BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA ÜGYVÉDISKOLA Ügyvédi megbízás és meghatalmazás Előadó: dr. Hidasi Gábor (www.hidasi.hu)

Az ügyvédi tevékenység

Az ügyvéd által végezhető tevékenységek jogi képviselet, védelem, jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, beadványkészítés, pénz és értéktárgy,okirat letéti kezelése, adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi ügyvivői tevékenység, külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység, külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása – Ütv. 5.§ (1) bek.). külön törvényben meghatározott lobbitevékenység,

Az ügyvédi megbízás

Ügyvédi tevékenység feltételei Az ügyvéd hivatását egyéb feltételek mellett is csak megbízás alapján gyakorolhatja. Megbízás alapján segítheti elő megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését; csak megbízás alapján működhet közre abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el (Ütv. 1.§). Az Ütv. 22.§, miszerint az ügyvéd általában jár el a megbízó megbízása alapján. Megbízás nélkül „Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat”. Ügyvéd megbízás nélküli ügyvitele kizárt, ugyanakkor nem kizárt, hogy ügyvéd foglalkozású személy megbízás nélküli ügyvivő legyen. Ilyenkor azonban nem ügyvédi minőségében jár el.

Az ügyvédi megbízás korlátai A magyar ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül is csak megbízás alapján járhat el akkor is, ha az érintett állam szabályai szerint erre nem lenne feltétlenül szükség (Ütv. 2.§). Az ügyvéd csak a megbízás keretein és korlátain belül szabad és független. Az ügyvéd megbízás alapján sem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti (Ütv. 3.§ (1) bek.). Az ügyvéd megbízás ellenére sem működhet közre olyan ügyben, amely hivatásával nem egyeztethető össze. Az ügyvéd nem működhet közre (nyilvánvalóan) semmis szerződés létrehozásában, ilyen szerződés teljesítésében (Ptk. 200.§ (2) bek.)

A Ptk. és az Ügyvédi tv. a megbízásról Az ügyvédi megbízás több a Ptk. szerinti megbízásnál: részletesebben szabályozott, érzékenyebb, etikailag színesebb szerződés, különösen a szerződés létrejötte, az ügykör, az ügyellátás, a felelősség, az utasításhoz kötöttség, a tájékoztatás és a szerződésmegszűnés tekintetében. Az ügyvédi megbízás elképzelhetetlen az ügyvédi tanácsok, az ügyvéd speciális ismeretei és azok felhasználása nélkül. Az ügyviteli megbízás nyilván a tanácsadást is magában foglalja, tehát ilyenkor értelmetlen és szükségtelen az ügyvitelen belüli tanácsadásokról akár szóban, akár írásban külön megállapodni. Ha azonban a díjazást ez befolyásolja, célszerű és szükséges az írásbeliség.

A megbízott kötelezettségei Ptk. szerint ügyellátás utasításkövetés érdekkövetés szükség esetén szerződéskötés tájékoztatás a tevékenységéről és az ügy állásáról, az utasítások módosításának szükségességéről, a teljesítésről figyelmeztetési kötelezettség, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad Kívánságára vagy szükség esetén e nélkül is tájékoztatás az ügy állásáról, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha ezt új körülmények indokolják, kártól megóvás, ennek érdekében utasítástól eltérés, ha a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód elszámolás, mindannak a kiadása , amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen az ügyvéd jutott.

A megbízó kötelezettségei Ptk. szerint díjfizetés, feltéve, hogy a megbízás nem ingyenes költségtérítés utasításokkal ellátás, a megbízott olyan helyzetbe hozása (tájékoztatás, iratátadás, költségfedezet biztosítása), hogy a megbízó érdekei a megbízott előtt felismerhetők legyenek és az ügyet elláthassa a szerződés megszűnésekor köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni

Az ügyvédi megbízás alakja, alakszerűségei, létrejötte

Az ügyvédi megbízás érvényessége Az írásbeli alak nem érvényességi feltétel (Ptk. 217.§, Ütv. 23.§ (2) bek.). Szóbeli megbízás az ügyvédre hárítja a szerződés tartalmával kapcsolatos bizonyítási terhet. (Pp. 164.§). Csak a tanácsadás esetétben megengedett az, hogy ne jöjjön létre írásbeli szerződés.

A megbízási szerződés írásba foglalásának kötelezettsége Ügyvédi érdek, hogy a megbízás írásban jöjjön létre. Az ügyvéd tevékenységének határai, korlátai, az etikai és anyagi felelősség keretei és nem utolsó sorban a megbízót terhelő fizetési kötelezettségek kell, hogy kitűnjenek az iratból. A megbízási szerződés szerkesztésének kötelezettsége erre irányuló szerződéses kötelem nélkül terheli az ügyvédet, mégpedig nyilván alapvetően azt az ügyvédet, aki az ügyet elvállalja, de nem kizárt, hogy akár az ügyvéd, akár a megbízó megbízása alapján a megbízási szerződést nem a megbízott ügyvéd, hanem más – akár nem ügyvéd - szerkessze meg. Nem tilos, de nem etikus a megbízási szerződés szerkesztéséért külön díjat felszámítani, ideértve az ennek létrehozására fordított idő óradíját vagy időarányos díját is.

Az ügyvédi megbízás létrejötte Ptk. 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Ütv. 23. § (1) bek.:„Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. ( vagy költségátalányban). A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el. Ilyenkor szabályozni kell az ügyvédek közötti munkamegosztást és a megbízóval ill. az ügyféllel való kapcsolattartást. Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. Ha a megbízás szerződéskötésre (is) irányul, a megbízás alakszerűségeinek meg kell felelnie azon alakszerűségeknek, amelyek a megkötendő szerződésre irányadók. (A meghatalmazásra a Ptk. 223.§ (1) bek. és az az Inytv. 33.§ (2) az irányadó).

Az ügyvédi megbízás tartalma A megbízási szerződésben meg kell határozni a szerződés alanyait, az ügyfél személyét, ha az ügyfél nem azonos a megbízóval, a díj és költségfizetésre kötelezett személyét, ha nem azonos a megbízóval, a megbízó ill. az ügyfél képviselőjét, helyettesét, egyéb kapcsolattartásra jogosultat, a kapcsolattartás, a tájékoztatási (kölcsönös tájékoztatási) kötelezettség eseti vagy sajátos rendjét, az ügyvéd feladatait, a megbízó illetve az ügyfél meghatalmazás adására irányuló kötelezettségét, az ügyvéd adatkezelési jogosultságát, a megbízó ezzel kapcsolatos hozzájárulását, több megbízó esetén a szerződésteljesítésért (fizetés, adatszolgáltatás, iratátadás) fennálló felelősség rendjét (arányosítás, egyetemlegesség), a díjakat, költségeket, egyéb ügyfelet terhelő fizetési kötelezettségeket a fizetések esedékességét, a fizetés módját, a szerződéses biztosítékokat és szankciókat, a megbízási szerződés okiratszerű felhasználhatóságát bíróság, hatóság és az ellenérdekű fél előtt, az ügyvéd, az ügyvédi iroda tagjainak személyes eljárására, helyettesítésére vonatkozó szabályokat, a kapcsolódó szerződéseket (pl. letéti szerződés, speciális eseti ügyvédbiztosítási szerződés, társképviseleti megbízási szerződés, nem ügyvéddel való együttműködés szerződést, szakértői megbízást, stb.) a megbízás megszűnését és megszűntethetőségét, a szerződéses jogviták intézésére vonatkozó rendet, az általános szerződési feltételekre utalást, ha az ügyvéd alkalmaz ilyet, a szerződés mellékleteit.

Harmadik személy javára kötött ügyvédi megbízási szerződés Ptk. 233. § (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték. (2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt valamelyik fél értesítette; ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik. Etsz. 6/2. Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár. .

Tisztességes eljárás a megbízás megkötésekor A megbízó fogyasztó, ha az ügyvédi megbízási szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köti (Ptk. 207. § (2) bek., 209.§, 685.§ d-e) pont; 18/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet, EBH2005. 1321. II.) A szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a megbízót a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A megbízási szerződésben az ügyet a tevékenységi kötelezettséghez, a kockázatokhoz, a díj- és költségfizetési kötelezettséghez igazodó szükséges mértékben kell tényvázlatszerűen ismertetni. Az ügyvédnek a megbízási szerződés megkötésekor is a legjobb tudását, a tisztességet, a lelkiismeretességét és a jogtiszteletet kell közvetítenie. Az ügyvédnek a szerződés megkötésénél előírt együttműködési kötelességre is fokozottan ügyelnie kell, figyelemmel kell lennie nem csak a saját, hanem ügyfele jogos érdekeire is. A megbízási szerződés írásba foglalásakor az ügyvéd és a megbízó egybehangzó kölcsönös akaratnyilvánítását kell írásban megjeleníteni. Az ügyvéd a szerződéskötéskor a lehető legszélesebb körben köteles az ügyfelet tájékoztatni a szerződés jogszabályi, etikai hátteréről, az ügy és a szerződés kockázatairól, a díjfizetési kötelezettségről, a díj és a költségek esedékességéről, az ügyből az ügyfélre háruló, de nem az ügyvédet, hanem az ellenérdekű felet illető esetleges összegekről, a bírósági eljárásra adott megbízás esetén a bíróság által megállapítható ill. az ellenérdekű félre áthárítható ügyvédi munkadíjról és költségekről. Összeférhetetlenség: Az ügyvéd nem köthet megbízási szerződést olyan közreműködésre, amely olyan bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál történő eljárásra kötelezi, amelynél az eljárási kötelezettséget megelőző 2 éven belül bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.

Az ügyvéddel kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételek (18/1999.(II.5.)Korm. r.) Ügyvédi megbízási szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a szerződés bármely feltételének értelmezésére az ügyvédet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan az ügyvédet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; a megbízót fizetésre kötelezi abban az esetben is, ha az ügyvéd nem teljesíti a megbízást; a megbízót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a megbízó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. kizárja, hogy a megbízónak visszajárjon az általa kifizetett összeg, ha a megbízott nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít; kizárja, hogy a megbízó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje az ellenszolgáltatás nélküli munkadíjat és költséget; kivétel, ha a megbízás megszűnésére a megbízó szerződésszegése következtében az ügyvéd felmondása miatt kerül sor; kizárja vagy korlátozza a megbízó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; lehetővé teszi, hogy az ügyvéd tartozását más személy a megbízó hozzájárulása nélkül átvállalja, kizárja vagy korlátozza az ügyvéd felelősségét az által igénybe vett közreműködőért; kizárja vagy korlátozza a megbízó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; a bizonyítási terhet a megbízó hátrányára változtatja meg, meghosszabbítja a határozott időre kötött megbízást, ha a megbízó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; lehetővé teszi, hogy az ügyvéd a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a megbízásban megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, ha ilyen esetben a megbízó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; lehetővé teszi, hogy az ügyvéd egyoldalú döntése alapján, alapos ok nélkül a megbízásban meghatározottól eltérően járjon el; az ügyvéd teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag az ügyvéd akaratán múlik, kivéve, ha a megbízó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; az ügyvédnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít a megbízás teljesítésére; kizárja vagy korlátozza a megbízó jogszabályon alapuló jogait az ügyvéd szerződésszegése esetén;

ÜGYVÉDISÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ÜGYSZÁM: Ü/1/51004/54/2008/ Létrejött egyrészről Csínom Palkó (lakcíme: 1001 Budapest, Lő tér 1., mint Megbízó I.) és Csínom Jankó (lakcíme: 1001 Budapest, Bor utca 8. II/8/a, mint Megbízó II.), a továbbiakban együtt: Megbízó (további azonosító adatok külön íven) másrészről a Okos és Társai Ügyvédi Iroda mint megbízott (1005 Budapest, Prókátor-köz 6.; képviselő: Dr. Okos Tóni irodavezető; a továbbiakban: Megbízott) között a keltezés szerinti napon, az alábbi feltételekkel. Tényállás lényege: Megbízó Imeg kívánja venni a Budapest V. kerületi ingatlan-nyilvántartásban 23928/0/A/33 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1005 Budapest, Perec lejtő 2. fszt. szám alatti, 22 m² alapterületű beköltözhető üzlethelyiséget, melynek Megbízó II. a kizárólagos tulajdonosa. Az ingatlan per- és tehermentes. Az ingatlan forgalmi értéke és egyben vételára 15.500.000,- Ft, amelyből az első vételárrészt (5.500.000,- Ft) az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg, a fennmaradó 10.000.000,- Ft-ot pedig 2008. december 31-ig fizeti meg Megbízó I. Megbízó II. részére. A vagyonszerzési illeték mértéke a forgalmi érték 10 %. Illetékkedvezmény az ingatlan nem lakáscélúságára tekintettel nem vehető igénybe. A részletes tényállás kifejtéséül Szerződő Felek az adásvételi szerződést e szerződéshez mellékletként csatolják. Valamennyi ügyvédi költséget és a földhivatali eljárás díját Eladó viseli. A tulajdonjog átruházással együtt járó további költségeket, díjakat, illetékeket, adókat Vevő viseli. Megbízott feladatai: adásvételi szerződés szerkesztése és ellenjegyzése, letétkezelés, jogi képviselet ingatlanügyi hatóság előtt. Az ügyérték: 15.500.000,- Ft (szerződéses vételár) A Megbízott a megbízást az 1998. évi XI. tv. alapján elfogadja. Kijelenti, hogy a megbízás teljesítése érdekében legjobb tudása szerint, e törvénnyel valamint más jogszabályokkal összhangban jár el. A megbízási díj: munkadíj: 300.000,- Ft + 20% áfa (360.000,- Háromszázhatvanezer) forint 2 db nem hiteles tulajdoni lap költsége: 5.020,- Ft + 20 % áfa (összesen: 6.024,- Ft) földhivatali eljárás díja: 6.000,- + 20 % áfa (összesen: 7.200,- Ft) Adat- és okmányellenőrzési díjátalány 10.000,-Ft+áfa. Összesen: 323.224,- (Háromszázhuszonháromezer-kettőszázhuszonnégy) forint

Személyazonosítás, adatkezelés Megbízási Szerződés II. Megbízó hozzájárul a személyazonosító-, a lakcímet igazoló- és az adó igazolványáról készült fénymásolat Megbízott általi kezeléséhez (őrzéséhez), és szükség esetén – hatósági, bírósági vagy ügyvédi kamarai fegyelmi eljárásban – a felhasználásához. Megbízott tájékoztatja a Megbízót a természetes személyazonosító adatok és a személyazonosság ellenőrzésére alkalmas okmányok ellenőrzésének lehetőségéről, az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, az ügyvédi közreműködés megtagadásának eseteiről, az esetleges bejelentési kötelezettségről, az ügyfél-átvilágításról, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. Ennek ismeretében Megbízó hozzájárul a természetes személyazonosító adatainak ellenőrzéséhez és az ügyfél- átvilágításhoz. (A 2007. évi LXIV. tv., az 1998. évi XI. tv., 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet és a 2/2007.(11.19.) sz. MÜK szabályzat rendelkezései alapján.)

Tartós megbízás II. Tartós megbízás esetén a megbízó működési helyén kialakított ügyvédi munkahely nem ütközik összeférhetetlenségi tilalomba. Az ügyvéd ezen a munkahelyen azonban csak akkor fogadhat más ügyfelet, ha a munkahelyet az irodaként, illetve alirodaként a kamara engedélyezte.

Helyettesítés

Helyettesítés Ütv. 23.§ (5) bek.: „Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.”

Az ügyvéd üzletpolitikája

MEGBÍZÁSI DÍJ = MUNKADÍJ+KÖLTSÉG(+áfa) Miből lesz a bevétel? MEGBÍZÁSI DÍJ = MUNKADÍJ+KÖLTSÉG(+áfa)

A munkadíj www.bpbar.hu Az ügyvédi megbízási díj (munkadíj) szabad megállapodás tárgya. Az ügyvéd, amikor elvállal egy ügyet, ügyfelével megállapodik abban, hogy mikor és milyen összeg illeti meg az általa végzett jogi munkáért. Nincsenek kötött „tarifák”, ezért viszonylag nagy szóródás van az ügyvédi munkadíjak mértékét illetően. A munkadíjat - egyebek mellett - befolyásolja az ügyvéd szakképzettsége, szakmai tapasztalata, az ellátandó ügy jellegzetességei, a ráfordítandó munka mennyisége. Ezért természetes, hogy az ügyvédek akár azonos típusú ügyeket (pl.: ingatlan adásvétel, bontóper, tanácsadás, szerződés írás, perbeli képviselet, stb.) is különböző díjak mellett vállalnak. Ezért célszerű a megbízás előtt alaposan tájékozódni és az adott ügyhöz legmegfelelőbb ügyvédet kiválasztani, pl.: e honlap segítségével. Az ügyvédek egy része - jellegzetesen a gazdasági élet szereplői számára dolgozó kollégák - szoros nyilvántartás mellett, munkaóránként számol fel bizonyos összeget, s vannak, akik kötött árakon dolgoznak. Az ügyvédi munkadíjak megítélésekor ne feledkezzenek meg arról, hogy mire valakiből kezdő ügyvéd lesz, már mintegy húszévi folyamatos tanulás áll mögötte, s a tanulást - idegen nyelvek megtanulásával, folyamatos szakmai továbbképzéssel - élethossziglan folytatnia kell. Emellett az ügyfelek biztonsága érdekében minden ügyvédnek jelentős összegű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, s a kor technológiai színvonalának megfelelő ügyvédi irodát kell fenntartania. Az ügyvédi hivatás gyakorlása tehát az ügyvédek számára is költséges tevékenység, mellyel arányosnak kell lennie a szolgáltatás díjának is. Az ügyvédi munkadíjat 20% ÁFA terheli. Ragaszkodjon ahhoz, hogy ügyvédje adjon számlát az általa nyújtott szolgáltatásról; ez Önnek is biztonságot jelent. Polgári peres (bírósági) ügyekben az ún. perköltséget a pervesztes fél viseli. A perköltség részeként a bíróság megállapítja a pernyertes fél jogi képviselőjét megillető ügyvédi munkadíjat is. Ezekben a bíróság előtt folyó ügyekben azonban az ügyvédi munkadíj megállapításának módját és mértékét igazságügy-miniszteri rendelet határozza meg. (Az IM. rendelet kizárólag a bíróságok előtti polgári peres és nem peres ügyekre vonatkozik.) A büntető ügyekben a munkadíj az ügyvéd és védence közötti szabad megállapodás tárgya. Azoknak, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján - jelenleg még igen szűk körben - lehetőségük van arra, hogy az állam által finanszírozott jogi tanácsadást, közkeletű nevén a "nép ügyvédjének" szolgálatait vegyék igénybe. Ha többet akar tudni a "nép ügyvédjének" intézményéről, tájékozódjék az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján!

A munkadíj kialakításának szempontjai Ügyérték Munka teher, időigény, sürgősség Ügyvédi árverseny Konjunkturális feltételek Az ügy és a feladat jellege (rutin feladat vagy speciális felkészültséget igénylő) Az ügy specialitásai (nemzetközi, közérdeklődés, politikai jelleg, fokozott titokkockázat, fokozott kár- és etikai felelősség) Az ügyfél sajátosságai (külföldi, cselekvőképtelen, írástudatlan, szökésben lévő, stb.) A megbízás immateriális előnyei (további ügyfélszerzés) Ügyfélszerzés motivációi (alulfoglalkoztatottság, túlterheltség, közszereplő, megbízássorozat vagy tartós megbízás várható ) Kapcsolatteremtés jellege az ügyféllel (régi ügyfél ajánlotta, ismerős, bebotló) Ügyvéd-ügyfél kapcsolat jellege (tartós megbízásból eredő ügyfél ill. ügy) Arányosság Ügyfél anyagi teherbíró képessége, alkupozíció Megbízási díj jellege (ügyérték után, munkaidő szerint, sikerdíj) Fizetési feltételek

A munkadíj „Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.” Ütv. 9.§ (2) bek.: A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell. Ütv. 9/1. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díj követelés másra nem engedményezhető. Ütv. 9/2. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja. Ütv. 9/3. (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.  (2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni.  (3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha   a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,   b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, Ütv. 9/4.   c) más jogszabály a beszámítást tiltja. [Üt. 28. §]

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről 32/2003 A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a) a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint b) a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. 3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft, b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft, c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft. (3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft. (5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. (6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

Abíróságok által megállapítható ügyvédi költségek tárgyában Abíróságok által megállapítható ügyvédi költségek tárgyában (Fővárosi Ítélőtábla ajánlása - Bírósági Határozatok 2004. évi 9. szám. BH1992. 643., BH1993.52., BH1994.678., BH1996.321., BH1999.239.B, BH2003.136. BH2003. 136., BH2000. 152., BH1999. 239., BH1996. 321 I. A 2003. szeptember 1. napját követően indult ügyekben az ügyvédi költséget a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szabályainak alkalmazásával kell megállapítani. A 2003. szeptember 1. napját megelőzően indult ügyekben a 8/2002. (III. 30.) IM rendeletet kell alkalmazni, annak ellenére is, hogy az - az R. 5. § (2) bekezdése értelmében - hatályát vesztette. Az ügygondnokra is vonatkozik az R. azzal, hogy a kifejtett munkával arányban álló díj megállapítása a mérséklés alkalmazásával történhet. II. A perköltség megállapítására vonatkozó indítvány hiányában is megállapítja a bíróság az ügyvédi munkadíjat, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kérte. A felmerült készkiadásokat azonban csak erre irányuló kérelem esetén, az ügyvéd által készített tételes kimutatás alapján állapítja meg a bíróság. Az ügyvédi munkadíj felszámításának az R. adta lehetőségéről a bíróság nem köteles tájékoztatást adni. Amennyiben az R. 2. §- a szerinti ügyvédi költségre vonatkozó igényt a tárgyalás berekesztéséig előterjesztik, azt nem lehet elkésettnek tekinteni. A bíróság mérlegelési körébe tartozik annak eldöntése, hogy a megbízási szerződésben kikötött megbízási díj igénylése esetén megköveteli-e annak igazolását. III. A meg nem határozható perértékű ügyben, ha az ügyvéd a pert megelőző és a peren kívül végzett tevékenységét nem jelöli meg, és nem igazolja, vagy a felajánlott igazolás nem meggyőző, a bíróság az ügyvédi munkadíj megállapításánál a tevékenység elfogadható időigényét becsléssel vagy mérlegeléssel határozza meg. Részleges pernyertesség esetén az ügyvédi munkadíj megállapításánál először azt kell meghatározni, hogy melyik fél, milyen százalékos arányban lett pernyertes és a díjat a tisztán pernyertes rész alapulvételével kell megállapítani az R. 2. § (1) bekezdés a) pontja vagy az R. 3. § (2)-(6) bekezdés szerinti munkadíj részeként. IV. Az R. 3. § (6) bekezdése alapján a munkadíj eltérő összegben történő megállapítása miatt az indokolás akkor is kötelező, ha a bíróság 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott százalékos mértéket el nem érő összegű munkadíjat állapít meg. Az R. 3. § (2) bekezdésében foglalt minimumérték kötelezően alkalmazandó alsó határ, amely a (6) bekezdés szerinti mérséklés keretében sem csökkenthető.

Munkadíj meghatározások Ingyenesség: szívességi ügyvitel Visszterhesség Munkadíj 500.000.000,- Ft + áfa Pertárgyérték szerint (követelés 5%-a első fokon + 5% másodfokon + áfa) Szerződéses érték szerint (pl. vételár 3%-a + áfa) Óradíj (minden megkezdett óra 50.000,- + áfa) Havidíj (a jogerős határozat meghozataláig havi 1.200.000,- Ft + áfa) Sikerdíj (pl. a bíróság által a megbízó javára megítélt összeg vagy az elért vagyonnövekmény 5%-a, stb.) Vegyes megoldások: Határozott összeg +sikerdíj, pl: 500.000.000,- Ft + a bíróság által a megbízó javára megítélt összeg 500.000.000,- Ft + a vagyonnövekmény 5%-a Óradíj + sikerdíj (pl. 50.000,- Ft / megkezdett munkaóra + a vagyonnövekmény 5%-a) Alapdíj + a jogerős határozat meghozataláig havi határozott összeg (5.000.000,- Ft + havi 1.200.000,-Ft

Költségek meghatározása Költségátalány kikötése Költségátalány (magában foglalja a leírási, kommunikációs, iratkezelési, fénymásolási, archiválási, adatlehívási és adatellenőrzési költségeket) Eljárási és okirati illetékek hatósági / bírósági díjak jogszabály v. intézményi szabályzat szerint Hatósági, szakértői, fordítási költségek Tételes díjkikötés Leírási, kommunikációs, iratkezelési, fénymásolásai, archiválási, adatlehívási és adatellenőrzési költségek, Utazási költségek (belföld/külföld, úton töltött idő díja+üzemanyag v. menetjegy ára, szállás és étkezési többletköltségek, stb.)

Az ügyvéd (ügyvédi iroda) általános szerződési feltételei Munkadíjtáblázat (tevékenységek, számítási mód) Költségtáblázat (önköltség, árváltozások) Fizetési feltételek (előleg, feladatteljesítéshez igazodó díjfizetések) Késedelmes fizetés jogkövetkezményei

Tartós megbízás I. (bíró gyakorlat: BH2000.152) A tartós megbízás jellemzői nem feltétlenül konkrét ügyrábízásról szól, ügyellátási kötelezettséget írhat elő harmadik személy javára is (vállalatcsoport ellenőrzött társaságai felé), időben, jellegben és tartalomban előre nem vagy nem feltétlenül felmérhető eljárási, ügyviteli kötelezettségeket teremt, olyan kölcsönös kötelezettségvállalást jelent, mely szerint a megbízó kizárólag az adott ügyvéddel, ügyvédi irodával fog dolgoztatni, az ügyvéd pedig valamennyi – esetleg jogága szerint meghatározott – ügyben köteles elfogadni az eseti megbízásokat. tipikusan az ügyvéd kizárólagosságával jár a szerződés egyoldalú megszűntetése korlátozható, a díj időszaki és jellemzően nem feladathoz illetve teljesítéshez igazodó a díjazás időszakos vagy időszakosan elszámolt munkadíj és költség, rendelkezésre állási díj, vagy óradíj avagy mindezek kombinációja.

Az ügyvédi megbízás megszűnése Ütv. 24. § (1)-(2)-(5) bek. Ptk. 481 1. A megbízás jogilag releváns tény miatt megszűnik: a megbízás teljesítésével, a megbízás tárgytalanná válásával a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válásával, az ügyvéd cselekvőképességének elvesztésével; 2. A megbízást a felek jogcselekménnyel megszűntetik: felbontással felmondással az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli megszűnésével az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével Nem szűnteti meg a megbízást a többszemélyes ügyvédi iroda tagjának halála, kamarai tagságának megszűnése. A megszűnés időpontja: A megbízást megszüntető jognyilatkozat hatályossá válása, jogilag releváns tényről való hitelt érdemlő tudomásszerzés, Az ügyvéd részéről nincs különbség rendes vagy rendkívüli felmondás között, a 15 napos felmondási időt be kell tartani, de a felmondási időben csak akkor kell eljárni a megbízó érdekében, ha az szükséges, mert őt vagyoni vagy nem vagyoni hátránytól kizárólag az ügyvéd felmondási időben megtett intézkedése képes megóvni A megbízás megszűntetéséről az ügyvéd csak a felmondás hatályossá válásától számított 15 nap elteltével tájékoztathatja a hatóságokat, bíróságokat, más érintettet. Az ügyvéd a megbízó halála vagy cselekvőképességének változása esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.

Felmondás E megbízást Megbízó indokolás nélkül azonnali hatállyal, az esedékessé vált díjak és költségek, avagy a munka- vagy a munkaidő-arányos díj és a felmerült készkiadások egyidejű megfizetése mellett, írásban mondhatja fel, illetve korlátozhatja. A Megbízott e szerződést 15 napos felmondással írásban és indokolás nélkül is felmondhatja. A megbízás megszűnéséről minden, a megbízás teljesítésével érintett személyt és szervezetet Megbízott köteles értesíteni.

Az ügyvédi meghatalmazás Ütv 26. § (1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. (2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. (4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. (5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.

Polgári Perrendtartás (1952. évi III Polgári Perrendtartás (1952. évi III. törvény) Képviselet, Meghatalmazottak 67. § (1) A perben meghatalmazottként eljárhat: c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; 69. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (195., 196. §) kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. (3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazás felülhitelesítésére a 198. § b) pontja irányadó. (4) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja. 70. § (1) A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. (2) A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a 147. § alá eső viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is. (3) A meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat. (4) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

Perképviselet, perbeli meghatalmazottak Polgári Perrendtartás (1952 Perképviselet, perbeli meghatalmazottak Polgári Perrendtartás (1952. évi III. törvény) 71. § A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos. 72. § A meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69. §) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. 73. § (1) Jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás). (2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. (3) Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.

A meghatalmazás különleges alakszerűsége Pp. Okiratok 196.§ (3) bek.: Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, a magánokiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta. (196. § (3) bek.) Ütv. 26. § (3) bek.: Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.

Kötelező jogi képviselet Pp.   73/C. § (1) A 73/A. § alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát).  Az ügygondnok jogállása 74. § Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Az ügyvédi meghatalmazás Dr. Okos Tóni ügyvédnek mint az Okos és Társai Ügyvédi Iroda tagjának alulírott Csínom Palkó, a Bábel Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1001 Budapest, Lő tér 1., cg.: 1-9-11111111) ügyvezetője a társaság képviseletében a társasági tulajdont képező H- 9999 Suska, 11111 hrsz. ingatlanon több más tulajdonostárssal fennálló közös tulajdon megszűntetése iránti eljárásra, jogi képviseletre meghatalmazást adok, mely visszavonásig érvényes és különösen az alábbiakra terjed ki: peren kívüli tárgyalásokra, valamint jognyilatkozatok tételére, okiratszerkesztésre, pervitelre, helyi és regionális szintű hatóságok előtti hatóságok előtti eljárásra, ideértve az ingatlanügyi hatóságokat és az adóhatóságot is, helyettesítési meghatalmazás megadására, kézbesítésre és küldemények átvételére. minden olyan cselekményre, amely az ügy szabályszerű ellátásával jár. A meghatalmazottat az ügyvédi iroda ügyvéd tagja, ügyvéd vagy ügyvédjelölt alkalmazottja külön meghatalmazás nélkül is helyettesítheti. A meghatalmazás megszűnéséről harmadik személyt, hatóságot, bíróságot a meghatalmazott köteles tájékoztatni. Budapest, 2010. 11. 10. Meghatalmazó Meghatalmazott ügyvéd (ügyvédi ellenjegyzés nem a meghatalmazott ügyvéd által - Ptk. 223. (1) bek.)

Alapvető jogszabályok és más normák Ptk. 207.§ (2) bek., 209.§, 219.§, 474-483. §, 1998. évi XI. tv. (Ügyvédi tv.) 9.§, 23.§ 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat (Etsz.) 6/1-6/7., 9/5. 22/1994. (IV. 16.) AB határozat 52/1996. (XI. 14.) AB határozat 942/B/2001. AB határozat

(Etikai Szabályzat - Etsz) 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) 6/1. Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.[Üt.22-23. §.(1 ) bek.] 6/2. Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő, illetve harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár. 6/3. A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el. Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.[Üt. 23. §.(3- 5) bek.] Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy más hatóságot köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz becsatolni.

Etikai Szabályzat 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/4. a) Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály megsértésével jár, vagy a közerkölcsbe ütközik. b) Az ügyvéd ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját, illetve közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban jogügyletet csak az illetékes kamara elnökségének hozzájárulása után köthet. E tilalom nem vonatkozik az ügyvédi megbízási díj- megállapodásra. c) Az ügyvéd a büntetőeljárásban az óvadék általa történő előlegezésére megállapodást nem köthet. d) Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult.

Etikai Szabályzat 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/5 Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia.  A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.  Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.  A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.  Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.[Üt. 26.§.]

Etikai Szabályzat 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/6. (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. (2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. (3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1) és (2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek. (4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. (5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megszűnik a) a megbízás teljesítésével, b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával, c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. (6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. (7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83.§) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt lehetőségekről. [Üt. 24. §.]  

Etikai Szabályzat 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/7.(1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.   (2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni. (3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg. [Üt. 29. §] 6/8. Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a megbízóját a 24 § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. [Üt. 74. § (4) bekezdés] 6/9. Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell. 6/10. Az ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult önálló adatgyűjtésre.

Etikai Szabályzat 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 9/5. Ha az ügyvéd önkormányzat, társadalmi szervezet vagy más ilyen jellegű közhasznú szervezet felkérésére díjazás nélkül jogi szolgáltatást nyújt, úgy ezt a szolgáltatást igénybe vevő személytől nem fogadhat el díjazást. Az ügyvéd ekkor is köteles figyelembe venni az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint tilos e tevékenységét ügyfelek szerzésére, illetve reklám céljára felhasználnia.

ÜGYVÉDISKOLA Vizsgaanyag I. évfolyam A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZATAI • A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya • 1/1994. (VI.1.) MÜK szabályzat az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről • 1/1998. (VI.27.) MÜK Szabályzat - Felvételi Szabályzat • 2/1998. (VI.27.) MÜK Szabályzat - Összeférhetetlenségi Szabályzat • 4/1999. (III.1.) MÜK szabályzata az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről • 5/1999. (III.1.) MÜK Szabályzata az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról • 6/1999. (III.1.) MÜK Szabályzata A gondnok és végelszámoló jogköréről és eljárásáról • 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól • 1/2000 (V.22.) számú Szabályzata az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről • 1/2001 (VI.11.) MÜK Szabályzata - Választási Szabályzat • 1/2002. (II. 25.) szabályzata A MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzat módosításáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata [az 1/2002. (II. 25.) és a 3/1998. (VI. 27.) MÜK Szabályzat egységes szerkezetben]* • Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról ügyvédek és ügyvédi irodák részére • 1/2005 (01.10) Szabályzat az európai közösségi jogász tevékenységéről • 2/2005 (VI.25.) a MÜK Alapszabályának módosításáról • 3/2005. (VI.25.) MÜK Szabályzata az elektronikus cégeljárás alkalmazásáról • 4/2005 (VI.25.) MÜK Szabályzata a MÜK Országos Levéltáráról

A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZATAI ÜGYVÉDISKOLA Vizsgaanyag I. évfolyam A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZATAI 2/2006. (III.20.) Szabályzat az Ügyvédi Társulásról • 3/2006 (X.16.) MÜK Szabályzat az ügyvédek által készített végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartásáról • 4/2007. (XI.19.) MÜK határozattal módosított 6/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzata a módosításával egységes szerkezetben "Az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről" • 1/2007. (XI.19.) Szabályzat a székhely-szolgáltatásról • 2/2007. (XI.19.) Szabályzat a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó feladatokról • MINTASZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, a többszemélyes ügyvédi irodák, irodák részére • EGYSÉGES SZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére

A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSAI ÜGYVÉDISKOLA Vizsgaanyag I. évfolyam A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSAI • A Magyar Ügyvédi Kamra Elnökségének 1/1999.(V. 3.) számú állásfoglalása az ügyvéd és az ügyvédi iroda e-mail címéről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 4/1999.(VI. 21.) számú állásfoglalása az ügyvéd vagy ügyvédi iroda magán- munkaközvetítői tevékenységéről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 5/1999.(VI. 21.) számú állásfoglalása előzményi kamarai tagság vizsgálatáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 6/1999. (VI. 21.) számú állásfoglalása a tagsági viszony és munkaviszony vagy más szolgálati viszony összefüggéséről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2000.(IV. 10.) számú állásfoglalása az ügyvédi felelősségbiztosításról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2/2001.(V. 7.) számú állásfoglalása az ügyvédi honlap tartalmáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2003.(IX. 22.) sz. állásfoglalása a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről • 2/2005.(09.12.) Elnökségi Határozat a jutalék fejében bank számára végzett tevékenység „összeférhetetlenségi” kérdésében • 3/2005.(09.12.) sz. elnökségi határozat ügyvédi névviselés kérdésében • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2006.(II. 06.) számú állásfoglalása jogerős fegyelmi határozat ellen benyújtható bírósági felülvizsgálati kereset kérdésében

A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA IRÁNYMUTATÁSAI ÜGYVÉDISKOLA Vizsgaanyag I. évfolyam A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA IRÁNYMUTATÁSAI • 2/1989. Ügyvédek részvétele és közreműködése az 1988. évi VI. törvényben létrehozott gazdasági társaságokban • A Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000.(V. 22.) számú iránymutatása az ügyvédi kamarák által elfogadható felelősségbiztosításáról • Magyar Ügyvédi Kamara 2/2000.(V. 22.) számú iránymutatása az ügyvédjelöltek alkalmazásáról A Magyar Ügyvédi Kamara 2008. őszén új szabályzatokat fogad el és meglévő szabályzatokat módosít. Ezek is vizsgaanyagot képeznek. Kérjük, figyelje a Magyar Ügyvédi Kamra honlapját ( magyarugyvedikamara.hu ).

(ajánlott anyag, beszámoltatás alapját nem képezi) ÜGYVÉDISKOLA Vizsgaanyag I. évfolyam NEMZETKÖZI JOGANYAG (ajánlott anyag, beszámoltatás alapját nem képezi) • 1990. szeptember 7-i ENSZ alapelvek; • Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, 1957. március 25. • Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról szóló Rec (2000)21 számú, 2000. október 25-i ajánlása; • az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelve; • az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; • a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003. január 27-i 2003/8/EK irányelv; • a bizonyos szellemi szabadfoglalkozásúak, különösen az ügyvédek esetében alkalmazott díjszabásról és kötelező díjtételekről, szóló 2001. április 5-i állásfoglalás; • a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló 2006. február 16-i álláspont; • az Európai Bíróság közösségi versenyjogi és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó joggyakorlatára, kifejezett hivatkozással a minimális jogi díjak nemzeti szabályai; • az Európai Bíróság közösségi versenyjogi és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó joggyakorlatára, kifejezett hivatkozással a minimális jogi díjak nemzeti szabályaira;