Mt §) vagyis kötelező a döntőbíráskodás -Mt. 24. §, -Mt. 63. §, -Mt. 65. § (1) szakaszokban szabályozottak esetén!

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az eredményes lezárás következménye (megállapodás – Mt §) KSZ értékű megállapodás ! -Egyeztetés (Mt §) és -Döntőbíráskodás (Mt §) esetén is … nincs kérdésetek (legalább 3) ? …

A Munka Törvénykönyvéből következik! Munkáltatói jogkör gyakorlás (Mt. 74. §) Munkáltató köteles -tájékoztatni a munkavállalót, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket mely szerv, vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti Érvénytelen a munkáltató eljárása, ha nem a fentiek szerint történt! Kivétel: ha a munkavállaló alappal következtethetett az eljáró személy, vagy szerv jogosultságára

A Munka Törvénykönyvéből következik! Az Mt. És a Gt. Kapcsolata -különböző társasági formák - különböző megoldások -Jogi személyeknél – alapító okiratban határozzák meg Szabályozása – belső szabályzatban (pl.: SZMSZ) Alapvető munkáltatói jogok: munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaszerződés módosítása, hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása (Mt §), kártérítési felelősség megállapítása (Mt §) Valamint az összes többi (utasítás jellegű): szabadságolás, átirányítás, stb. (a munkavégzés teljes folyamatára kiterjed) A munkáltatói jog delegálható és átruházható (eseti, illetve ideiglenes) !

A Munka Törvénykönyvéből következik! A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Lehet, vagy nem? Természetesen : igen! A lényeg, hogy ez csak ideiglenes lehet!

A Munka Törvénykönyvéből következik! A munkaszerződésről általában -Kötelező tartalmi elemei vannak, írásba kell foglalni -Kötelező: személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye (lehet: állandó, vagy változó) -Munkaviszony a munkába lépés napjával jön létre (eltérés esetén ezt rögzíteni kell), ekkor tájékoztatni kell a munkavégzés lényeges körülményeiről a munkavállalót – írásban 30 napon belül! (irányadó munkarendről, munkabér egyéb elemeiről, bérfizetés napjáról, szabadságról, KSZ hatályáról, szociális partnerekről, stb. és a munkaköri leírást át kell adni) Munkaköri leírás nem része a munkaszerződésnek!!! (ha nincs a munkaszerződésben, illetve nem melléklete)

A Munka Törvénykönyvéből következik! A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás történhet: Megállapodás alapján (munkaszerződés módosítás) – bármely elem Munkáltató egyoldalúan módosíthatja: -Személyi alapbér: nem -Munkakör: igen -Munkahely: kivétel – igen is/nem is (korlátokkal) (Mt. 76/C. §) Szempontjai: utazás ideje (1,5-1 óra), keletkező többletköltség, szociális körülmények-egyedülálló 10 éven aluli gyereket nevelő szülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló A sérelemnek aránytalannak és jelentősnek kell lennie!

A Munka Törvénykönyvéből következik! Eltérő foglalkoztatás – munkakör -Átirányítás (Mt. 83/A. §) KSZ hiányában 44 munkanapig (eredeti munkakör helyett, vagy mellett) - aránytalan sérelemmel nem járhat -Kirendelés (Mt §) KSZ hiányában 44 munkanapig (más munkáltatónál – tulajdonosi kapcsolat van a cégek között -Speciális kirendelés /Mt § (1)/ másik munkáltatóval nincs tulajdonosi kapcsolat, fenti rendelkezések szerint -Kiküldetés (Mt. 105.§) munkahely eltérő, nem a munkakör, de KSZ hiányában csak 44 munkanapig lehet ezt is

A Munka Törvénykönyvéből következik! Munkakör összevonás (nem ideiglenes, hanem végleges megoldás) -Két munkakörből létrehozunk egy harmadikat (átszervezés, tevékenység megszűnése az adott munkáltatónál – munkaszerződés módosítás -Munkakör gazdagítás (egy vagy több feladat kerül a munkakörhöz munkáltató utasítása alapján – munkaköri leírás módosítás Munkakör addig bővíthető (mennyiség), amíg új munkakör nem jön létre (minőség), munkaszerződés módosítással!

A Munka Törvénykönyvéből következik! Köszönöm szépen megtisztel ő figyelmüket!