„Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések” Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécs 2014. február 10. „Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések” ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 Dr. Tolnai Ildikó 1

A BIRTOK ÉS BIRTOKVÉDELEM ÖTÖDIK KÖNYV DOLOGI JOG ELSŐ RÉSZ A BIRTOK I.CÍM A BIRTOK ÉS BIRTOKVÉDELEM

I. Fejezet A birtok. A birtok megszerzése. 5:1.§ A birtok sui generis fogalom-meghatározása régi Ptk.187.§ (1) bekezdés - Birtokos albirtokos főbirtokos tényleges birtoklás nélkül régi Ptk.187.§(2) bekezdés 5:2.§ A birtok megszerzése önálló magatartással a régi Ptk.187.§ (1) bekezdése eltérően írja le 5:3.§ A birtokátruházás mint új jogi fogalom a régi Ptk. nem ismeri Jogügyleti jelleggel bír: a szerződés létrejöttére és érvénytelenségére vonatkozó szabályok irányadók Módozatai (taxatív) - brevi manu traditio - constitutum possessorium - longa manu traditio - cessio vindicationis 5:4.§ Egyéb változás a birtokos személyében - a birtok elvesztése mint tény - a birtokos halála illetve más jogutódlás  

II. Fejezet A birtokvédelem 5:5.§ Tartalmában azonos rendelkezések a régi Ptk.188-189.§-aival Eltérés a (3) bekezdésben az albirtokosra mint a főbirtokossal szemben (is) birtokvédelemre jogosultra utalás 5:6.§ Az önhatalom mint birtokvédelmi eszköz megegyezik a régi Ptk.190.§-ának erndelkezéseivel 5:7.§ Fő szabályként – eltérően a régi Ptk.-tól - birtokper a bíróság előtt időbeli korlátozás nélkül közvetlenül kezdeményezhető tilos önhatalom esetén - az elbírálás szempontjai nem változtak égi Ptk. 192.§ (3) bekezdés   5:8.§ A jegyző eljárása a tényleges birtoklási helyzet alapján kért birtokvédelem esetén - a normaszövegbe beépültek a régi Ptk.191. és 192.§-ának, valamint a Ptké. 26-27.§-ainak a rendelkezései - új rendelkezések a bíróság eljárási rendjét meghatározó szabályok a Pp. XX/A. Fejezetében (2013.évi CCLII.törvény 85.§ (30) bekezdés)

JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS II. CÍM   JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS 5:9 – 5:12.§ - tartalmilag azonosak a régi Ptk. 193 – 195.§-aival, valamint a 197.§-ával - eltérés, hogy hiányoznak a régi Ptk. felelős őrzésre vonatkozó 196.§-beli szabályai - helyette: jogalap nélküli birtokos, akinek a jogállására a megbízás nélküli ügyvitel (5:9.§ (3) bekezdés), helyzetére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (5:12.§ (4) bekezdés) az irányadók

A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. Fejezet MÁSODIK RÉSZ   A TULAJDONJOG III. CÍM   A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. Fejezet A tulajdonjog általában 5:13.§ -új rendelkezés, a régi Ptk.-ból hiányzik -a tulajdonjog abszolút szerkezetének kifejeződése: a tulajdonosi „triász”, a jogos önhatalom igénybevételének lehetősége  

IV. Fejezet A tulajdonjog tárgyai 5:14.§ az (1) és a (2) bekezdés tartalmában azonos a régi Ptk. 94.§ (1) és (2) bekezdéseinek a rendelkezéseivel eltérés: testi tárgy 5:15.-5:16.§ az alkotórész és a tartozék fogalma változatlan régi Ptk. 95.§ 5:17.§ a tulajdonjog terjedelmének meghatározása új rendelkezés az (1) bekezdésben a (2) bekezdés megegyezik a régi Ptk. 96.§-ának normaszövegével 5:18.§ „aedificium solo cedit” elv részben új értelmezésben régi Ptk.97.§ ehhez kapcsolódóan a régi Ptk-nak a 113.§-ban foglalt rendelkezése hiányzik, mert ellentétes az 5:18.§ (2) bekezdésével 5:19.§ új rendelkezések a földtulajdonos ész épület tulajdonosa közötti szerződéses megállapodásról  5:20.§ tartalmában megegyezik a régi Ptk. 97.§ (3) bekezdésével

A birtokláshoz való jog IV. CÍM   A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME V. Fejezet  A birtokláshoz való jog 5:21.§ azonos a régi Ptk. 98.§-ának normaszövegével   VI. Fejezet   A használat és a hasznok szedésének joga 1. Általános szabályok 5:22.§ megfelel a régi Ptk. 99.§-ának   5:23.§ a régi Ptk. 100.§-ában foglalt generális szomszédjogi szabállyal azonos

3. A használat különös esetei 2. Egyes szomszédjogok 5:24. – 5:25. §i - jelentősebb változások: kizárólag a földtámasz joga és a szomszédos telek igénybevétele került bele a Polgári Törvénykönyvbe; a további szomszédjogokról az ugyancsak 2014.márcus 15-én hatályba lépő 2013. évi CLXXIV. törvény „ A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól rendelkezik   3. A használat különös esetei   5:26. – 5:27.§ - a szükséghelyzet és a közérdekű használatra vonatkozó szabályok azonosak a régi Ptk. 108.§ (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseivel - hiányoznak a (3) bekezdésbeli előírások 4. Túlépítés   5:28. – 5:29.§ - a Ptk. markáns különbséget tesz a jó- és a rosszhiszemű túlépítés jogkövetkezményei között - a leglényegesebb eltérés a régi Ptk. 110. – 111.§- ainak rendelkezéseihez képest áll fenn  

1. A rendelkezési jog általános szabályai VII. Fejezet A rendelkezési jog 1. A rendelkezési jog általános szabályai   5:30.§ - a normaszöveg szintjén megegyezik a régi Ptk. 112.§-ával 2. Az elidegenítési és terhelési tilalom   5:31. -5:34.§ - a régi Ptk. 114.§- ainak szabályaihoz képest eltérő alapokon nyugszik - kifejezett jogszabályi rendelkezés az elidegenítési tilalom önálló alapításáról - új elem, hogy a.) a tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében alapítható, egyéb feltétel szükségessége nélkül b.) az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés csupán hatálytalan azzal szemben, akinek a jogát a tilalom biztosítja c.) azonos szabályok a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalom esetében - az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés az ingatlan- nyilvántartásba kizárólag a jogosult hozzájárulásával jegyezhető be  

VIII. Fejezet A tulajdonjog védelme 5:35. – 5:37.§   A tulajdonjog védelme 5:35. – 5:37.§ - az 5:35. §, valamint az 5:36.§ (1) bekezdése azonos a normaszöveg szintjén a régi Ptk. 115.§- ának (1) illetőleg (3) bekezdéseivel - az 5:36.§ (2) és (3) bekezdései új rendelkezéseket foglalnak magukban, ami értelemszerűen következik az 5:1.§ (2) bekezdéséből, az 5:3.§ (4) bekezdéséből, az 5:13.§ (2) bekezdéséből, továbbá az 5:24.§- ából - az 5:36.§ (4) bekezdése tartalmilag azonos a régi Ptk. 115.§ (2) bekezdés rendelkezéseivel - az 5:37.§ - szövegezésbeli eltéréssel – megegyezik a régi Ptk. 116.§ (1) bekezdésének szabályával - a régi Ptk.116.§ (2) és (3) bekezdésében írt rendelkezések – ezen a helyen – feleslegessé váltak, hiszen a Ptk. a 4.részben az ingatlan- nyilvántartás önálló szabályait tartalmazza  

NEGYEDIK RÉSZ X. CÍM AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS   AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS X. CÍM AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ÉS ANNAK ELVEI 5:165.§ - az ingatlan-nyilvántartás definiciója és tartalma   5:166. – 170.§ - az ingatlan-nyilvántartás elvei

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE XI. CÍM   AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS KÖZHITELESSÉGE 5:171.§ - lényeges tartalmi elemei: 1. az ingatlan-nyilvántartás a teljes és igaz valóságot tükrözi 2. senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tényekről, adatokról nem tudott 3.az ingatlan-nyilvántartásnak a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia az ott feltüntetett jogokat és jelentős tényeket - kivételek a közhitelesség elve alól megdönthető vélelem

5:172. – 177.§ - a jóhiszemű jogszerzésre hivatkozó fél jóhiszeműsége megítélésének szempontjai - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy abból törölt jog vagy tény fennállásával vagy fenn nem állásával szembeni fordított bizonyítási teher - Fő szabály a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogszerzők törvényi védelme az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzők jogállása - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése más jogosult részére - az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellege fordított bizonyítási teher - az ingatlan-nyilvántartási térkép elsőbbsége

BEJEGYZÉS, FELEGYZÉS, RANGSOR ÉS RANGHELY XII. CÍM   BEJEGYZÉS, FELEGYZÉS, RANGSOR ÉS RANGHELY 5:178. – 181.§ - a bejegyzés hatása, a feltétele (alapul szolgáló okiratok), konstitutív hatása - a feljegyzés tényekre: 1997.évi CXLI.törvény (Inytv.) 64.§ - a rangsor(sorrend) és ranghely ennek alapítása - a jog tartalmának megváltoztatására a megszűnésére vonatkozó szabályok irányadók

XIII. CÍM   AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS HELYESBÍTÉSE; A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI KERESET; JOGVÉDELMI HATÁS 5:182. – 183.§ - az ingatlan-nyilvántartás helyesbítése és a bejegyzés törlése iránti igény elhatárolása 5:184. – 186.§ - a törlési és kiigazítási igény érvényesítésének törvényi feltételei - bejegyeztetési kötelezettség mint az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának előfeltétele - az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság bejegyzés kijavítási illetve kiegészítési kötelezettsége - ennek feltétele harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében történt jogszerzése esetén   5:187.§ - a törlési kereset előterjesztésének határideje a bejegyzés teljességében és helyességében bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben   Az Inytv. módosuló szabályai a Ptk. Negyedik részének az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései kapcsán a 2013.évi CCIV.törvény