Ékkötés
Az ék lejtős hátfelülettel kiképzett tengely és agy összekötésére szolgáló alkatrész Az éket F erővel szorítjuk az agy és a tengely közé, amelyek ezután az ékhatás következtében egymáshoz feszülnek A merőleges erők Fn az agy és a tengely között súrlódást hoznak létre, melynek segítségével a forgatónyomaték M erőzár útján átvihető
Ékkötés Lapos ék, kisebb forgatónyomaték átvitelére alkalmas, tengelybe hornyot nem marnak csak laposra munkálják Nyerges ék, kisebb kerekek rögzítésére szolgál, melyeket a készre munkált tengelyre utólag erősítenek fel. Mivel illeszkedő erőátvitelre nem csak kis nyomaték átvitelére alkalmas Érintős tangenciális ék, nagy változó forgásirányú, az átvitel kizárólag a két idom egymásra feszülése útján valósul meg Hengeres ék, kis forgatónyomatékokhoz, kézi kerekekhez alkalmazható
Ékfajták: Fészkes ék, a fészekbe és a tengelybe mart horonyban helyezkedik el és alakzárással nagy forgatónyomaték átvitelére alkalmas
Az ékkötések hátránya, hogy az agyat a tengelyhez képest a befeszítés elhúzza, így excentrikus futás keletkezik Pontos futást igénylő alkatrészeknél nem alkalmazható. Az igénybevétel szempontjából lehet még az ék: keresztnyírású Ha az így kialakított ékkötést gyakran kell oldani, akkor az ék lejtése 1:20, egyébként 1:30…1:50
Ékkötés szerelése:
Forrás: Internet Szerkesztette: Jung Péter