Nyugdíjbiztosítási szabályok 2010 Zelei Roland nyugdíjbiztosítási szakügyintéző 2009. október 12. 13.30

Öregségi nyugdíj I. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll. II. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, (Biztosítási jogviszonyon mindkét esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyokat kell érteni).

Öregségi nyugdíj 2010. január 1-jétől nem jogosult öregségi teljes és résznyugdíjra az sem, aki az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

Öregségi nyugdíjkorhatár Születési év (férfi, nő egyaránt) Az igénylő életkora legalább 1952. január 1-je előtt született A 62. életév betöltése 1952. A 62. életév betöltését követő 183. nap 1953. A 63. életév betöltése 1954. A 63. életév betöltését követő 183. nap 1955. A 64. életév betöltése 1956. A 64. életév betöltését követő 183. nap 1957. és azt követően született A 65. életév betöltése

Előrehozott öregségi nyugdíj 2010-től Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő a csökkentés nélküli nyugdíjhoz Az előírt minimális szolgálati idő a csökkentés nélküli nyugdíjhoz a csökkentett nyugdíjhoz 1952 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év 1953 (nő) 1950 (férfi) 60. életév betöltése

Előrehozott öregségi nyugdíj 2010-től A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1 százalék, - 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2 százalék, - 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3 százalék.

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 1954 (nő) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte 37 év 1955 (nő) 61. életévet betöltötte 1956 (nő) 61 éves és 183 napos életkort betöltötte 1957 (nő) 62. életévet betöltötte 1958 (nő) 62 éves és 183 napos életkort betöltötte 1959 és azt követően született (nő) 63. életévet betöltötte

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz 1951 (férfi) 60 életévet betöltötte 37 év 1952 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte 1952 (férfi) + kedvezmény 42 év 1953 (férfi) 61 életévet betöltötte 1953 (férfi) + kedvezmény 1954 (férfi) 61 éves és 183 napos életkort betöltötte 1954 (férfi) + kedvezmény 1955 (férfi) 62 életévet betöltötte 1956 (férfi) 1957 és azt követően született (férfi) 63 életévet betöltötte

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb. 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. A csökkentés mértéke azonban egyik esetben sem lehet több, mint 8,4 százalék.

Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni. Orvosi rokkantság feltételei 79 százalékot meghaladó mértékű, (teljesen munkaképtelen) - a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul, - az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására szorul. vagy 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt. /a III. rokkantsági csoportba tartozik/ Jogi rokkantság feltételei az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése előtt 2 év 22-24 éves életkorban 4 év 25-29 éves életkorban 6 év 30-34 éves életkorban 8 év 35-44 éves életkorban 10 év 45-54 éves életkorban 15 év 55 éves életkor betöltésétől 20 év

Rokkantsági nyugdíj Kedvezmények rokkantsági nyugdíjnál a szükséges szolgálati időből Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Rokkantsági nyugdíj Átmeneti rendelkezések Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt (az igénybejelentés, az esedékes felülvizsgálat évében) öt éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, -- 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint -- az, aki 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, és esedékes orvosi felülvizsgálata során kérelmére rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. A 2009. december 31-ig hatályos szabályok szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen a 62. életév.

Fontos szabályok Fontos szabály, hogy nem jár rokkantsági nyugdíj annak sem, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetve, aki egészségkárosodását szándékosan okozta. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltése után rokkantsági nyugdíj megállapítani nem lehet, kivéve ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet. A rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.

Fontos szabályok Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg. Ha az öregségi nyugdíjas baleseti rokkantsági nyugdíjra is jogosult - baleseti rokkantsági nyugdíjának megállapítása napjától az öregségi nyugdíját szüneteltetni kell, vagy az öregségi nyugdíj mellett a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés, illetve egészségkárosodás mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani. Megállapított nyugellátásról lemondani, azt - mint a jogosult személyéhez kötött ellátást - átruházni (engedményezni) nem lehet.

Igényérvényesítésről általában A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggő iratokat. A szolgálati időt tehát elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kell figyelembe venni, de a nyugdíjigény benyújtásakor - az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében - célszerű a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratok becsatolása.

Igényérvényesítésről általában Például munkakönyv, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkás bizonyítvány, katonakönyv, egyetemi, főiskolai leckekönyv, oklevél (nappali tagozaton folytatott tanulmányok esetén), munkaszerződések, munkaviszony igazolások, igazolvány társadalombiztosítási szolgáltatásokról, egyéb biztosítási jogviszonyokra (pl.: ápolási díj, munkanélküli ellátások) vonatkozó igazolások, határozatok, stb. Amennyiben korábban már a szolgálati idő elismerés már megtörtént (például egy szolgálati idő elismerési kérelem keretében, vagy egy korábbi eredménytelen rokkantsági nyugdíj igénylésnél), akkor természetesen a szolgálati időre vonatkozó iratok csatolása nem szükséges. Csak az elismert szolgálati időt követően keletkezett szolgálati időre vonatkozó iratok csatolása célszerű. Amennyiben munkaviszony megszűnése címén igényli az ellátást, akkor csatolni szükséges a munkáltatói igazolást a munkaviszony megszűnésről, valamint a munkáltató által lezárt társadalombiztosítási igazolványt.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység ÖREGSÉGI NYUGDÍJ Ha a 62. életévét be nem töltött, - előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, - korkedvezményes nyugdíjban, - bányásznyugdíjban, - korengedményes nyugdíjban, illetve - az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában - (2009. december 31-ét követően az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban) részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység Az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkétszeresét (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. 2010. január 1-jétől hatályos 62. életévet be nem töltött, valamint a 62. életév betöltéséig szöveg helyébe az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szöveg lép. Ha a nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről - az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt. A szünetelési ok vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység A fenti ellátásban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, amennyiben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizenkét hónapra számított összegét, köteles erről tizenöt napon belül a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással bejelentést tenni a nyugdíjfolyósító szervhez. A keretösszegbe csak a nyugdíjazás utáni keresetek számíthatók be, évközi nyugdíjazás esetén a még aktív korú keresetek nem csökkentik a keretösszeget. Az évközi nyugdíjazás esetén az évből még hátralévő időszakra a keretösszeget nem kell arányosítani, a fennmaradó időben a teljes éves keretösszeg kihasználható. Azokra, akik már 2007. december 31-én részesülnek a felsorolt nyugellátások valamelyikében, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás csak a 2009. december 31-ét követő keresőtevékenységre vonatkozik, ha addig a 62. életévüket nem töltik be. Az éves keretösszeg 2009. évben 858 000 forint. E korlátozás megszűnik a nyugdíjas 62. életévének (öregségi nyugdíjkorhatár) betöltésekor.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja -a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és -a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Ez azt jelenti, hogy a minimálbért mindenképpen megkeresheti, sőt többet is, ha az a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét nem haladja meg. A szabály értelmében a jogosultság megszüntetésének vizsgálatánál a bruttó kereseteket kell vizsgálni. Ezen rendelkezés minden a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjasra alkalmazni kell. A kereseti korlátozás kizárólag a III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasokat nem érinti.

Nyugdíj melletti keresőtevékenység A kereseti korlát túllépése esetén nem szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását, hanem megszüntetni. Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereső tevékenység miatt kell megszüntetni, a megszüntetésről - e tény megállapítását követő hónap első napjától - a nyugdíjfolyósító szerv határozatban intézkedik. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság nem szűnik meg, ha a folyamatos kereső tevékenység a hat hónapot nem éri el. A megszüntetési ok vizsgálata céljából az állami adóhatóság a nyugdíjas keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokról köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a III. csoportba tartozó és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja kereső tevékenység miatti megszüntetésének feltételei bekövetkeznek, köteles azt tizenöt napon belül - a nyugdíjfolyósító törzsszámára hivatkozással - bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

Szolgálati időről röviden A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Azt, hogy mi minősül szolgálati időnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. § - 43. § és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm. rendelet 29. § - 59/B. § határozzák meg. Fő szabály: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Arányos szolgálati idő Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a külön jogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell meghatározni, a nyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni.

Szolgálati időről röviden Szolgálati idő minősülnek az alábbiak is - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, - a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, - a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Szolgálati időről röviden Felsőfokú tanulmányok Szolgálati időként kell figyelembe venni, - az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt, -a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) I. Eset Azok a 120 hónapot meg nem haladó - különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított - tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, akik - a rokkantsági nyugdíj kivételével - nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A visszalépésre abban az esetben van lehetőség, ha a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásának 25 százalékát. Ezen I. pontban ismertetett rendelkezésnek az idei évben nincs jelentőség, mivel a II. pontban ismertetett szabály miatt az 1956. december 31-ig született aktív korú személyek számára biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés. A III. pontban ismertetett szabály pedig a már megállapított nyugdíjasoknak biztosít átmenti visszalépési lehetőséget. (2009. július 9. előtt) Az I. pont szerint visszalépési kérelem egyébként a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be JOGHÉZAG (PSZÁF)

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) II. Eset A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben - önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte. (1956. december 31-ig születettek) A fent meghatározott pénztártagokat (körülbelül 150.000 embert) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott – a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú – levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őket a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) III. Eset Az a személy, aki részére korábban öregségi nyugellátást 75 százalékban állapítottak meg -- tekintettel arra, hogy egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére például a 120 hónapot meghaladót pénztártagság miatt -- 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének teljes összegben történő módosítását. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott — a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú — levélben értesíti, amelyben tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról. A módosítási kérelmet (a továbbiakban : módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben a visszalépés feltételei fenn állnak, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíj szolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíj szolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszer ű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet — a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt — értesíteni. Amennyiben a kérelmező részére nyugdíj szolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár jogutód nélkül megszűnt, a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesítenie. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) IV. Eset Rokkantsági nyugdíjjogosultság esetén a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony. A pénztártag kezdeményezheti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését, és az egyéni számlán felhalmozott összeg visszautalását a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe a 100 százalékos mértékű társadalombiztosítási rokkantsági nyugellátás igénybevétele érdekében. Amennyiben a biztosított a magánnyugdíjrendszer keretében tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékáról a pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjigény benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a benyújtást követően írásban értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat a pénztártag visszalépési szándékának bejelentéséről és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáról, valamint a megállapítást követően a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a magánnyugdíjpénztár haladéktalanul, írásban tájékoztatja a pénztártagot az egyéni számlakövetelés alapján számított életjáradék várható összegéről. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítése alapján megvizsgálja a visszalépés feltételeit, és arról írásban igazolást ad ki a pénztártag részére. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a pénztárhoz benyújtja visszalépési kérelmét, melyet az haladéktalanul továbbít a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A visszalépési kérelem a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő legfeljebb 30 napon belül nyújtható be. Rokkantsági nyugdíj esetében a visszalépésnél a pénztártagsági jogviszony időtartamának nincs jelentősége. A pénztártagság ez esetben a visszalépéssel – a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal – a tag döntése szerint megszűnik.

Visszalépés a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (5 eset) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. Rokkantsági nyugdíjra jogosultság esetén a pénztártag dönthet úgyis, az egyéni számlán felhalmozott összeget nem utalja vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és pénztári nyugdíjszolgáltatást kér, vagy nem kér pénztári nyugdíjszolgáltatást, hanem ún. számlatulajdonosként fenntartja pénztártagsági jogviszonyát. Ebben a két esetben a kiszámított társadalombiztosítási ellátás 75 százalékos mértékű igénybevételére lesz csak jogosult. Az V. eset a közalkalmazottakat nem érinti.

Köszönöm a figyelmet! Zelei Roland szakügyintéző Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíj Ügyfélszolgálati Osztály 1081 Budapest, Fiumei utca 19/a Telefon: 06/1-323-6476, 06/1-323-6477. E-mail: zelei.roland@onyf.hu