A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CVIII. TV. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés) 2

ÁLTALÁNOSSÁGBAN AZ ÚJ KBT.-RŐL I. rész Általános rendelkezések I. fej Célok, alapelvek II. fej Értelmező rendelk. III. fej Személyi és tárgyi hatály IV. fej Ajánlatkérők és gazdasági szereplők V. Közzététel és kommunikáció II. rész EU értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai VI. A felhívás VII. Közbeszerzés tárgya, műszaki leírás VIII. A dokumentáció XI. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők X. Benyújtás, felbontás XI. Bírálat XII. Eljárások fajtái XIII. Építési koncesszió XIV. Közszolgáltatók III. rész Nemzeti eljárásrend IV. rész Közbeszerzési szerződések XV. Szerződés V. rész Jogorvoslat VI. rész Közbeszerzési Hatóság VII. rész Záró rendelkezések 3

A szabályozás jellege és keretei Főszabály: KÓGENCIA DE: „enyhülés” A nemzeti eljárásrendben nagy teret kap(hat) a DISZPOZITIVITÁS (ha az ajánlatkérő is úgy akarja) A jogszabályban nem rendezett kérdésekben: a szabályozás céljával összhangban, az alapelvek tiszteletben tartásával kell eljárni 4

A szabályozás jellege és keretei CÉL: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten a törvénnyel és az alapelvekkel ne legyen ellentétes Ha a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amivel a gyakorlatban szembesül: a célokra és az alapelvekre figyelemmel kell eljárnia 5

A szabályozás jellege és keretei Törvény + végrehajtási rendeletek Törvény: az eljárás garanciális keretei Rendeletek [182. §]: részletszabályok rögzítése bizonyos területeken Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékek, nyilvántartások Műszaki leírásra vonatkozó részletes szabályok Kizáró okok igazolása Alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai Elektronikus közbeszerzés Építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályai Egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében pl. szociális, környezetvédelmi szempontok Uniós értékhatár alatti beszerzés kkv-k részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése Közszolgáltatókra irányadó sajátos rendelkezések 6

A legfontosabb hazai jogforrások 2011. évi CVIII. tv. Kbt. 310/2011. (XII. 23.) Korm. Rend. Kizáró okok, alkalmasság, műszaki leírás 306/2011. (XII. 23.) Korm. Rend. Építési beruházások közbeszerzésének speciális szabályai 289/2011. (XII. 22.) Korm. Rend. a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályok 288/2011. (XII. 22.) Korm. Rend. Döntőbizottsági szankciók, igazgatási-szolgáltatási díj 257/2007. (X. 4.) Korm. Rend. elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, e-árlejtés 46/2011. (III. 25.) Korm. Rend. a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet Hirdetményellenőrzés, nemzeti hirdetményminták 93/2011. (XII. 30.) NFM A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről 7

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó főbb EU irányelvek és az azokat módosító jogszabályok 2004/18 EK irányelv a klasszikus szektor közbeszerzésire irányadó szabályok 2004/17 EK irányelv közszolgáltatók közbeszerzésire irányadó szabályok 2008/963/EK bizottsági határozat a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelvek mellékleteinek módosításáról 2005/51/EK irányelv a 2004/17 és 2004/18/EK irányelvek egyes mellékleteinek módosításáról 1422/2007/EK rendelet az irányelveket módosító jogszabály az értékhatárok tekintetében 2083/2005/EK rendelet 8

Alapelvek Régiek (maradnak) Verseny tisztasága Verseny nyilvánossága Esélyegyenlőség Egyenlő bánásmód Nemzeti elbánás Újak Átláthatóság Jóhiszeműség és tisztesség Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye Közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve Magyar nyelv használatának biztosítása 9

AZ ELJÁRÁS SZEREPLŐI 10

Az eljárás szereplői Gazdasági szereplő Ajánlattevő Részvételre jelentkező Alvállalkozó Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet (az erőforrást nyújtó szervezet helyett) 11

Gazdasági szereplő bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja 12

Ajánlattevő / részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be 13

Alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, KIVÉVE: a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót Nemcsak a vállalkozói jogviszony, hanem a megbízási is Akár tartós, akár eseti 14

Alvállalkozók kezelése az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként (közös részvételre jelentkezőként) kell szerepeltetni 15

Közös részvétel / ajánlattétel Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be jelentkezést Kötelesek maguk közül képviselőt kijelölni (aki eljárni jogosult a közös ajánlattevők nevében) A közös ajánlattevők / jelentkezők nevében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre jelentkezők megjelölését Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára értesítési kötelezettséget ír elő az ajánlattevők / jelentkezők felé + hiánypótlás + kieg. tájékoztatás + felvilágosításkérés + indokláskérés: ajánlatkérő ezt a tájékoztatást a képviselőnek küldi meg 16

Közös részvétel / ajánlattétel Ajánlati biztosíték előírása esetén a közös ajánlattevőknek elegendő a biztosítékot egyszer rendelkezésre bocsátani, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg A szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek Személyükben a részvételi / ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be 17

Közös részvétel / ajánlattétel Ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként (közös részvételre jelentkezőként) KELL szerepeltetni Ezen rendelkezés nem megfelelő alkalmazása esetén: a hiánypótlás során átminősítés [alvállalkozóból  közös ajánlattevő (jelentkező)] lehetséges több szakaszból álló eljárásban: kizárólag a részvételi szakaszban 18

Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet [Kbt. 55. § (5) bek.] az alkalmassági követelményeknek az AT-k / RJ-k bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására (is) támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. „is”: helyettesítheti vagy kiegészítheti meg kell jelölni ezt a szervezetet + a vonatkozó alkalmassági követelményt (az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével) Igazol + nyilatkozik Igazol: az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést Nyilatkozik: a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt 19

Az eljárás szereplői – a többszörös megjelenés tilalma AT / RJ ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében nem tehet másik ajánlatot más AT-vel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más RJ-vel közösen, más AT / RJ alvállalkozójaként nem vehet részt, más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [55. § (5) bekezdés]. 20

A közbeszerzés definíciója: Kbt. 5§: Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). 21

Alanyi hatály 6. § (1) bek. a)-d) „klasszikus” 6. § (1) bek. e) a)-d)-be nem tartozó közszolgáltató [Kbt. 114. § (2) bek.] ÉS a)-d) általi meghatározó befolyás (közvetlenül v. közvetve) közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra történő beszerzés esetén nem kell alkalmazni a törvényt 6. § (1) bek. f) a)-e)-be nem tartozó szervezet közszolgáltató tevékenységét [jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapuló] különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja 22

Alanyi hatály 6. § (1) bek. g) támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek beszerzését az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják 6. § (1) bek. h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály [pl ÁHT 33. § (8) bek.] kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást 23

Tárgyi hatály árubeszerzés szolgáltatás megrendelés építési beruházás építési koncesszió szolgáltatási koncesszió 24

Árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. 25

Építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése 26

Szolgáltatás megrendelés árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről pénzbeli ellenszolgáltatással együtt 27

Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli 28

Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli Szolgáltatási koncesszió beszerzése esetén a Kbt. III. Része (nemzeti eljárásrend) alkalmazandó – értéktől függetlenül 29

BECSÜLT ÉRTÉK, EGYBESZÁMÍTÁS 30

Értékhatárok, becsült érték A Kbt. nem tartalmazza az értékhatárokat (ktsgvetési törvény tartalmazza)  a Közbeszerzési Hatóságnak év elején kell közzétenni Becsült értékre továbbra is részletes előírások A becsült érték fogalma nem változik 31

2014. évi közbeszerzési értékhatárok KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK Közösségi rezsim Nemzeti rezsim árubeszerzés 39 287 460 Ft [Kbt. 6. § (1) bek. a)] 60 690 330 Ft (minden más ajánlatkérő) 8 000 000 Ft szolgáltatás megrendelés 60 690 330 Ft (speciális tárgy) építési beruházás 1 520 483 340 Ft 15 000 000 Ft szolgáltatási koncesszió - 25 000 000 Ft építési koncesszió 100 000 000 Ft 32 32

Az uniós és a nemzeti eljárásrend elhatárolása Meg kell vizsgálni, hogy klasszikus v. közszolgáltató ajánlatkérőről van-e szó Be kell sorolni a beszerzés tárgyát Ennek eldöntése után a Kbt. 11-18. § szerint számított becsült értéket kell kiszámítani 33 33

A becsült érték fogalma a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált a közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében: az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja egyéb esetben: beszerzés megkezdésének időpontja – ha ez nem megállapítható: szerződéskötés időpontja általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 12-18. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás a teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét 34

Becsült érték meghatározása – árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés Határozatlan idejű szerződés 4 évi (48 havi) nettó ellenszolgáltatás 4 év vagy annál rövidebb időre szól A teljes nettó ellenszolgáltatás Határozott idejű szerződés 4 évi (48 havi) nettó ellenszolgáltatás 4 évnél hosszabb időre szól Ha nem rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződésről van szó 35 35

Becsült érték meghatározása – építési beruházások a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is. a megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére 36

Becsült érték vs. rendelkezésre álló forrás Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály meghatározása tekintetében bír relevanciával. jellegénél fogva egy prognosztizált összeg, ily módon tulajdonképpen fiktív. Fedezet: számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg rendelkezésre állása vagy forrásmegjelölés formájában. [D.155/12/2007.] jellegénél fogva nem egy egzakt szám, hanem egy nem a Kbt. szerinti, hanem a hétköznapi értelemben vett becsült érték, amelyet ellenőrizhető módon kell dokumentálni. meghatározása az ajánlatkérő autonóm döntése, annak nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem lehet. [Ítélőtábla: 3.Kf.27.451/2007/18.] Az ellenérték az, amit az ajánlatkérő fizetni akar, a fedezet pedig annak a forrása 37

EGYBESZÁMÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG / RÉSZEKRE BONTÁS TILALMA 2013. JÚLIUS 01. ELŐTT: Kbt. 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. 2013. JÚLIUS 01. UTÁN: 18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a részekre bontás tilalma alkalmazásához A Kbt. 18. § (1) bekezdése fogalmazza meg, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Részekre bontás alatt azt kell érteni, amikor az ajánlatkérő egy közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor és ezáltal nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési eljárásokat. A részekre bontás tehát mindig a becsült érték számításával kapcsolatban elkövetett jogsértés. Egy közbeszerzést több szerződéssel, külön időpontokban megvalósítani nem jogsértő, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő a becsült érték számításánál ezen szerződések értékét nem adja össze. A részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a megkerülésre irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen.

Mi számít egy közbeszerzésnek, amellyel kapcsolatban több szerződés értékét egy-be kell számítani? műszaki-gazdasági funkcionális egység időbeli összefüggés

Műszaki-gazdasági funkcionális egység Lényeges, hogy mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni az egy közbeszerzés fennállását. A műszaki-gazdasági funkció egységének fennállását támasztják alá. Ilyen tényezők lehetnek különösen: az egységes tervezés és döntés ugyanazon ajánlatkérő személye azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor.

Időbeli összefüggés Szintén nagyon fontos tényező az egy közbeszerzés megítélésekor az időbeli összefüggés, amely azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget. Az egy közbeszerzés funkcionális megközelítését alkalmazva nem lehet az adott beszerzés tárgyától és feltételeitől függetlenül, általános érvénnyel megmondani, hogy pontosan milyen időtartam alatt megvalósított beszerzések számítandóak egybe. Egy hosszabb idő alatt megvalósuló építési beruházáshoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatások beszerzésénél pl. nem bontja meg a beszerzés egységét az sem, ha évente kerül sor szerződések megkötésére, melyek egy időben összefüggő folyamatba épülnek. Ha viszont a beruházás valamilyen okból megszakad, és évek múlva kell újabb szerződéseket kötni a folytatásra, már nem az eredetivel egy köz-beszerzésről beszélhetünk.

Időbeli összefüggés A Bíróság gyakorlata alapján az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem törik meg egy beszerzés funkcionális egységét. Így például ha egy feladat elvégzésére ajánlatkérő azért köt két egymást követő évben egy-egy szerződést, mert a később elvégzendő részfeladatot érintően a költségvetési fedezettel csak a második évben fog rendelkezni, ez nem ad lehetőséget a szerződések értékének külön kezelésére.

Hogyan vizsgálható a műszaki-gazdasági funkció egysége? A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel összefüggésben vizsgálható minden esetben. Nincs konkrét szabály, mindig a konkrét beszerzés a döntő.

Egy több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor értékelhetőek külön építési beruházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több szakaszra bontott beruházást. DE: Több engedély ugyanakkor természetesen nem zárja ki az egy építési beruházás megvalósulását. Építési beruházás

A Kbt.-t módosító törvényjavaslat indokolása alapján az árubeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhető tetten, hogy az áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. például különféle élelmiszerek vagy különböző irodabútorok. Tipikusan egy az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében. Árubeszerzés

Szolgáltatás megrendelés A beszerzéseket első sorban az egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága. Pl.: több szakaszra bontott tervezői és mérnöki szolgáltatások egységét arra tekintettel mondta ki a Bíróság, hogy azok egy építési beruházás megvalósításához kapcsolódtak és ugyanolyan tartalmú szolgáltatások voltak. Szolgáltatás megrendelés

Szolgáltatás megrendelés alapvetően azok a beszerzések tekinthetőek tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak, de a megítélés során szerephez juthat a szükséges végzettség-képzettség is, illetve, hogy tipikusan egy vállalkozó képes lehet-e a szolgáltatásokat teljesíteni. Szolgáltatás megrendelés

Szolgáltatás megrendelés Az egy közbeszerzés határait nehezebb általános fogalmakkal körülírni, mint az adott helyzetben az ésszerűséget figyelembe véve felismerni. Ennek során különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére hívjuk fel a jogalkalmazók figyelmét. Különösen az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén kell figyelmet fordítani arra, hogy az utólagos ellenőrzés során nehezen lesz alátámasztható a beszerzések külön egységként kezelése, ha egy projekten belül ugyanazzal a vállalkozással köt ajánlatkérő több ugyanolyan, de legalábbis hasonló tárgyú szerződést, amelyeket nem a szerződések összeadott becsült értéke alapján megállapított eljárási szabályok szerint kötött meg. Szolgáltatás megrendelés

Előfordulhat-e, hogy eltérő beszerzési tárgyakra kötött szerződések értékét is egységként kell kezelni? Mindeddig a hazai gyakorlat is elkülönítetten kezelte a különböző beszerzési tárgyakhoz tartozó szerződéseket. Az egy közbeszerzés műszaki-gazdasági funkcionális egysége szempontját előtérbe helyező megközelítés is jellemzően azt az eredményt hozza, hogy a különböző beszerzési tárgyak nem számítandóak egybe. Így e tekintetben a korábbi gyakorlat főszabály szerint továbbra is követhető.

Hogyan viszonyul az egy közbeszerzés fogalma a támogatott projektéhez? Az egy közbeszerzés fogalmát a közbeszerzési irányelvek céljának megfelelő, a Bíróság által kialakított önálló szempontrendszer szerint kell értelmezni. Ugyanezen szempont-rendszert kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vizsgált szerződések egy uniós támogatáspolitikai értelemben vett projekt (a továbbiakban: projekt) keretébe tartoznak. A közbeszerzési jog által alkalmazott, egy közbeszerzéshez tartozó szerződések funkcionális egységének megállapítása körében ugyanakkor releváns lehet az a körülmény, hogy egyes beszerzések egy projekt keretében valósulnak meg.

Hogyan viszonyul az egy közbeszerzés fogalma a támogatott projektéhez? A Kbt.-t módosító törvény indokolása is említést tesz az azonos funkció, illetve cél kapcsán a projektek jelentőségéről. Az indokolás szerint „az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul a módosítás azáltal, hogy nem követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítását – feltéve hogy sajátos körülmények, pl. hogy az ajánlatkérő egy időben összevontan bonyolítja a beszerzést – nem alapozzák meg kifejezetten a szerződések egységét.”

Hogyan viszonyul az egy közbeszerzés fogalma a támogatott projektéhez? Amikor az ajánlatkérő olyan helyzettel szembesül, amelyben nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy több szerződés egy közbeszerzésnek tekintendő-e, a mérlegelés során javasolt figyelembe vennie, hogy az Európai Unióból származó forrás felhasználása esetén az utólagos ellenőrzések egy projektet és a projekten belül megvalósított közbeszerzéseket vizsgálnak és a közbeszerzés mellőzése – az egyéb jogkövetkezmények mellett – a támogatás teljes összegének visszafizetését vonhatja maga után.

Részekre bontás tilalma Korábban: egybeszámítási kötelezettség Kbt. 2013-as módosítása: részekre bontás tilalma Tilos a Kbt. Megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (Kbt. 18. §) Műszaki-gazdasági funkcionális egység Időbeli összefüggés Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása 54

Az eljárásrend meghatározása Becsült érték megállapítása Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója tartalmazza Ütközik-e a részekre bontás tilalmába? Közbeszerzési értékhatárok tükrében döntés az eljárásrendről 55

Eljárásfajták Nyílt Meghívásos Tárgyalásos Versenypárbeszéd Hirdetménnyel induló Hirdetmény nélküli Versenypárbeszéd Keretmegállapodásos Nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Csak, ha a e fejezet megengedi 56

Nyílt eljárás a közbeszerzési eljárások alapja minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet ajánlati felhívással indul nem lehet tárgyalni ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz, dokumentációhoz kötve van + ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) max. 30 nap építési beruházásnál vagy ha külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés [pl. 46/2011 (III.25) Korm. rendelet] mellett folytatják le: max. 60 nap kiterjeszthető [Kbt. 65. § (2) bek.]: max. + 60 nap egyszakaszos eljárás ajánlattételi határidők (feladástól számítva): 57

Nyílt eljárás Min. 45 nap [Kbt. 83. § (4) bek.] Min. 29 nap [Kbt. 83. § (5) bek.] sürgősség esetén 22 nap Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is c) Min. 40 nap / Min. 24 nap [Kbt. 83. § (6) bek.] Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait 58

Meghívásos eljárás kétszakaszos alanyi jogon alkalmazható 59

Meghívásos eljárás két szakaszos eljárás nem lehet tárgyalni részvételi szakasz: alkalmasság / alkalmatlanság (kvázi előminősítés) bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be jelentkezést ajánlat nem tehető AF megküldésének időpontja rögzítendő az RF-ben: az eredmény közlése + max. 5 munkanap legkésőbb: RJ bontás + max. 30 nap építési beruházásnál vagy ha külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés [pl. 46/2011 (III.25) Korm. rendelet] mellett folytatják le: RJ bontás + max. 60 nap 60

Meghívásos eljárás ajánlattételi szakasz: csak az AK által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot 61

Meghívásos eljárás keretszám meghatározható Min. 5 és biztosítania kell a valódi versenyt az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó RJ-nek küld majd ajánlattételi felhívást. a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma < a keretszám alsó határa  az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja (jelenlegi tv.-ben: folytathatja)az eljárást 62

Meghívásos eljárás Részvételi határidő: Min. 30 nap [Kbt. 85. § (1) bek.] Kivételesen indokolt és sürgős esetben: rövidebb is lehet, de min. 10 nap (gyorsított eljárás)  az indokot a megindító hirdetményben meg kell adni Ajánlattételi határidő: Min. 40 nap [Kbt. 88. § (1) bek.] Min. 26 nap [Kbt. 88. § (2) bek.] Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is c) Min. 35 nap / Min. 21 nap [Kbt. 88. § (3) bek.] Az ajánlattételi határidő legkevesebb 40 napos, illetőleg 26 napos időtartamát legfeljebb 5 nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait. GYORSÍTOTTNÁL: min. 10 nap lehet az ajánlattételi határidő 63

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás kétszakaszos klasszikus AK-nál: előfeltételek mellett alkalmazható közszolgáltató AK-nál: alanyi jogon alkalmazható 64

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás – mikor alkalmazható ? ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bek. b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, (feltéve, hogy a felhívás, a dokumentáció időközben lényegesen nem változott meg); Kizárólag érvénytelent jelentkezést / ajánlatot nyújtottak be Minden ajánlat túl drága a fedezethez képest b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; Nem alkalmazható azonban akkor, ha megalapozza a piacképességet v. a kutatásfejlesztés költségeit fedezi d) ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. 65 Közszolgáltató ajánlatkérőnél: alanyi jogon alkalmazható!

Újabb jogcímek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 22 millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot (ún. „3 ajánlattevős” egyszerű eljárás) nem kell tájékoztatni a KDB-t! köteles biztosítani a versenyt köteles legalább 3 AT-t ajánlattételre felhívni kinek kell küldeni a felhívást? kkv vagy költségvetési szerv az alkalmassági feltételeket AK szerint feltehetőleg teljesíteni tudja 66

Újabb jogcímek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; a közbeszerzés külképviselet számára történik köteles biztosítani a versenyt köteles legalább 3 AT-t ajánlattételre felhívni 67

Elérhetőségek: Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda 1061 Budapest, Andrássy út 20. II. em. 5. Tel.: + 36 1 301 0059 E-mail: drszalay@drszalay.eu

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!