A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása Lovas Irén 2013.09.28. Progress Vállalkozásfejlesztő Alapítvány TÁMOP 1.4.3.-12/1-2012-0025 Szeged

Amiről szó lesz: Ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak? Milyen kedvezményt kaphatnak a megváltozott munkaképességű embert alkalmazó munkáltatók? Mi az a rehabilitációs hozzájárulás? Mit kell tudni a rehabilitációs kártyáról?

Ki számít megváltozott munkaképességűnek 2013-ban? A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából A rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából megváltozott munkaképességű személy 1. A 6/1996. (VII. 16.) MüM. rendelet 11. § alapján nyújtható foglalkoztatást bővítő bértámogatás alkalmazásában, aki: a) rehabilitációs járadékban részesül, továbbá b) álláskereső és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, azaz munkaképesség csökkenése (mkcs) az OOSZI/ORSZI minősítése alapján legalább 50%-os, egészségkárosodása 2008. január 1.-jét követően legalább 40%, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából megváltozott munkaképességű személy külön jogszabály (335/2009. (XII. 29). Korm. r.) szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály (102/2011. (VI. 29.) Korm. r. szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy az előzőekben meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;   A MüM rendelet alapján nem támogatható az 2011. évi CXCI. törvény alapján komplex minősítés során minősített személyek foglalkoztatása. A rendelet aktualizálása, így a megváltozott munkaképességű személyek jogosult köre módosítása is a közeljövőben meg fog történni.

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából megváltozott munkaképességű személy 2. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alkalmazásában: aki az új komplex minősítés alapján rehabilitálható (minősítése: 31–60% egészség, B1, C1 kategória), akinek rehabilitációja a komplex minősítés alapján nem javasolt (Minősítése: 1–60% egészség (B2, C2, D kategória), (2011. évi CXCI. tv. 25. § (1)) Továbbá a 2011. évi CXCI. tv. 38. § (3) bekezdés alapján aki a 2011. évi CXCI. tv. 30. § (4)-(5). bekezdése, alapján rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban, vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban részesül (I-II csoportos rokkantsági nyugdíjas volt, vagy átmeneti járadékban részesült, III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.) aki a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül (felülvizsgálatra vár),

A foglalkoztatási támogatások, kedvezmények szempontjából megváltozott munkaképességű személy a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig. a rokkantsági járadékban részesülő személy a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, továbbá átmenetileg, az Mmtv. 26. § alapján kiállítható Hatósági Bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31.-ig az a munkavállaló is: akinek a foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012 decemberében a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm r 2005) alapján megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült, és az a) b) c) d) e) pontok alá nem tartozik. (Ők 2014. január 1-től csak a Hatósági Bizonyítványban meghatározott egészségi állapot alapján foglalkoztathatóak tovább) (Beiktatta: 2013. évi XCVII. Törvény 76.§ (1) bekezdés, a 69.§ (1) bekezdés szerint 2013. június 30. napjától)

A rehabilitációs hozzájárulás kiváltása szempontjából megváltozott munkaképességű személy Ezen személyek körét a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló  2011.évi CXCI. törvény 22. § határozza meg.   Az Mmtv. 22. § végrehajtása során megváltozott munkaképességű személy az a legalább 4 órában foglalkoztatott személy akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI), vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének (MOSZI) igazolása szerint legalább az 50%-ot eléri, vagy akinek az össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet (ORSZI) minősítése szerint legalább 40%-os, vagy akinek az egészsége a Rehabilitációs Hatóság komplex minősítése szerint legfeljebb 60%-os, vagy aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy aki vakok személyi járadékában részesül. Az, akinek a foglalkoztatása korábban adókedvezményre jogosított, és most nem, vagy fennálló súlyos egészségkárosodása alapján munkáltatói megítélés szerint erre jogosult lenne, jogosult egészségi állapotának mértékéről Hatósági Bizonyítványt, vagy fogyatékossági támogatást igényelni.

Kedvezmények azoknak a munkáltatóknak, akik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak az összevont adóalap csökkentése szociális hozzájárulási adó kedvezmény

Az összevont adóalap csökkentésére jogosult az a munkáltató, amelyik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 21. § (1) a); 49/B. § (6) a) alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett munkabérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996 évi LXXXI. törvény 7. § (1) v) alapján, ha legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Szociális hozzájárulási adó kedvezményre jogosult A) Munkáltatók a rehabilitációs kártya alapján Rehabilitációs kártyára a 2004. évi CXXIII. tv. 16/A. § alapján az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011 évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, B1 vagy b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. C1 Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül.

Szociális hozzájárulási adó kedvezményre jogosult B) Foglalkoztatók jogosultsága megváltozott munkaképesség alapján A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból; a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,  ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os.  Figyelem! A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre! 327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2)

A rehabilitációs hozzájárulás

Ki fizeti, és mennyit? A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. (Mmtv. 23–24§.) A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/év, és ez az összeg 2013. január elsejét követően sem változik. (Mmtv. 23. § (5) bekezdés)

Néhány szabály A kötelezettség nem terjed ki a fegyveres szervezetekre, és a büntetés-végrehajtásért létrehozott gazdálkodó szervezetekre.  A munkaadó létszámának megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni: a közfoglalkoztatásban dolgozókat az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalókat, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat, a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalókat, a munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számít a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani.  a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5%-ból hiányzó létszámtól függ.

A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése támogatott munkavállalóval Annak nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, rehabilitációs ellátásban részesülő, és/vagy Rehabilitációs kártyára jogosult, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön. DE! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő személy, 2013. január 1-től a rokkantsági ellátásban részesülő sem vehető álláskeresőként nyilvántartásba, így az álláskeresőket megillető támogatásokat nem lehet igénybe venni a foglalkoztatásukhoz.

A rehabilitációs kártya

Jogosult a munkavállaló Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a 2011. évi CXCI. tv. alapján a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.   Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs kártyát a rehabilitációs szakigazgatási szervnél kérelem benyújtásával kell igényelni. A rehabilitációs szakigazgatási szerv a kártyára való jogosultságot ellenőrzi, és a jogosultság fennállása esetén a kérelmet továbbítja az állami adóhatóság részére. A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki, és a hozzá történt beérkezést követő 15 napon belül megküldi a jogosult személynek, ha nem jelölt meg munkáltatót, a kérelemben megjelölt munkáltatónak.

A kedvezményt a munkáltató veszi igénybe A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka. A rehabilitációs kártya alapján adókedvezményre, egy megváltozott munkaképességű személy után, egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Köszönöm a figyelmet!