SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa 2019. 01. 15.

137/2018. (VII. 25.) KORM. RENDELET AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁRÓL SZÓLÓ 363/2012. (XII. 17.) KORM. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL II. GYERMEKKÉP: életkor, érettség, genetikai adottság ÓVODAKÉP : család, társadalmi- tárgyi környezet, nevelési cél. alapelvek nyelvi környezet nemzetiségi szokások nemzeti identitás, integrálódás

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI NEVELÉSI FELADATOK az egészséges életmód alakítása, a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; –megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális ellátás

AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ÉRZELMI VEZÉRELTSÉG, alkalmazott gyermek kapcsolat gyermek - gyermek kapcsolat a gyermeket óvodába lépésekor megélt érzelmi hatások gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődése elfogadására, megértésére, nevelés az emberek különbözőségének megélése

AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS II. A SZOCIALIZÁCIÓ KÖZÖS ÉLMÉNYEK BEFOGADÁSA önállóság akaratfejlesztés feladattudat szokás és normarendszer GYERMEKI NYITOTTSÁG Keresztény kultúra Nemzeti identitás szűkebb és tágabb környezet megismerése hazaszeretet, szülőföld, természeti környezet

AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS III. A GYERMEKI MAGATARTÁS ALAKULÁSA kommunikációja, bánásmódja viselkedési modell A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK speciális szakemberek általi megsegítés sajátos jelzőrendszer tárgyi feltétel

AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA természetes beszéd- és kommunikációs kedv fenntartására, ösztönzése, a gyermek meghallgatása tapasztalatok, élmények ismeretek AZ ÉRTELMI NEVELÉS TOVÁBBI FELADATAI gyermekek spontán és tervezetten szervezett ismereteinek lehetősége változatos tevékenységek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás , alkotóképesség ,kreativitás– fejlesztése

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése napirend, hetirend, fejlődés nyomon követése kötelező dokumentumok nyilvánossága

Az óvoda kapcsolatai VÁLTOZATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK Család Bölcsőde Iskola Szakszolgálatok Kulturális kapcsolatok Hitéleti nevelést segítő közeg Nemzetiségi Kárpát medencei kapcsolatok

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI JÁTÉK hely, idő, eszköz, élmények, irányítási forma a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékok azonosságok és eltérések óvodapedagógus támogató, serkentő, ösztönző magatartása indirekt reakciói pedagógiai munkát segítők szerepe Óvodai csoporton, szobán kívüli játék Játszóház, interaktív helyek Udvar közös játszótér

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI II. Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Belső érés Testi fejlettség Lelki érettség Szociális érettség Sajátos nevelésű igényű gyermek Kiemelt figyelmet igénylő tehetséges gyermek Kötelező óvodába járás, felmentés