A járulékszabályok változása 2012 2012. Készítette: Görgei Zsolt.

Az előadások a következő témára: "A járulékszabályok változása 2012 2012. Készítette: Görgei Zsolt."— Előadás másolata:

1 A járulékszabályok változása 2012 2012. Készítette: Görgei Zsolt

2 A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalombiztosításban való részvétel – törvényben meghatározottak szerint – továbbra is kötelező. A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – eltérő rendelkezés hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes Tb. ellátásokra. A pénzbeli ellátások összege - ha törvény kivételt nem tesz – arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével. 2

3 A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet 3

4 Jelentősebb változások A járulék fogalma leszűkül, megszűnik a társadalombiztosítási járulék. A korkedvezmény-biztosítási járulék is megszűnik. (A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. törvény 64.§; Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám) Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó. Magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik. (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 48.§; MK 2011. évi 164. szám) 4

5 Biztosított által fizetendő járulékok A társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet a járulékfizetési felső határig. A járulékfizetési felső határ: évi 7.942.200 forint, napi 21.700 forint. Minimálbér összege: 93.000 forint Garantált bérminimum összege: 108.000 forint 5

6 Biztosított által fizetendő járulékok A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A foglalkoztatott az „egyéni járulékokat” a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg. 6

7 Egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Megszűnik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség. A járulékalap után – főszabály szerint – mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A munkaerő-piaci járulékfizetés alól történő mentesítésre vonatkozó szabályok nem változnak. 7

8 Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni: A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után továbbra sem kell fizetni. 8

9 Az egyházi személy utáni járulékfizetés Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével 10% mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. 9

10 Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. 10

11 Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. 11

12 Vállalkozókat, vállalkozásokat érintő változások 12

13 Biztosítási jogviszony, biztosítási kötelezettség elbírálása A segítő családtag kikerül a biztosítottak köréből. Amennyiben a vállalkozó közeli hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi, és ez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget eredményez-e. (Bejelentés!) Vezető tisztségviselő Tb. jogállása változhat! 13

14 Vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállása A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó: a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. (Tbj. 4. § d) 5.) A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is, ha a jogviszonyban a járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%- át eléri. (választott tisztségviselő) 14

15 Vezető tisztségviselő Nincs változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el. Ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e. 15

16 Vezető tisztségviselő Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül. Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. 16

17 Vezető tisztségviselő Ha tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. 17

18 Vezető tisztségviselő A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai a jövőben társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. (pl.: a vezetést eddig 0 forintért megbízási jogviszonyban látta el; 5.100,-Ft eü. szolg. jár.) Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. 18

19 Vezető tisztségviselő Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. Figyelni kell a biztosítási jogviszony bejelentésére Art. szabályi szerinti bejelentésére (‘1041-es nyomtatvány) 19

20 A társas vállalkozó járulékfizetése A biztosított társas vállalkozó a 10% mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 20

21 A társas vállalkozó járulékfizetése A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!) Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.) A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. 21

22 Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége Megszűnik a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális járulékfizetési szabály A biztosított egyéni vállalkozó a 10 % mértékűi nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 % mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. 22

23 Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.) Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. 23

24 Az EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége Az evás egyéni vállalkozó 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese. Magasabb összegű Tb. ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összegű járulékalap havonta legalább a minimálbér másfélszerese lehet. (A nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni a magasabb összeg után.) 24

25 „Másodfoglalkozású” vállalkozók A járulékalapok változatlanok. A fizetendő járulékok mértéke változik. A heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytatóknak a járulékalapot képező jövedelem után 7 % egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulékot kell fizetni. 25

26 „Nyugdíj” mellett vállalkozói tevékenységet folytatók A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. Törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám) kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja. Korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűnnek, új ellátási forma. Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat! Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 6.390 forint (napi: 213 forint) 26

27 Rokkantsági nyugdíj rendszerének változása A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám) kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja. Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás Nem minősül saját jogú nyugdíjasnak a természetes személy. Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat! 27

28 Őstermelő A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4% természetbeni és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10% mértékű nyugdíjjárulékot fizet. (kikerült a nyugdíjbiztosítási járulék) 28

29 Őstermelő Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 29

30 A külföldieket érintő változások 2012. január 1-től nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében kerül sor. További feltétel, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el. 30

31 A külföldieket érintő változások A 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő- kölcsönzés esetén is az előzőekben leírtakat kell alkalmazni, azzal, hogy a két éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani. 31

32 A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató Tbj. 56/A. § A külföldi vállalkozás a járulékalapot képező jövedelemből nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le. (magán-nyugdíjpéntári tagdíj megszűnt) 32

33 Hatály A módosítások 2012. január 1-jén lépnek hatályba, de a 2012. január 10-ig juttatott olyan 2011. december hónapra járó jövedelmeknél, melyeket a 2011. december havi bevallásban kell szerepeltetni, még a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 33

34 Egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja nemcsak az adóelőleg alapját képező jövedelem, de - az egyéb feltételek fennállása esetén - azokat a jövedelmeket is hozzájárulás terheli, amely után adót kell fizetni. A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni eho kötelezettség alapja azonos lesz az adó alapjával, vagyis a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után kell a 27 százalék eho-t megfizetni. A változások nem érintik a magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű hozzájárulás kötelezettséget. 34

35 Egészségügyi hozzájárulás Bevezetésre kerül a kifizetőt terhelő béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, melynek mértéke 10 százalék. (2011. december 31-éig mentes volt a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a béren kívüli juttatás.) 35

36 Egészségügyi hozzájárulás Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege. 36

37 37 Szociális hozzájárulási adó

38 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 453-467.§-a (Magyar Közlöny 2011. évi 140. szám; 2011. november 29.) Cél:  a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése  a gazdaság versenyképességének helyreállítása,és az adminisztrációs terhek csökkentése 38

39 Az adó a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. egyes szociális ellátások fedezetéhez, az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása. eljáró hatóság: adóhatóság 39

40 Az adó az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátás, álláskeresési ellátás, illetve államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja. 40

41 Az adó alanya a kifizető ( ≠ Art. szerinti kifizető) az egyéni vállalkozó; a mezőgazdasági őstermelő 41

42 Kifizető: a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy, Belföldön:  állandó lakóhellyel,  szokásos tartózkodási hellyel,  székhellyel, telephellyel,  fiókteleppel,  kereskedelmi képviselettel,  jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető 42

43 Adóalanynak minősül továbbá feltéve, hogy: –a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, –magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy –a munkát Magyarországon, –vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. 43

44 Az adó alanya Kifizető: természetes személy, ha a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező kifizetője kötelezettségét nem teljesíti gazdasági társaság, közös vállalat, egyesülés, kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személy esetén a kirendelést elrendelő kifizető kirendelés alapján foglalkoztató személy, ha a ha a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező kifizetővel megállapodott, hogy a közterhek őt terhelik 44

45 Kifizető: munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető munkavállalót kölcsönbe vevő személy, ha a kölcsönbe adó belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik 45

46 Az adónak nem alanya: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó; az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj- korhatárt már betöltötte; a mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő (kivéve, a magasabb járulékalapot választó) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj. törvény nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége 46

47 A kifizető által fizetendő adó alapja Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel a természetes személy részére juttatott, kifizetett, az Szja tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső:  nem önálló tevékenységből származó bevételből  az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,  növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;  önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem; 47

48 A kifizető által fizetendő adó alapja  tanulószerződésben meghatározott díj,  a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj,  a fenti juttatások hiányában:  a szövetkezeti tag részére meghatározott személyi alapbér  külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér. 48

49 Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: a munkaviszony; a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony 49

50 a tagnak a jogi személy, illetve az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettségét eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is); az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony 50

51 az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; a fentiekben fel nem sorolt az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok) 51

52 A kifizetőt terhelő adónak nem alapja: diplomáciai mentességet élvező külföldinek juttatott bevétel, a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi kifizető által a külföldi munkavállalójának magyarországi  kiküldetésére,  kirendelésére,  munkaerő-kölcsönzés keretében folytatott tevékenységére tekintettel juttatott bevétel a kifizető által megállapított és folyósított tb ellátásból a nem a kifizetőt terhelő rész 52

53 a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem. az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 13. §- a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki 53

54 A társas vállalkozói jogviszonnyal összefüggő Szocho. megállapítása 54

55 Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőt terhelő adó alapja 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím. 55

56 A társas vállalkozó után fizetendő Szocho. Általános szabály szerint a kifizetőnek a kifizetőt terhelő adó alapja után kell a Szochot. megfizetni. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget, az olyan jogviszony, amikor a tag saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy olyan nyugdíjban részesülő, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. 56

57 A társas vállalkozó után fizetendő Szocho Különös szabályok érvényesülnek azokra, akik nem állnak legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról. 57

58 Különös szabályok szerinti Szocho. fizetés társas vállalkozó után Társaságot a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján 58

59 Az adóalap megállapításának különös szabály szerinti megállapításakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a kifizető legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 59

60 A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködik, 60

61 önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; fogvatartott az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, illetve 61

62 a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. Feltétel, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. 62

63 A kifizetőnek nem minősülő személy Szocho. kötelezettségének megállapítása (Egyéni válallkozó, őstermelő) Több alcím alatt található szabályok együttes értelmezésével. 1.a kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja, 2.az adóalap megállapításának különös szabályai, 3.a mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól, valamint 4.a szociális hozzájárulási adónak nem alanya cím. 63

64 Egyéni vállalkozó Nem alanya az adónak a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Külön szabályok az eva alanyra. 64

65 Nem eva alany egyéni vállalkozó A Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 65

66 Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytatnak tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 66

67 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Főszabály szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. 67

68 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Abban az esetben, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére nyilatkozatott tett a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja. 68

69 Az eva adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül. 69

70 Az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga az egyéni vállalkozó: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja, 70

71 önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; fogvatartott. az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetőleg közjegyzői kamarai tagsága szünetel, 71

72 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. 72

73 Az őstermelő Szocho. kötelezettsége Az adónak nem alanya a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot; a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. 73

74 Az őstermelő Szocho. alapja. A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja – főszabály szerint – a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján. 74

75 Az őstermelő Szocho. alapja. A mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része. 75

76 A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg A mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját amelyre:  táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi- gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; 76

77  gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,  önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;  fogvatartott. 77

78 Az adó mértéke és fizetendő összege 1. Adóalap 2. Számított adó: 27 százalék 3. - Adókedvezmények 4. = Fizetendő adó 78

79 Adókedvezmények: a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; más törvényben szabályozott, munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezmények a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény (2013. január 1-jétől) 79

80 A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Kifizető adókedvezményt vehet igénybe, ha  végrehajtotta a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál a munkabérek elvárt emeléséről szóló kormányrendeletet  Béremelésként nem vehető figyelembe a béren kívüli juttatások növelése 80

81  kedvezmény csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetén megvalósul  Közszférához tartozó és az egyházi kifizetők nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel.  Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával 2011. november- december hónapokban is munkaviszonyban állt. 81

82 Ha a kifizető senkit sem foglalkoztatott munkaviszonyban 2011. november-december hónapokban, akkor az adókedvezmény a béremelési feltételre tekintet nélkül érvényesíthető. 82

83 Adókedvezmény összege: havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön – a részkedvezmény alapját és mértékét figyelembe véve – kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg részkedvezmény alapja a kifizetővel munkaviszonyban álló természetes személy bruttó munkabére 83

84 Kedvezmény mértéke: 2012. évre havonta –a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16.125 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, –ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot akkor az előzőekben megállapított összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 14 százalékával –a kedvezmény 190.180,-Ft-os bruttó bérnél szűnik meg 84

85 Példa: Bruttó bér: 93.000,-Ft Számított szocho (27%): 25.110,-Ft Adókedvezmény: 93.000*21,5%=19.995 > max: 16.125 93.000-75.000=18.000 18.000*14%=2.520 16.125-2.520= 13.605,-Ft Fizetendő szocho: 25.110-13.605= 11.505,-Ft 85

86 86 Kedvezmény mértéke: 2013. évre havonta –a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12.000 forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, –ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot akkor az előzőekben megállapított összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 20 százalékával –a kedvezmény 135.000,-Ft-os bruttó bérnél szűnik meg

87 A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (2011. évi 157. számú Magyar Közlöny) 87

88 88 A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1-jétől emelkedik. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. 2012. január 1-jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége 2012. január 1-jétől 1%-ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék

89 89 A két intézkedés együttes hatására 2012-ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. (felhatalmazás: Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján)

90 90 Hátrányos következmények: –a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő indulás (2011. évi XCIX. tv. 6. §), valamint a költségvetési támogatások igénybevétele tekintetében, ha a ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre az elvárt béremelést (szankciók) –a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt nem érvényesíthetnek a foglalkoztatók, ha nem hajtják végre a béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében

91 91 A szankciók elkerülése érdekében ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést részben a béren kívüli juttatások növelésével valósítja meg a munkáltató. Az adókedvezmény igénybevételéhez nincs ilyen lehetőség. Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5%-kal nőjenek.

92 92 Az elvárt béremelés viszonyítási alapja 2011. évi viszonyítási alapot személyenként külön-külön szükséges meghatározni Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet mellékletében szereplő táblázat tartalmazza

93 93 2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) 2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó) 59 601–62 50015 500181 501–183 3009 000 62 501–66 50015 300183 301–185 1008 500 66 501–70 40015 100185 101–186 8008 000 70 401–74 40014 900186 801–188 6007 500 74 401–80 30014 700188 601–190 4007 000 80 301–86 20014 400190 401–192 1006 500 86 201–92 10014 100192 101–193 9006 000 92 101–98 10013 800193 901–195 7005 500 98 101–104 00013 500195 701–197 4005 000 104 001–109 90013 200197 401–199 6004 500 109 901–115 80012 900199 601–201 7004 000 115 801–121 70012 600201 701–203 9003 500 121 701–129 60012 300203 901–206 0003 000 129 601–137 50011 900206 001–208 2002 500 137 501–147 40011 500208 201–210 3002 000 147 401–157 20011 000210 301–212 5001 500 157 201–167 10010 500212 501–214 6001 000 167 101–177 00010 000214 601–216 805500 177 001–181 5009 500

94 A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény feltételei: költségvetési szervnek nem minősülő kifizető a Karrier Híd Programban részt vevő korábban a közszférában foglalkoztatott személyt alkalmaz kedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó bérének 13,5 százaléka felső határ a minimálbér kétszerese igazolással kell rendelkeznie a magánszemélynek 94

95 Szakképzettséget nem igénylő munkakörök: 2013. január 01-től a 2012. január 01-én érvényes FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után A foglalkoztatott bruttó munkabérének – de legfeljebb a minimálbér – 9 %-a, 95

96 A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása Fő szabály: ugyanazon jogviszony alapján csak egy adókedvezmény vehető igénybe, Kivétel: –START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető –a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztató után fizetendő adó összegét, ezzel a kifizető más munkavállaló számított adóját csökkentheti. 96

97 A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. 97

98 START törvény változásai Eljárási szabályok Adót az adóalany havonta állapítja meg Bevallás befizetés a tárgyhónapot követő hó 12-ig Nem főállású evás egyéni vállalkozó és mg-i őstermelő negyedévente vallja be és fizeti meg az adót 98

99 Egyéb adókedvezmények START Program kedvezményrendszerének változása START Plusz és START EXTRA kiváltása 2011. december 31-ig Bevezetésre kerül a START BONUSZ 99

100 Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu