Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzésekkor. Mire van joga a munkaügyi ellenőrnek és a cégnek? Pentz Edina, bérszámfejtési üzletág vezető RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

RSM DTM Hungary Zrt. rövid bemutatása

RSM DTM Hungary cégcsoport nemzetközi háttér $4 Mrd bevétel RSM International 2001 óta a magyar piacon 90+ tanácsadó kolléga 7. legnagyobb tanácsadó hálózat 108 tag 102 országban szakember Számvitel, bérszámfejtés, adótanácsadás, HR tanácsadás, könyvvizsgálat

Adótanácsadás -Adótanácsadás -Adózási átvilágítás -Adózási adminisztráció támogatása -Adójogi képviselet -Transzferár-dokumentáció elkészítése -Pénzügyi képviselet és adóregisztráció -Nemzetközi adótervezés -Cégcsoport átstrukturálás -Cafeteria Számviteli tanácsadás -Könyvelés -Számviteli és üzleti tanácsadás -Adóbevallások elkészítése és benyújtása -Pénzügyi beszámolók, jelentések elkészítése -IFRS/US GAAP/HB II jelentések elkészítése -Pénzügyi feladatok támogatása -Bérszámfejtés -TB tanácsadás -Munkavállalási engedélyek intézése -SZJA bevallások Bérszámfejtés -Rendszeres könyvvizsgálat -Pénzügyi és számviteli átvilágítások -Cégértékelés -Üzleti tanácsadás Könyvvizsgálat HR tanácsadás -Fejvadászat -Szakértő keresés-kiválasztás Szolgáltatásaink

Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzések során?

A munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői végzik. Munkaügyi hatóságként főszabályként: • a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága, illetve • a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei járnak el. A munkaügyi hatóság ellenőrzési tevékenységét a hatóság vezetője által megállapított, és adott év február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv szerint végzi. Az ellenőrzési irányelv tartalmazza: • az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, • az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. Ki látja el a munkaügyi ellenőrzést?

A évi irányelv rendelkezései alapján 2013 első felében a szolgáltatást támogató tevékenységet folytató munkáltatók számíthattak munkaügyi ellenőrzésre, kiváltképpen azokban a szektorokban, amelyeket a korábbi évek célellenőrzései nem érintettek. Így többek között nemcsak az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem, hanem például a gépek bérbeadásával, az épületüzemeltetéssel, a takarítással, egyéb irodai szolgáltatások nyújtásával vagy a raktározással foglalkozó cégek kerülhettek előtérbe. Az ellenőrzési terv szerint október és november hónapban a munkaügyi ellenőrzések középpontjába a kereskedelmi szektor és a munkaidőre, illetve pihenőidőre vonatkozó előírások betartása kerül. E körben a munkaidő- nyilvántartás - ideértve a túlórák, napi, heti pihenőidők és a szabadságok nyilvántartását is - hiánya vagy nem megfelelő vezetése a leggyakrabban kifogásolt szabálytalanság. Mire kell figyelnünk idén a munkaügyi ellenőrzések során?

Az ellenőrzések a foglalkoztatási jogviszonyokra terjednek ki, tehát olyan jogviszonyokra, melyekben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. A törvény külön nevesíti, hogy nem számít foglalkoztatási jogviszonynak: • a vállalkozási szerződés, illetve megbízási szerződés alapján végzett munka, • a közkereseti társaság és a betéti társaság tagjának személyes közreműködése, • közérdekű önkéntes tevékenység. Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés?

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, az életkori feltételek meglétére, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire, valamint a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megtartását; • a jogviszony létesítésére, megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elvégzését; • a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályoknak való megfelelést; • a munka-és pihenőidőre előírt rendelkezések megtartását; • a munkabér mértékére és védelmére előírt rendelkezések megfelelőségét; • a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, valamint a kapcsolódó elszámolásokra vonatkozó jogszabályok megtartását; • harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére és a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatásuk vizsgálatát; • a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazását; • a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező alkalmazása előtti közlésre vonatkozó rendelkezések megtartását. Mit vizsgál első sorban az ellenőr?

Mire van joga a munkaügyi ellenőrnek és a cégnek?

A munkaügyi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Tevékenységét kizárólag az erre jogosító igazolvány birtokában végezheti. A felügyelő jogosult: • a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással való megállapítására, • TAJ használatára, • a munkáltató nyilvántartásairól készült másolat, illetve hang-és képfelvétel ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos felhasználására (ezen dokumentumokat az eljárás jogerős befejezését követően három éven belül köteles megsemmisíteni). Mire jogosult a munkaügyi felügyelő?

• megtiltathatja a további foglalkoztatást, ha az a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható (szerződés nélküli, bejelentetlen, engedély nélküli foglalkoztatás), • kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére, • kötelezheti a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe való befizetésre (a befizetendő összeg állampolgáronként legalább a kötelező legkisebb munkabér nyolcszorosának, magánszemély munkáltató esetén a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg) – munkaügyi bírság a befizetés mellett nem szabható ki, • jogszabályban meghatározott esetben munkaügyi bírságot szabhat ki, Milyen intézkedésekkel élhet és szankciókat alkalmazhat a munkaügyi felügyelő?

•megállapíthatja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására, •eltilthatja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, •munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek megsértésével kapcsolatos jogsértés esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel élhet a gyermekjóléti szolgálatnál. Milyen intézkedésekkel élhet és szankciókat alkalmazhat a munkaügyi felügyelő?

Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató: • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre, munka-és pihenőidőre, valamint a munkabér mértékére és védelmére vonatkozó rendelkezéseket egy munkavállaló vonatkozásában megsérti, • a munkaszerződés tényleges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó, valamint a nők, fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos, illetve a jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiállítására, kiadására, a kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó rendelkezéseket több munkavállaló vonatkozásában megsérti. Mikor szabható ki munkaügyi bírság?

A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, illetve a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató: • a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó rendelkezéseket sértette meg, • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatban nem tett eleget az Art. szerinti bejelentési kötelezettségének • a munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, • hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönző tevékenységet. Mikor szabható ki munkaügyi bírság?

A munkaügyi bírság mértéke főszabály szerint harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Kivételek: • ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet, • természetes személy foglalkoztató által – nem egyéni vállalkozás keretében - foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet, • a bírság mértéke a fentiek szerinti felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. Milyen mértékű mulasztási bírság szabható ki?

A bírság összegének megállapításánál a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt annak mértékéről. Ennek keretében többek között az alábbiakat mérlegeli: • a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, • a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát, • a jogsértést elkövető gazdasági súlyát, • a jogellenes állapot időtartamát, • az okozott hátrány nagyságát, a hátrány visszafordíthatóságát, • a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, • a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, • az érintett munkavállalók számát. Mi alapján történik a bírság összegének megállapítása?

Kapcsolat RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt Budapest, Faludi u. 3. Telefon: , Fax: Kalocsai Zsolt tulajdonos, alapító, elnök-vezérigazgató Szakmai kérdéseivel, kérem, a következő kollégákat keresse: Pentz Edina Bérszámfejtési üzletág vezető A témában több bejegyzést is olvashatnak szakmai blogunkon: