Budapest, 2015. 11. 06.. A „fenntarthatóság” alappillérei Környezetvédelem Társadalom Gazdaság Megvalósulásának alapvető feltétele a szemléletváltás.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2015. 11. 06.. A „fenntarthatóság” alappillérei Környezetvédelem Társadalom Gazdaság Megvalósulásának alapvető feltétele a szemléletváltás."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2015. 11. 06.

2 A „fenntarthatóság” alappillérei Környezetvédelem Társadalom Gazdaság Megvalósulásának alapvető feltétele a szemléletváltás. Ennek alapvető eszköze a környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés. Család-bölcsőde- óvoda-iskola (minden szinten)

3 A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés fogalma, összefüggése. Megvalósításának „biztosítéka” az óvodában: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja Rendkívül jó kerete a Zöld Óvoda Hálózat, amelybe aZöld Óvoda Cím elnyerésével lehet bekerülni: először, másodszor, harmadszor, azután – Örökös Zöld Óvoda

4 A környezeti nevelés céljai, kívánalmai, jellemzői Legyen komplex, rendszer-szemléletű Legyen élethosszig tartó és az élet minen területére kiterjedő Legyen lokális és globális egyszerre Legyen mai és jövőbenéző egyszerre Legyen tevékenységre orientált, és neveljen együttműködésre Neveljen problémamegoldásra Neveljen új értékrendszerre

5 A fenntarthatóság pedagógiai tartalma 1. Az egész életen át tartó tanulás Interdiszciplináris megközelítés A rendszerben történő és a kritikai gondolkodás fejlesztése Az együttműködés és a társas készségek fejlesztése

6 A fenntarthatóság pedagógiai tartalma 2. Multikulturális perspektívák és eltérő esélyek pedagógiai kezelése A pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése Pedagógiai információs és szolgáltató hálózatok működése a fenntarthatóság érdekében A települések és közösségek szerepe Az egyes emberek feladatai A civil szervezetek és a fenntarthatóságra nevelés

7 Környezeti tudat (környezettudat): Az egyének és a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetről alkotott tudás és a morális meggyőződés alakít ki. integrálja az ember- környezet megértéséhez szükséges ismereteket, valamint azt a szemléletmódot, amellyel körvonalazható, környezetünk ( benne az emberi élet) ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatósága Kovács András Donát,

8 Környezeti tudatosság (Környezettudatosság): A konkrét cselekvések által túlmutat a környezeti tudaton! gondolkodás és magatartás forma, az ember- környezet harmóniájának megteremtéséért. fokozatai: környezeti érzékenység, a problémákra való fogékonyság, környezettudatosság

9 A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) a a környezettudatos szemléletformálás lehetőségeiről 1. Oktatás: bölcsődétől- az ember egész életében környezeti, egészségnevelési programok, Zöld Óvoda Hálózat, Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás: kimerülő természeti erőforrások, növekvő hulladékmennyiség, reklámok!

10 A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) a a környezettudatos szemléletformálás lehetőségeiről (2) Környezeti információkhoz való hozzáférés: a jogszabályok szerit nyilvánosak, A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása: előnyök – hátrányok,

11 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet) A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés szempontjából

12 I. Bevezető A környezeti nevelésnek a hazai óvodai nevelés történetében gazdag hagyományai vannak. Innovatív pedagógiai törekvések lehetősége. Nemzetiségi, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit figyelembe veszi.

13 II. Gyermekkép, óvodakép II.1. Gyermekkép A gyermek fejlődését meghatározó tényezők szerepe: genetikai adottságok, érés, spontán és tervszerű környezeti hatások, Egészséges környezet – egészséges gyermek A személyi és tárgyi környezet meghatározó- befogadó

14 II. Gyermekkép, óvodakép II.2. Óvodakép Az integráltan nevelhető gyermekek nevelésének kötelezettsége - alkalmazkodás a megváltozott világhoz, a természet „gyógyító erejének” igénye. A környezettudatos magatartás alakítása- tevékenységek,megfelelő tárgyi környezet. Nemzetiségi, migráns gyermekek nevelése.

15 III. Az óvodai nevelés feladatai III.1. Az egészséges életmód alakítása A környezet védelmét és óvását szolgáló szokások- takarékosság ( víz, energia, papír), szelektív hulladékgyűjtés. A testi képességek fejlődését segítő pihenés, séták, udvari játékok, kirándulások.

16 III. Az óvodai nevelés feladatai III.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Pozitív attitűd a környezethez. A különbözőségek elfogadása-élőlények. Erkölcsi tulajdonságok-segítőkészség, önzetlenség. A szűkebb-tágabb környezet ismerete-kötődés a szülőföldhöz. Az óvoda dolgozóinak környezettudatos magata rtása

17 III. Az óvodai nevelés feladatai III.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés megvalósítása Kommunikáció. Tapasztalatok és élmények a környezetből. A környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés elvárásainak közvetítése. Állampolgári „ismeretek”- kötelességek és jogok, véleményalkotás.

18 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.1. S zemélyi feltételek Az óvodapedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, mint modellek

19 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.2. Tárgyi feltételek A z óvoda udvara, kertje- változatos élővilág, komposztálás M egfelelő munkakörnyezet

20 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.3. Az óvodai élet megszervezése Napirend Heti rend Gondozás Az óvodai nevelés tervezése

21 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei IV.4. Az óvoda kapcsolatai múzeumok állatkertek, vadasparkok nemzeti parkok zöld civil szervezetek (HUMUSZ, KOKOSZ, Környezetünkért Óvodai Egyesület)

22 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.1. Szabad játék Sok tapasztalat, élmény a környezetből. Természetes anyagok felhasználása. Szenzitív játék.

23 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.2. Vers, mese Valósághű ismeretek a versben Mese erkölcsi „tanulságai” Népköltészet

24 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.3. Ének zene, énekes játék Természeti és társadalmi valóság Népköltészet Más népek dalai Hangszerek természetes anyagokból Hangszerek szelektíven gyűjtött agyagokból

25 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka Esztétikus tárgyi környezet Élmények A valóság sajátos megjelenítése Alkotások létrehozása

26 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.5. Mozgás-a környezet más szempontú megismerése Egészségfejlesztés Mozgásos játékok Szabad levegő Szelektíven gyűjtött hulladékból készített eszközökkel

27 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.6. A külső világ tevékeny megismerése (1) A természeti és a társadalmi környezet megismerése A séták és a kirándulások szerepe, helyszíne A pozitív érzelmi kötődés alakítása A környezet formai, mennyiségi, téri jellemzői A környezet tevékeny megismerése A szülőföld, a hazai táj ismerete, szeretete A biztonságos életvitel alakítása A hagyományok, a néphagyományok

28 V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata V.6. A külső világ tevékeny megismerése (2) A közlekedés Az ünnepek, különösen a zöld jeles napok A tudatos vásárlói szokások alakítása Az önálló véleményalkotás, döntési képesség Az erdei óvoda Az óvoda ”zöldítése”- zöld óvoda A természet- és környezetvédelem Az ökológiai összefüggések felismerése

29 Munkajellegű tevékenységek Az önkiszolgálás. A segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük Később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése Az elvállalt naposi vagy egyéb munka A környezet-, a növény- és állatgondozás

30 A tanulás minden formája változatos környezeti tartalommal bír Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás (szokások alakítása) - környezettudatosság A spontán, játékos tapasztalatszerzés - a világ felfedezése A cselekvése tanulás - változatos tevékenységek A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - igaz és valódi Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés,tapasztalatszerzés, felfedezés - tudatos tervezés A gyakorlati problémamegoldás

31 VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Testi, lelki és szociális érettség Testi érettség: mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes Lelki érettség: kognitív folyamatai szándékossá válnak, érthetően, folyamatosan kommunikál, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről Szociális érettség: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van

32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Bihariné dr. Krekó Ilona ikreko@gmail.com +36-70/621-5353