10. Vorlesung: Neurosenlehre I. Allgemeine Beschreibung der neurotischen Zustände

Geschichte des Begriffes „Neurose” Cullen (XVIII. Jh): Fieber Kachexien Lokale Erkrankungen Neurosen Neurose: Coma Adynamia Spasmus Vesania

Klassische Neurosenkategorien Hysteria (Briquet, Charcot) Neurasthenia (Beard, 1869) Psychasthenia (Janet 1909) Aktualneurose und Psychoneurose (Freud)

Negative Kriterien der Neurosen Kein organischer Befund Keine neurologische Symptome Keine Psychose (adequates Realitätsverhältnis)

Psychoreaktive Krankheitsbilder Neurotische, stressbedingte und somatoforme Störungen (ICD 10 F40-48) Verhaltensstörungen mit somatischen Symptomen (ICD 10 F50-59) Einige kinderpsychiatrische Störungen Adaptationsstörungen

Symptome der psychoreaktiven Störungen Vegetative symptome Desorganisation des Verhaltens Einengung des Denkens Subjektives Leiden

Klinische Bilder der psychoreaktiven Störungen (Bräutigam) Einfache Konflikt-reaktion Erschöpfungsreaktion Trauerreaktion „Faktiziöse” Störung Reaktionen auf extreme Umstände, akute Stress-Störung

Komponenten der Neurosen Störung des Verhaltens, der Erlebnisweise und des Vegetativums Ungünstige genetische– und Sozialisationseinflüsse Vulnerabilität der Persönlichkeit Pathologische Verhältnisse mit der Umgebung

Aetiopathogenetische Einteilung der Neurosen Primäre neurotische Entwicklung Sekundäre neurotische Entwicklung

Elemente der kognitiven Vulnerabilität Eigenartigkeit der Denkweise Logische Fehler Dysfunktionelle Attitüde Automatische Gedanken A gondolkodás, tágabban az információfeldolgozás sajátosságai többek között egy általános negatív preferenciában, valamint sajátos logikai hibák formájában nyilvánulnak meg, amelyek az információkat sajátos attitűdök (diszfunkcionális sémák) csatornáiba kényszerítik. Szociális fóbiák esetén a diszfunkcionális beállítódások a megmérettetéssel, a vizsgaszituációval, az ismeretlenekkel kapcsolatosak elsősorban.

Angststörungen (ICD-10) Generalisierte Angst Panikstörung Phobien Zwangssyndrome Posttraumatische Stress-Störung Neurotisch-affektive Störung (Dysthymie)

Angststörungen (DSM-IV TR) Panikstörung ohne Agoraphobie Panikstörung mit Agoraphobie Agoraphobie ohne Panikstörung Spezifische Phobie Soziale Phobie (Soziale Angststörung) Zwangsstörung Posttraumatische Stress-Störung Akute Stress-Störung Generalisierte Angststörung Angst vor Gesundheitsstörungen Substanz-bedingte Angststörung A DSM – IV átdolgozott változata (TR) a pánik zavar és az agorafóbia önálló kategóriáját megszűntette, és a fenti tünetcsoportokban oldotta fel.

Strukturbildung der Angst A szorongásos zavarok diagnosztikai felosztása egy olyan logikai sort képez, amely az alapvető pszichopatológiai jelenség, a szorongás „természetrajzával” függ össze. Régi megállapítás, hogy a szorongás „tárgyat keres magának”. A tárgykeresés során a szorongás struktúrát ölt, s a tünetek egyre markánsabb vonásokat vesznek fel. A szociális fóbiák esetén a szorongás elsősorban a szociális térrel kapcsolatos. Ez a fejlődés párhuzamba állítható a freudi aktuálneurózis – pszichoneurózis koncepcióval. A strukturált szorongás szubjektíve könnyebben elviselhető, mert a létezés egyes területei ezáltal szorongás-mentessé válthatnak. Míg a generalizált szorongás bármely helyzetben előfordulhat, a fóbiák már csak bizonyos, kiemelt területekre korlátozódnak. Igaz, nagy árat kell érte fizetni, az élettér jelentős beszűkülését, vagy bizonyos, idegen magatartás-elemek megjelenését kell áldozatul hozni (kényszercselekvések).

Die soziale Phobie (nach ICD-10, kurzgefasst) Primäre Angst Soziale Situationen Vermeidungsverhalten A két diagnosztikai rendszer kritériumai lényegében azonosak. A kategória elkülönítése a szorongás tárgyhoz-kötöttsége alapján történik. Jelenségtanilag azonban az így létrejött szorongás nem különbözik a szorongástól általában, mint ahogy ezt a BNO-10 hangsúlyozza is. A tünetek mögött a „neurózisokra” érvényes általános kritériumokat (pl. alacsony önértékelés, negativizmus, stb.) általában ugyancsak megállapíthatjuk. Sőt, a hosszú távú betegség-karriert inkább a személyiség neurotikus vonásainak súlyossága határozza meg, nem pedig a szociális fóbia tüneti képe.

Die soziale Phobie (nach DSM-IV- TR kurzgefasst) Angst vor Situationen wo eine Leistung im Zentrum der Aufmerksamkeit von Anderen vorzuzeigen, oder eine Rolle zu spielen ist Vermeidung der oben genannten Situationen Bewusstwerden der Irrationalität der Angst Die Symptome hindern die Lebensführung

Angstprovozierende Situationen Kontaktaufnahme mit Fremden und Autoritäten Empfang von Gästen Offizielle Büros Telefonieren Schreiben, Essen vor Anderen Öffentliches Auftreten Prüfungssituationen A fentieken túl számos, az egyén élethelyzetétől függő szituáció lehet fóbiás szorongás tárgya. Így például diákoknál maga a vizsga szituáció.

Komorbiditäten der sozialen Phobie Einfache Phobie 59% Agoraphobie 60% Alkoholismus 19% Major Depression 17% Medikamentenabhängigkeit 17% Insgesamt: 75% A szociális fóbia tehát az esetek ¾-ében nem önmagában fordul elő, hanem a szorongásos tünetek szélesebb skáláival együtt. Önálló kategóriaként való szerepeltetése (ugyanúgy, mint más szorongásos zavaroké is) éppen ezért inkább csak diadaktikai jelentőséggel bír.

Soziale Phobie und Suizid Simplex % Komorbid % Versuche 0,9 15,7 Todessehnsucht 8,9 27,7 Todesphantasien 26,8 53,8 Schneier et al. 1992.

Allgemeine Züge der Zwangskranken Neurotizismus, Vermeidungstendenz Eingeengte Aufmerksamkeit (Hypertenazität), Teilungsunfähigkeit (distributive Aufmerksamkeit) Schwierigkeiten der Entscheidungsprozesse Verlangsamung Unfähigkeit, Unsicherheit zu ertragen Fehlen der Spontaneität Alles unter Kontrolle zu halten

Axensymptome der posttraumatischen Stress-Störung Wiederholtes Durchleben des Traumas in Träumen oder in intrusiven Gedanken Emotionale Kälte, Entfremdung Vegetative Symptome