A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2011. évi változásairól

Ellátások fedezete A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok Társadalombiztosítási járulék mértéke 27% ebből - nyugdíjbiztosítási járulék 24% - egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3% megoszlása - természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5% - pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5% - munkaerő-piaci járulék 1%

Ellátások fedezete A biztosított által fizetendő járulékok nyugdíjjárulék mértéke 10% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5% megoszlása - természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% - pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2% - munkaerő-piaci járulék 1,5%

Ellátások fedezete Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók, valamint a törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott személyek egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5.100,- Ft (napi 170,- Ft) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13%

Ellátások fedezete A törvény változásainak hatályba lépése A módosító rendelkezéseket a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képező jövedelemre, melyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Járulékfizetési kötelezettség Járulékalapot képező jövedelem - az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem - szakszervezeti tagdíj - tanulószerződésben meghatározott díj - hivatásos nevelőszülői díj - felszolgálási díj, borravaló - ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj

Járulékfizetési kötelezettség Járulékalapot képező jövedelem - adóelőleg alap hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg - a szerződésben meghatározott díj Január 1-jétől nem képezi a járulék alapját - a természetbeni juttatás

Általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettség Társadalombiztosítási járulék Megszűnik a minimálbér kétszerese utáni fizetési kötelezettség a munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottak járulékalapot képező jövedelme után. A béren kívüli juttatások után a jövőben sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.

Általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettség A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig fizet 2011. évben napi 21.000,- Ft, évi 7.665.000,- Ft Munkaerő-piaci járulékot fizet a munkaviszonnyal rendelkező egyéni és társas vállalkozó, ha fizetés nélküli szabadságon van.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Megszűnik: a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya. Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a járulékokat (tagdíjat) az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Az adóellenőrzés során a törvény 2010. december 31-én hatályos előírása alapján járulékfizetésre kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenes megállapításával összefüggésben.

Jogkövetkezmények Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés időtartamára – a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül – köteles a társadalombiztosítási járulékot, a második pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

Egyéb változások Biztosított A hallgatói munkaszerződés alapján munkaviszonyban álló magánszemély Biztosítási kötelezettség: A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Szünetel a biztosítás: a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra .

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői: a) hajléktalanok otthona, b) hajléktalanok átmeneti szállása, c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye, d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye, e) hajléktalanok nappali melegedője. A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart. Az intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.

Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges módosítások

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges módosítások Alapelvek A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges módosítások Biztosítottak: Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik. A biztosítás nem terjed ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges módosítások A járulékkötelezettség teljesítésére kötelezett: Belföldi fióktelep, vagy fióktelep hiányában a pénzügyi képviselő (mint képviselő). Az előzőek hiányában a vállalkozás közvetlenül saját maga vallja be és fizeti meg a járulékokat (előzetesen a külföldi vállalkozás köteles kérni, hogy az adóhatóság foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba). Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a külföldi vállalkozás elmulasztja, akkor a járulékkötelezettség alanya a magyar biztosított munkavállaló.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges módosítások Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték, b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, munkaerő-kölcsönzés esetén a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény változásai

Egészségügyi hozzájárulás A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásaival összhangban megszűnnek a kivétkiegészítéshez és a személyes közreműködői díjkiegészítéshez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulás fizetési szabályok. A 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, külön adózó jövedelmek közül - a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege, (Szja tv. 69-70. §) - a kamatkedvezményből származó jövedelem,

Egészségügyi hozzájárulás Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást : - a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) - bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama. Az állandó lakóhely szerinti lakás bérbeadásából származó jövedelem nem mentesül a 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése alól.

Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult : A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását,illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 2004. évi CXXIII. törvény Start „régió” kedvezmény igénylési lehetőség 2011-től megszűnik. A munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelőzően megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igénybevételére e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint. A START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg az e törvény szerinti járulékkedvezmény. Az Art. szerinti START EXTRA kártya kiváltására jogosult : a START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, ha ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását,illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 2004. évi CXXIII. törvény A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény A munkaadót járulékkedvezmény illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét – feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült – közvetlenül a visszatérését követően a) a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett b) a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának ba) időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy bb) lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását,illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 2004. évi CXXIII. törvény A munkaadó – a mindkét munkavállaló után – 27%-os mértékű társadalombiztosítási járulék helyett 20%-os mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18%, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2%, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,3%, a munkaerő-piaci járulék 0,7%). Ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az előzőekben meghatározott feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.

A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását,illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 2004. évi CXXIII. törvény A járulékkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki a) a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy b) munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg. A járulékkedvezmény kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.

A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását,illetve családtag ápolását követően, továbbá a gyermek gondozása mellett munkát keresők és a tartósan álláskeresők foglalkoztatásának kedvezménye 2004. évi CXXIII. törvény E járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. A járulékkedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, befizetésére és bevallására, a bírság és pótlék megállapítására az Art. szabályai alapján kerül sor. E járulékkedvezmény a 2010. december 31-ét követően gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók esetén alkalmazható.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Készítette: Horváth Judit Mária Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Főigazgatósága Vas megyei Igazgatósága