1.) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, átláthatósági biztos A hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevétele és az átláthatósági biztosi intézmény eltörlésre került. A felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, illetőleg az eljárás további lefolytatásába az ajánlatkérő jogosult bevonni HKT-t. A tanácsadó köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani; Tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg; A független HKT az okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel. HKT-tevékenység – jogi szolgáltatás végzésének kérdése (az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)–(2) bekezdés). További módosítás: 2010. október 29. - jogi szolgáltatás.

2.) Az összeférhetetlenségi szabályok, bírálóbizottság A felhívás és a dokumentáció elkészítésébe vagy az eljárás más szakaszába az ajánlatkérő által nem vonható be, az iratokba eredményhirdetésig nem tekinthet be az "érdekelt" gazdálkodó szervezet, illetőleg olyan személy/szervezet, amely a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll; b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője/ felügyelőbizottságának tagja; c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója. Kivétel: ha az érdekelt szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni.

3.) A hirdetmény ellenjegyzése, hirdetményellenőrzés Ellenjegyzési kötelezettség megszűnt. Hirdetményfeladás: kizárólag elektronikus úton (egyszerű eljárásban is!), bejelentkezési kötelezettség: legalább öt munkanappal korábban. Az ajánlatkérő kérheti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt megvizsgálja a Kbt-nek való megfelelése szempontjából. Ellenőrzés kérése esetén díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése (és a díjfizetés), ha a közbeszerzést részben vagy egészben európai uniós támogatásból valósítják meg és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg közzétételre.

4.) A honlapon való közzététel A közzététel érintett iratkör csökkent. Ajánlatkérői kötelezettség: kötelező az alábbi adatokat, információkat, saját honlapon, ha nincs, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni: a) a 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket; b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 96/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat; c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában ca) a kérelem Kbt-ben meghatározott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont] cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [332. § (4) bekezdés]; d) az éves statisztikai összegzést [16. § (1) bekezdés].

5.) Módosult egybeszámítási szabályok Egybeszámítandók azoknak az áru- vagy szolgáltatás- beszerzéseknek, vagy építési beruházásoknak az értéke, amelyek a) beszerzésére egy ktg.vetési évben kerül sor [kivéve a több éves ép. ber.], és b) amelyek tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egy építménnyel kapcsolatos ép. ber. becsült értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos ép. ber. értékével egybeszámítani. Kivétel: az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházásokat. Ezek értékét – ha az előző feltételek fennállnak –akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak. Nem kell egybeszámítani azt a beszerzést, amelynek becsült értéke kisebb szolgáltatás és árubeszerzés: 21.031.200 Ft-nál ép. ber. esetében 262.890.000 Ft-nál feltéve, hogy az egybe nem számított érték nem haladja meg annak az értéknek a 20%-át, amit egybeszámítás esetén állapított volna meg az ajánlatkérő, együttes becsült értékként.

6.) Bírálati szempontok Alapvetően maradt az 57. § szerinti szabályozás, de nem minősül alszempontnak, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a pontozási módszer ismertetésénél leírja, hogy a mely összetevőket, vagy milyen tulajdonságokat fog vizsgálni (tipikus példa: az „ajánlat szakmai tartalmának értékelése”) részszempontként értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a megajánlott mértéke az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felső határával azonos számú pontot ad az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati részszemponton kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet (minimális elvárás).

7.) Felhívás és dokumentáció; az ellentmondások, módosítások egyszerűsítése A dokumentáció kötelező tartalma: szerződéstervezet (tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd: csak feltételek) benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke (tartalmazhat ajánlott igazolás-, nyilatkozatmintákat) ép. beruházás esetén az ajánlatkérő köteles árazatlan költségvetést az rendelkezésére bocsátani (kötelező szoftver törölve). Lehetséges a felhívás fogalmainak, a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli elvárásoknak, ajánlati elemek részletes szabályainak dok.-ban történő meghatározása, de ezek nem lehetnek a felhíváson túl korlátozók! Ha az ajánlatkérő észleli, hogy a dokumentáció eleme eltér a felhívástól vagy a Kbt-től, köteles kiegészítő tájékoztatásban közölni az ajánlattevőkkel, hogy a dokumentáció ezen eleme, előírása semmis. A dok.-t ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy > 10%-os alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie. Kérés esetén két munkanapon belüli dok. küldési kötelezettség, ha az ellenértéket megfizették (ha közvetlenül elektronikus úton, egészében nem hozzáférhető).

8.) Kötelező részajánlat-tétel biztosítása Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. Részajánlat-tétel biztosítása esetén az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. Az összes részre történő ajánlattétel nem tehető kötelezővé.

9.) A biztosítékok Két "csoport": ajánlati biztosíték és a szerződés teljesítésének biztosítékai. A szerződés teljesítésének biztosítékai: teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosíték. A teljesítési és a jólteljesítési biztosíték legfeljebb a szerződés szerinti nettó ellenszolgáltatás 5-5%-át érheti el. A kört és mértéket a felhívásban közölni kell. A teljesítési biztosíték az ajánlatkérőt illeti, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be. (Nem teljesítési biztosíték a késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér.) A jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. Az egyéb biztosítékkal kapcsolatban a szerződéstervezetben kell meghatározni a biztosítékkal biztosítani kívánt szerződéses kötelezettséget, továbbá a biztosíték feltételeit. A telj. biztosítékot a szerződéskötéskor, a jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdete időpontjában kell rendelkezésre bocsátani, az egyéb biztosítékot pedig akkor, amikortól a biztosított esemény bekövetkezhet. Az időpontot a szerződés-tervezetben kell meghatározni, nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja. Meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték együtt nem írható elő. A biztosítékok határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell. Igazolás a biztosítékokról ezen időpontokig nem kérhető.

10.) Az alkalmasság-igazolás módosulásai Fontos fogalmi változások: Alvállalkozó: a szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket, b) aki tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, c) gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, d) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót; Egyéb foglalkoztatási jogviszony: közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése; Erőforrást nyújtó szervezet: aki nem minősül alvállalkozónak, nem tartozik a 2. pont a)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggő erőforrásainak bemutatásával.

10.) Folytatás Pénzügyi-gazdasági alkalmasság: korábbi 66. § (1) bekezdés a)-d) helyett a)-e) pontok, mert a pénzintézeti nyilatkozat elkülönül a felelősségbiztosítástól. Árbevétel - beszerzés trágyának forgalma: nem kötelező a kettőt együtt kérni! Újonnan alakult vállalkozások piacra-lépésének megkönnyítése. Műszaki-szakmai alkalmasság igazolásának változása: csak műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén. Alkalmasság igazolása: együttesen (kivételek), továbbá 10% alatti alvállalkozóval is. Referenciaigazolás: ingyenes!

11.) A formai előírások szűkítése A nem elektronikusan beadott ajánlat formai követelményei: a) Az eredeti példányt zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen; b) Az oldalszámozás eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Az üres oldalakat nem kell, de lehet számozni. Ugyanígy a címlapot és hátlapot (ha vannak). A kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is köteles elfogadni, ha a tartalomjegyzékben az iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére a 83–87. § alkalmazása esetén egyértelműen lehet hivatkozni. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges; c) Az ajánlat elején tartalomjegyzéket kell elhelyezni, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak; d) Az ajánlatot egy vagy több – az ajánlati felhívásban meghatározott számú – példányban kell beadni, az eredeti ajánlaton meg kell jelölni, hogy az az eredeti;

11.) Folytatás e) Az ajánlatban lévő, minden – az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó, vagy 69. § (8) bekezdés szerinti szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A 67. § (1) bekezdés c), a 67. § (2) bekezdés c) és e), a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjai szerinti személyek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot; f) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. De! Kevésbé bonyolult is előírható. Javaslat: legyen minél egyszerűbb (hiánypótlási kötelezettség, érvénytelenség tilalma!)

12.) A kizáró okok igazolásának változása A 60. § (1) bekezdés kiegészült: az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, illetőleg ha az eljárásban 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; i) korábbi közbeszerzési kapcsolatban alvállalkozó felé fennálló fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot – annak ellenére, hogy az ajánlatkérő a részére határidőben fizetett – és ezt jogerős és végrehajtható közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította, kivéve, ha a határozat keltezésének időpontja régebbi az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetést megelőző két évnél.

12.) Folytatás 62. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el; b) az eljárásban olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat (részvételi jelentkezés) a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának elbírálása (részvételi jelentkezésének rangsorolása). 63. § (1) Az ajánlattevőnek, a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek az ajánlatban kell igazolnia, hogy nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá.

12.) Folytatás A tíz százalékot nem meghaladó mértékű alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e az adott szervezetnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, annak megfizetésére halasztást kapott. (Kiadás: négy munkanapon belül adja ki, az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg.) Ha az igazolás bizonyítja, hogy az eredményhirdetés felhívásban megjelölt időpontjában nincs az adott szervezetnek egy évnél régebben lejárt köztartozása, az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, illetőleg ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.

12.) Folytatás A 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti "adóigazolásnak" minősül, ha az ajánlattevő, a tíz százalékot meghaladó alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban. A 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóság nyilvántartásából, az ajánlatokkal kapcsolatos eredményhirdetés időpontjára vonatkozóan. Nem kérhető olyan adatok igazolása, amelyek ellenőrzésére a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Az ellenőrzést az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés (két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése) között ajánlatkérő egy alkalommal ellenőrzi. Ennek bizonylatát a közbeszerzési iratőrzési határidőig megőrzi. Az elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről a Közbeszerzések Tanácsa útmutatót ad ki.

13.) A felolvasólap, betekintés, üzleti titok Az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, ami tartalmazza az ajánlattevők nevét, címét, és azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Ha az ajánlatok bontásán egy ott jelen lévő személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a felolvasólapba. Az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak nem korlátozható/tiltható elemeket. Nem tilthatja meg nevének, címének és olyan adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatala megtiltható.

13.) Folytatás Nem korlátozható/tiltható üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Az eredményhirdetésen és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely nem korlátozható/tiltható, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során az ajánlatkérő figyelembe vett. Erre tekintettel az ajánlattevő kérheti hogy más ajánlattevő ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. A szerződés az üzleti titok rész kivételével nyilvános, annak tartalma közérdekű adat. E szabályt és a honlapon való közzététel szabályát a nyertes ajánlatra is alkalmazni kell, ha az a szerződés mellékletét képezi.

14.) A hiánypótlás új szabályai Kötelező az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani. Az ajánlat módosítható, kiegészíthető, annak érdekében, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak, de a következő módosítások, kiegészítések elvégzése tilos: a) nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek értékelésre kerülnek b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) az ajánlattevő új közös ajánlattevővel, vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékű alvállalkozóval vagy erőforrást nyújtó szervezettel nem egészítheti ki az ajánlatát; d) nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint (határidő, biztosíték!) érvénytelen. (Az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal!)

14.) Folytatás A felhívás kiküldését követően kötelező az újabb hiánypótlás, ha a korábbi felhívás(ok)ban nem szereplő hiány merül fel. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben ekkor is teljesíthető. A hiánypótlás formájára a 70/A. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e tilalmazott módon. Ilyen módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak a 70/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban előírt (egyszerűbb formai) követelménynek nem felel meg.

15.) A számítási hiba kijavítása Ha az ajánlatkérő ajánlatban az elbírálás eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását ő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a hiánypótlás során ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik az – ajánlatkérő által elvégzendő – számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni (az nem minősül az ajánlat tilalmazott módosításának). Az ajánlatkérőnek a fentiek szerint kell eljárnia!

16.) A felvilágosítás-kérés előírásai Az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlat módosítását, kivéve, ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal szerepel – kivéve a pontozás során értékelésre kerülő adatot! – az ajánlattevő a felvilágosítás során a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis. A semmis adatot az eljárásban, illetve a szerződésben nem lehet figyelembe venni, azt a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt az ajánlat nem felelne meg az felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy a Kbt-nek, jogosult a határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban hiánypótlást teljesíteni, de az így hiánypótolt irattal kapcsolatban további hiánypótlásnak nincs helye.

17.) A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a többi ajánlattevő egyidejű írásbeli értesítése mellett, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. Az ajánlatkérő köteles eljárni különösen akkor, ha az összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint 15%-kal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ajánlati áraiból és a becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ajánlati áraiból és a becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével – számít ki az ajánlatkérő.

18.) A GVH felé történő szignalizáció A korábbi szabályozás egyetlen szignalizációt sem eredményezett, ezért a kötelezettséget konkrét esetekhez kötötte a jogalkotó. A Tpvt. 11. §-a megsértését az ajánlatkérő alapos okkal különösen akkor feltételezheti, ha a) a közbeszerzési eljárásban benyújtott legalább két ajánlat tartalma az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményeit meghaladó mértékben azonos vagy hasonló; vagy b) a közbeszerzési eljárásban legalább két ajánlattevő egymásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy legalább két ajánlattevőben azonos személy vagy szervezet rendelkezik tulajdoni részesedéssel; vagy c) az ajánlatkérő által egy költségvetési éven belül megindított több közbeszerzési eljárásban azonos ajánlattevők nyújtanak be ajánlatot, azonban az eljárások nyertese minden esetben különbözik a korábbi ilyen eljárások nyertesétől.

19.) Az előzetes vitarendezés A korábban bizonyos esetekben kötelező előzetes vitarendezés hatályon kívül helyezve Az előzetes vitarendezés egy szorgalmazott lehetőség (lásd: jogorvoslat 20% kedvezményű díja), s a korábbi szabályozástól eltérően minden eljárási cselekményt érinthet. Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint jogsértő az írásbeli összegezés, illetőleg az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum; b) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig (egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig), ha álláspontja szerint jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása.

19.) Folytatás A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében meg kell jelölnie a jogsértőnek tartott elemet, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket. A kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérőnek, aki a álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt, továbbá az eljárás valamennyi ismert ajánlattevőjét a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja. Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést, ha ez az időpont a a szerződéskötési időpontnál későbbre esik.

20.) A Kbt. 92/A. §-a A (2) bekezdés eltörlése helyes, megszünteti a visszaélések lehetőségét, de nem kellett volna-e hatályban tartani az (1) bekezdést? (1) Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be, akkor is, ha az egyetlen benyújtott ajánlat érvényes. (2) Eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de a benyújtott ajánlatok között csak egyetlen érvényes ajánlat van.

21.) Szerződéskötési moratórium, szerződésmódosítás A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését (ez maga az eredményhirdetés!) követő naptól számított tizedik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban. Ha jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés időpontjától eltérve a szerződést – részajánlattétel esetén a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - a határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be valamely – az ajánlatok bontását követően – történt eljárási cselekménnyel, dokumentummal, kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem köthet szerződést, ha ez az időpont a tervezett szerződéskötési időpontnál későbbre esik.

21.) Folytatás Egyszerű közbeszerzési eljárásban a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő az is, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül.

22.) Az alvállalkozói kifizetések biztosítása A teljesítés igazolása: Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a teljesítéstől (írásbeli értesítés kézhezvételétől) számított 15 napon belül írásban köteles nyilatkozni. Építési beruházási szerződés esetén az ajánlatkérő, amennyiben az ajánlattevő írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben – mely legfeljebb huszonöt nap lehet – nem fejezi be, az ajánlattevő kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

22.) Folytatás A kifizetések teljesítése: az ajánlatkérő (európai uniós támogatások esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevő(k) – vélhetően növekszik a közös ajánlattételek száma a „25%-os szabály” miatt!) legkésőbb a teljesítés elismerés időpontjáig kötelesek nyilatkozni az ajánlatkérő felé, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az ajánlattevő(k) legkésőbb a teljesítés elismerés időpontjáig kötelesek nyilatkozni, hogy a teljesítésbe általuk bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki ezen számláikat;

22.) Folytatás c) az ajánlattevők mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg; d) a c) pont szerinti számla ellenértékét az ajánlatkérő 15 napon (részben vagy egészben európai uniós támogatásból meg valósított közbeszerzés esetén 45 napon) belül átutalja; e) az ajánlattevők haladéktalanul kiegyenlítik az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit, illetőleg az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint azt (annak egy részét) visszatartják; f) az ajánlattevők átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó (szakember) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőnek [utóbbit azért, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy az ajánlattevő jogszerűen nem fizette ki a (teljes) összeget];

22.) Folytatás g) az ajánlattevők - ha az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-a szerint teljesítették - benyújtják a fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérő 15 napon belül átutalja; h) ha az ajánlattevők valamelyike az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e), illetőleg f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell a fentieket. Az ajánlatkérő által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a fizetési határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevő az ajánlatkérő által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be.

23.) Az új általános egyszerű eljárás Az egyszerű eljárás alkalmazása alóli további mentesülések Az ingatlan beszerzés nem tárgya a beszerzésnek a 4. számú melléklet szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt (jogi szolgáltatás 2010. 10. 29-től értelemszerűen törölve); a 4. sz. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatások, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások, ha a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt; a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése; a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzésekre;

23.) Folytatás Hirdetmény közzététele A KT Hivatalos Lapjában (Közbeszerzési Értesítő) történő közzétételt kell érteni A hirdetményt a külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a KT-nak. Hirdetményt csak az az ajánlatkérő adhat fel, amelyik a 18. § szerinti értesítési kötelezettségének – legkésőbb a hirdetmény KT részére történő megküldése előtt öt nappal – eleget tett. Az ajánlatkérő kérheti, hogy a KT a hirdetményt megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. Ha kéri, az ellenőrzésért – külön jogszabályban meghatározott mértékű – díjat kell fizetni. A hirdetmény ellenőrzése és a díj megfizetése kötelező, ha az ajánlatkérő, mint támogatott szervezet tartozik a Kbt. hatálya alá és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából. A hirdetmények ellenőrzéséért a Közbeszerzések Tanácsa polgári jogi felelősséggel már nem tartozik.

23.) Folytatás Az ajánlattételi felhívás kötelező minimumtartalmának változásai: Ha az eljárás tárgya nem építési beruházás, nem kötelező a dokumentáció készítése, de ekkor a közbeszerzés tárgyán/mennyiségén túl a műszaki leírást és a követelményeket is meg kell adni. Az eredményhirdetés tervezett időpontjáról nem kell rendelkezni, mert eredményhirdetést nem kell tartani. Azon az összegezés megküldésének napját kell érteni. A szerződéskötés időpontját egyszer legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani, erről az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni az eredeti időpont előtt. A kizáró okok előírása és igazolása: A felhívásban előírható, hogy a kizáró okok közül egynek vagy többnek meg kell felelni. Ha van ilyen előírás, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a 10%-ot meghaladó mértékű alvállalkozónak, valamint az erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.

23.) Folytatás A dokumentáció készítés követelményei: Építési beruházás esetén kötelező, egyéb esetekben nem kötelező. Ha ajánlatkérő készít dokumentációt, úgy árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő szerződéses feltételeket közölnie a dokumentációban. Egyéb lényeges rendelkezések: Az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlattételi felhívást feladásának napjától számított 20 napnál rövidebb időtartamban. A kiegészítő tájékoztatás kérés határideje az ajánlatok bontását megelőző ötödik munkanap, megadásának határideje az ajánlatok bontását megelőző harmadik munkanap. A felhívást módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, de a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti határidő lejárta előtt (aki ezt követően válik ismertté, az ismertté válás időpontjában).

23.) Folytatás A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. Az eljárás eredményéről/eredménytelenségéről tájékoztatót kell közzétenni. A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre legkésőbb az eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben – árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint – nettó árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Ebben az esetben a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak is meg kell felelnie ennek az előírásnak.

23.) Folytatás Az "egyszerű" egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai: Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 80 millió forintot, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás közzététele helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli – a 249. § (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazó – ajánlattételi felhívást küldeni. (Az ajánlatkérő ilyen esetben is jogosult hirdetmény közzétételével indítani az eljárást.) Közvetlen felkérés esetén az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított 15 nap. Olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel. Ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül újabb ajánlattételre hívhat fel.

23.) Folytatás Ebben az esetben azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötése nem lehetséges, ajánlati biztosíték nem kérhető. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni. Nyílt eljáráson kívüli eljárástípusokat is le lehet folytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!