A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK VEZETŐI ÉS HELYETTESI FELADATAI

A vezetői , intézményi tanfelügyelet vezetői, helyettesi feladatai Vezetői intézményi önértékelés Folyamat - tervezés (értékelő csoport feladatai) - adatgyűjtés (módszerek, eszközök) - önértékelés terv, intézményi Minden mérés annyit ér, amennyit abból hasznosítani tudunk! → Problémamegoldás lépései → CÉL:Önfejlődési terv, Intézkedési terv OH által működtetett informatikai felület

Az értékelés alapelvei Fejlesztő szándék elve Nem hibákat keres, hanem elsősorban a fejlődés irányait határozza meg Sokoldalúság elve: A pedagógiai tevékenység sokszínűségének megfelelően a lehető legtöbb területet érinti Méltányosság elve: Az erősségeket is ugyan olyan súllyal vizsgálja, és az értékelés adatait titkosan kezeli Pedagógiai megalapozottság elve: Az értékelés során meg tudjuk fogalmazni azokat a korszerű pedagógiai jellemzőket, melyek megvalósulását vizsgáljuk

Az értékelés alapelvei Konszenzus elve: Az értékelési rendszer kidolgozása a pedagógus társadalom közös döntésén alapul, a közösségek tagjai értik, és magukra nézve is kötelezőnek tekintik Kivitelezhetőség elve: Az értékelési rendszer figyelembe veszi a testület és a vezetők terhelhetőségét, nem zavarja a pedagógiai folyamatokat Mérhetőség elve: Az értékelési rendszer tartalma csak mérhető kategóriákat tartalmaz, melyek világosan, pontosan kerülnek meghatározásra Célorientáltság elve: Az értékelési rendszer a pedagógiai programban meghatározott célok elérését vizsgálja és segíti

Ismeri? Önértékelési kézikönyvet A vezetői értékelés 5 területét Az intézményértékelés 7 területét

A pedagógus kompetenciák (8) ismerete! 1. Pedagógiai módszertani felkészültség, 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, 3. A tanulás támogatása, 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség, 5. A gyermek csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

- A vezetői önértékelés (5) területeinek ismerete A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Az intézményi önértékelés (7) területeinek ismerete 1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az önértékelés periódusai Pedagógus Öt évente Vezető Vezetői megbízás 2. és 4. évében Intézmény A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉST MINDEN ESETBEN MEGELŐZI AZ ÖNÉRTÉKELÉS! Hogy állunk a teljesítményértékeléssel?

Pedagógus önértékelés – módszerek, eszközök, tartalmak 1. Dokumentum elemzés 1.a)Az előző pedagógusellenőrzés értékelőlapjai (tanfelügyelet és intézményi önértékelés) 1.b) ONAP és PP-re épülő egész éves nevelési tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai 1.c) Napló 1.d) Gyermeki produktumok 2. Megfigyelés 1. Tevékenység 3. Kérdőíves felmérés 1. Óvodapedagógus önértékelő kérdőíve 2. Szülői kérdőív 3. Munkatársi kérdőív 4. Interjúk 1. Az óvodapedagógussal 2. Az intézményvezetővel/vezetővel

Vezetői önértékelés – módszerek eszközök, tartalmak 1. Dokumentum elemzés 1.a)Az előző vezetői ellenőrzés értékelőlapjai (tanfelügyelet és intézményi önértékelés) 1.b) Vezetői pályázat/program: 1.c) PP 1.d) Egymást követő 2 nevelési év munkaterve és az éves beszámolók 1.e) SZMSZ 2. Kérdőíves felmérés 1. Vezetői önértékelő kérdőív 2. Nevelőtestületi kérdőív 3. Szülői kérdőív 3. Interjúk 1. A vezetővel 2. A munkáltatójával 3. A vezetőtársakkal

Intézményi önértékelés – módszerek eszközök tartalmak 1. Dokumentum elemzés 1.a) PP 1.b)SZMSZ 1.c) Egymást követő 2 nevelési év munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 1.d) Továbbképzési program – beiskolázási terv 1.e) Mérési eredmények adatai, elemzése (a helyben szokásos megfigyelések, mérések, eredménye öt nevelési évre visszamenőleg 1.f) A pedagógus-önértékelések eredményeinek összegzése 1.g) Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek:

Intézményi önértékelés – módszerek(4), eszközök (7 ), tartalmak2 2. Megfigyelés A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése 3. Kérdőíves felmérés Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét 1. Szülői kérdőív 2. Nevelőtestületi kérdőív 4. Interjúk 1. Egyéni interjú készül a vezetővel 2. Csoportos interjú:Pedagógusok képviselői 3. Csoportos interjú: Szülők képviselői

FOLYAMAT Pedagógus önértékelés - Jegyzőkönyv - Önértékelés - Összegző értékelés - Önfejlődési terv

PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus - Belső elvárások kialakítása Feladatterv Dokumentumelemzés Tevékenység (Megfigyelési lap pontosítása) Az óvodapedagógus önértékelő kérdőíve Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Óvodapedagógusi interjú a pedagógus munkájának önértékeléséhez Vezetői interjú Kompetencia alapú pontozó táblázat Pedagógus önfejlesztési terv + Önértékelési kézikönyv ÓVODÁK SZÁMÁRA HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS

VEZETŐI öNÉRTÉKELÉS Vezető - Belső elvárások kialakítása Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megoszlása Feladatterv Vezetői önértékelés Dokumentumelemzés Vezetői önértékelő kérdőív Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív Szülők elégedettségét mérő kérdőív Vezetővel készített interjú Interjú a munkáltatóval Interjú a vezetőtársakkal Vezetői önértékelés Vezetői önfejlesztési terv + Önértékelési kézikönyv ÓVODÁK SZÁMÁRA HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS

Önfejlesztési terv elkészítése Az önfejlesztési terv tartalma: Fejlesztési célok – a célok időtávja (5 év, vagy 5 éven belül) Javaslat: az 5 kompetenciaterületen megfogalmazott erősségekhez, vagy fejlesztendő területekhez köthető célok – a vezető választása alapján 3-4 cél kiválasztása. A célokhoz nagyléptékben feladatok meghatározása, időtávval, várható eredménnyel – sikerkritériummal megadva. Az önfejlesztési tervhez a felületen sablon található

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Intézményi belső elvárások kialakítása Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megoszlása Feladatterv intézményi önértékelés Dokumentumelemzés A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív Vezetővel készített interjú az intézményi önértékeléshez A pedagógusok képviselőivel készített interjú az intézményi önértékeléshez A szülők képviselőivel készített interjú az intézményi önértékeléshez Intézményi önértékelés Intézményi intézkedési terv +Önértékelési kézikönyv ÓVODÁK SZÁMÁRA HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS

A dokumentumok koherenciájának megteremtése Pedagógiai program 2 év munkaterve Munkaközösségi tervek Gyermekek mérése Továbbképzési program, terv és az önértékelés kapcsolata Megvalósításának szabályozottsága SZMSZ Munkatervi beszámolók Évente vizsgált szempontok Kapcsolattartási szabályozottsága PP-ben rögzített elvárások SZMSZ

MÉRÉSI EREDMÉNYEK 93/A. § (1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. (2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a) a gyermek anamnézisét, b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket, c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait, f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

Intézményellenőrzés szakaszai II. –Helyszíni ellenőrzés Célja:a dokumentum elemzés során gyűjtött információk kiegészítése,pontosítása 1.Rövid találkozás a nevelőtestülettel(bemutatkozás az ellenőrzés céljának, menetének ismertetése) 2.Interjúk készítése (óvodapedagógusok, szülők képviselője, óvodavezető) 3.Intézménybejárása

Az ellenőrzött intézmény (intézményegység,tagintézmény)vezetőjével A pedagógusok képviselőivel– Csoportos interjú, különböző szinteken nevelő óvodapedagógusokkal,nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusokkal,reprezentativitás biztosítása Szülők képviselőivel: Csoportos interjú,(csoportonként) minimum két szülővel,reprezentativitás biztosítása

Intézménybejárás A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Szakértő vizsgálja, hogy az intézményrendszeresen felméri-e a jogszabályban meghatározott szükségeseszköz-és felszerelések, épületi előírások rendelkezésre állását és az e esetleges hiányt jelzi-e a fenntartó felé.

Intézményellenőrzés szakaszai Ellenőrzés lezárása Látogatási nap végén az eljárás részleteinek ,esetleges rendkívüli események jegyzőkönyvben rögzítése, jegyzőkönyv aláírása. A látogatási jegyzőkönyv informatikai felületre való feltöltése (látogatástkövető15naponbelül,vezető szakértő feladata). Az értékelés fejleszthető és kiemelkedő területek megfogalmazása A szakértők értékelése (előzetes egyeztetés a nevelőtestülettel) Intézkedési terv elkészítése (??? Nap) Fenntartó tájékoztatása

Az Intézkedési terv az intézményi tanfelügyelet eredménye Munkaterv kapcsolata: a több évre szóló intézkedési terv az intézmény éves munkatervének alapja Ütemezési terv Az 1. oszlopba kerülnek a meghatározott célok / feladatok (az előzetesen fejlesztési javaslatok) elemzett, prioritási sorba állítása megvalósítás szempontjából kategorizált,….), célonként csoportosítva: a cél és alá a cél elérését megcélzó feladat / feladatok A kitöltés során még korrigálhatók a végrehajtás időpontjai, pl ha 1-1 nevelési év / félév túlzottan zsúfolt / kevés a feladat, vagy éppen az intézmény adottságai, egyéb döntései alapján más időpontot határozzanak meg.

Végrehajtási terv Jelenjen meg a cél / feladat oszlop Időtartam a feladat végrehajtásának időtartamára vonatkozik (nap, vagy hét, vagy hónap, … egység megjelöléssel). A határidő a végrehajtás kezdő és befejező időpontjai Felelős megnevezése: konkrét személynév Teljesülés kritériuma: a feladat elvégzésétől várt eredmény megfogalmazása Erőforrás igény: a feladatot végrehajtók száma (esetleg neve); a feladat végrehajtásához szükséges tudás, ismeret és megszerzésének lehetősége; módszertani - és eszköz szükséglet; dologi, anyagi erőforrások felsorolása; intézményi dokumentumok, szükséges egyeztetések megnevezése,…. Az elért eredmény mérésének, értékelésének módja , felelőse, határideje Az Intézkedési terv hatályba lépésének konkrét dátumát meg kell határozni, A felülvizsgálat időpontjának meghatározása A végrehajtási terv elkészítését nevelési évenként javasoljuk az adott évre a véglegesített ütemezési terv alapján, a feladatok végrehajtóak legyenek.