Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi követelményei és tűzállósági vizsgálata

1. Jogszabályi háttér

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII. 62.§) Az EU Építési Termék Direktíva („új megközelítésű” direktíva) alapján az építménynek ki kell elégítenie az alapvető követelményeket: mechanikai ellenállás és stabilitás tűzbiztonság higiénia, egészség és környezetvédelem használati biztonság zaj és rezgés elleni védelem energiatakarékosság és hővédelem

3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet Az építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának forgalomba hozatalának felhasználásának részletes szabályai

Az építési termékék alkalmazásának feltételei Megfelelőség igazolás (megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelési nyilatkozat), amelynek az alábbi műszaki specifikációk lehetnek az alapjai: Magyar nemzeti szabvány, ezen belül honosított, harmonizált szabvány Európai Műszaki Engedély (ETA) Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) Az építmény, amelybe a terméket beépítették, elégítse ki az alapvető követelményeket Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI)

OTÉK Tűzbiztonság c. fejezete – összhangban az 89/106 EEC európai irányelvvel – előírja, hogy „az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen, és mérgező elemet ne tartalmazzon, a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagy-hassák, vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.”

2. Tűzvédelmi műszaki követelmények

A jelen: 2/2002. (I. 23. ) BM rendelet 5 A jelen: 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. számú melléklete TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI A jövő: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) I/2. fejezet: Építőanyagok osztályozása éghetőség, füstfejlesztő képesség és égve csepegési tulajdonságuk szerint I/3. fejezet: Épületszerkezetek tűzállósági követelményei MSZ EN 13501-1: építési termékek tűz-védelmi osztályba sorolásához szükséges vizsgálatok

3. A könnyűszerkezetes épületek jellemzői

A könnyűszerkezetes épületek teljes egészében vagy részben könnyű szerkezeti elemek felhasználásával készülnek Anyagok A tartószerkezetek anyaga: acél (vastagfalú, vékonyfalú profilok) fa (fűrészáru, ragasztott fa tartószerkezeti elemek)

A térelhatároló szerkezetek anyaga: fa (fűrészáru, tömbösített profilok, lemeztermékek) gipszkarton lemezek, gipszrost lemezek egyéb tűzvédő lemezek tégla, kő hőszigetelő anyagok (polisztirolhab, üveggyapot, kőzetgyapot) műanyagok (profilok, lemezek) acél (lemeztermékek) alumínium (lemeztermékek)

4. A könnyűszerkezetes épületek tűzvédelme

A TARTÓSZERKEZETEK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSE, TŰZVÉDELME Cél: A tűzállósági határérték időtartamán belül megőrizni a teherbíró képességet Törési határállapot (Load bearing): R

ACÉL TARTÓSZERKEZETEK ALAPELEMEI Típusok: vastagfalú v >= 5 mm (melegen hengerelt) TH= 0,25 óra, védelem nélkül vékonyfalú v < 5 mm (hidegen alakított) TH= 0,2 óra, védelem nélkül

A védelem főbb, korszerű módozatai: Tűzvédelmi jellemzők „nem éghető” anyag jó hővezetés: tűz hatására gyorsan elveszti teherbíró képességét, védelem kell A védelem főbb, korszerű módozatai: tűzvédő festékek, habarcsok tűzvédő burkolatok (lapok, „nem éghető” szálas szigetelő anyagok) körülfalazás, köpenyezés zárt szelvények kibetonozása

FA TARTÓSZERKEZETEK ALAPELEMEI Típusok fűrészáru ragasztott fa tartószerkezeti elemek

Tűzvédelmi jellemzők „közepesen éghető” anyag: növeli a tűzhatást Égéskésleltető szeres kezeléssel „nehezen éghető”-vé válik. az égő fa épen maradt részei megtartják szilárd- ságukat (beégési sebesség fenyőnél: 0,8 mm/min) Túlméretezéssel jól megtervezhető a tűzállósági határérték. Megjegyzés: gondoskodni kell az –általában– acél kapcsoló elemek tűzvédelméről

A védelem főbb módozatai égéskésleltető szerek (sóoldatok, festékbevonatok) tűzvédő burkolatok (lapok, „nem éghető” szálas szigetelő anyagok) Megjegyzés: A faszerkezeteket általában csak akkor burkolják, ha azokat a térelhatároló szerkezetek részeként építik be.

A TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉSE, TŰZVÉDELME Cél: A tűz, illetve a hő átterjedésének meg-akadályozása az egyik térrészből a másikba a tűzállósági határérték időtartamán belül Lángáttörési határállapot (Integrity): E Felmelegedési határállapot (Insulation): I

ACÉL TARTÓSZERKEZETŰ ÉPÜLETEK JELLEMZŐ TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEI (külső és belső teherhordó és nem teherhordó falszerkezetek, emeletközi ill. tetőtér alatti födémszerkezetek, a tetőtér beépítés nem teherhordó térelhatároló szerkezetei, tetőfödémek térelhatároló szerkezetei)

FA TARTÓSZERKEZETŰ ÉPÜLETEK JELLEMZŐ TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEI (külső és belső teherhordó és nem teherhordó falszerkezetek, emeletközi ill. tetőtér alatti födémszerkezetek, a tetőtér beépítés nem teherhordó térelhatároló szerkezetei, tetőfödémek térelhatároló szerkezetei)

többrétegű szerelt szerkezetek teljes helyszíni szereléssel vagy előregyártott elemekből a helyszínen összeszerelve teherhordó vagy nem teherhordó acél vagy faváz különféle faforgácslapok gipszkarton vagy gipszrost lemezek deszka vagy lambéria burkolatok tégla burkolatok üveggyapot vagy kőzetgyapot hőszigetelés tűzgátló fal- és födémszerkezetek (csak „nem éghető” anyagúak lehetnek)

MITŐL FÜGG A TÉRELHATÁROLÓ SZERKEZETEK TŰZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉKE, ÉGHETŐSÉGE, ILLETVE TŰZVÉDELMI OSZTÁLYA ? Ezek meghatározása szabványos tűzvédelmi vizsgálatokkal történik.

A szerkezet tűzállósági határértéke függ: az egyes rétegek tűztechnikai jellemzőitől, méreteitől a szerkezeti kialakítástól (rétegrend, rögzítések, kapcsolatok) A szerkezet éghetősége, illetve a tűzvédelmi osztálya függ: az egyes rétegek éghetőségétől, illetve tűzvédelmi osztályától az egyes rétegek helyzetétől, tömegétől