ÁTLÁTHATÓ, HOZZÁFÉRHETŐ ÉS VERSENYKÉPES KÖZBESZERZÉS  BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT MAGYARORSZÁGON Dr. Gyarmathy Judit 2017. november 14.

Magyarország közbeszerzési szabályozásának változása 22 év – négy közbeszerzési törvény: 1995. évi XL. törvény 2003. évi CXXIX. törvény 2011. évi CVIII. törvény 2015. évi CXLIII. törvény A belső jog változása mellett a közbeszerzési jogorvoslatokra vonatkozó szabályok, elvek uniós jogi értelmezése is folyamatos átalakuláson, fejlődésen megy keresztül. Egy rendkívül fontos állandó pont: a bírói út (a bírósági felülvizsgálat széles körű megteremtése) fontosságát a belső és az uniós jog mindig kiemeli a közbeszerzési jogorvoslati eljárásrendnek nélkülözhetetlen eleme

A közbeszerzés jogorvoslati rendszerének kialakulása Magyarországon 1995-ös közbeszerzési törvény előkészítése során első fokon eljáró szervre két alternatív javaslat Kormánynak nem alárendelt, független jogi személy döntése a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint bíróság előtt megtámadható A magyar jogrendszerben új elemként jött létre: Közbeszerzési Döntőbizottság kvázi bíráskodó autonóm hatóság Gazdasági Versenyhivatal határozata a bíróság előtt keresettel megtámadható Mindkét alternatív verzió már ekkor elengedhetetlen követelményként fogalmazta meg a bírósági felülvizsgálat biztosítását közbeszerzési ügyekben

Hazai közbeszerzési jogban azóta a bírói út differenciálódott, sokoldalú lett A közbeszerzési ügyekben differenciált a közbeszerzési jogsértések különböző következményeit levonni jogosult bírósági út, bevonva a közigazgatási bírói ítélkezést és a polgári bírói ítélkezést.

Hol lesz a helye a jövőben a közbeszerzési jognak és szerződésnek? 2018. január 1. – új, önálló közigazgatási perrendtartás A közbeszerzési jog : közigazgatási vagy polgári jogi természetű-e? anyagi jogi szempontból közel van a versenyjoghoz az uniós jogi meghatározottság áthatja a közbeszerzési jogalkalmazást Jövőbeli utak: a közbeszerzési igényérvényesítési utak további egységesítése, egyesítése, 1.1. magánjogi igényérvényesítési eszközök hatékonyságának növelése, 1.2. a „másodlagos jogvédelmi mechanizmusok” erősítése, valamint 1.3. a közérdekű hatósági fellépés és a magánjogi-magánérdek alapú igényérvényesítés egyensúlyba hozása; a közigazgatási perrendtartás következményei a közbeszerzési jogra; alternatív vitarendezési módok a közbeszerzési jogban.

1. A közbeszerzési igényérvényesítési utak további egységesítése, egyesítése 1.1. A magánjogi igényérvényesítési eszközök hatékonyságának növelése Magyarországon ma a szűk értelemben vett „bírósági felülvizsgálatot” két közigazgatási és munkaügyi bíróság végzi: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ez a bírósági felülvizsgálat nem közvetlenül érinti az ajánlatkérői döntéseket, „csak” a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatain keresztül - 1995 óta ún. hatósági modell: az ajánlatkérői döntések elsődleges jogszerűségi megítélője és elbírálója a Döntőbizottság, a Döntőbizottság határozatával szemben lehet bírósági felülvizsgálatot igénybe venni közigazgatási bíróság előtt.

A közbeszerzési közigazgatási ítélkezés sajátosságai a közbeszerzési jognak eleve vannak sajátos intézményei; az „áttételesség”, vagyis az, hogy a közigazgatási bíróság csak a Döntőbizottság határozatán keresztül ítéli meg magát a közbeszerzési jogsértést; a Döntőbizottság jogállása is sajátos (közigazgatási hatóságként „kvázi” bíráskodási funkciót lát el); a bírósági felülvizsgálatnál fokozottan érvényesül az időszerűség és a hatékonyság követelménye.

A közigazgatási és a polgári bíráskodás kapcsolata A hazai közigazgatási bíráskodás egyik klasszikus alapelvét – a közigazgatási bíráskodás tárgya kizárólag az egyedi közigazgatási határozatok jogszerűsége felett való ítélkezés – a jogalkotó áttörte:  bírósági hatáskörbe utalta a közbeszerzési szerződés érvénytelensége és jogkövetkezményei megállapítása iránti pert az ún. egységes, illetve egyesített per keretében a Döntőbizottság határozatának és az abban való közbeszerzési jogsértés megállapításának, valamint a létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása Kapcsolódási pont: Ha a Döntőbizottság határozatát nem támadják, nem közigazgatási bíróság polgári bíróság előtt, polgári perben lehet ugyanezt a petitumot előterjeszteni

1.2. A másodlagos jogvédelem körébe sorolt eszközök érvényesítése Magánjogi jogérvényesítés: a közbeszerzési jogsértések és szerződések anyagi-vagyoni következményei és ennek érvényesíthetősége egyelőre kevés az ügyek száma hosszabb és költségesebb igényérvényesítés elsőként közigazgatási bírósági út csak ezután polgári bírósági út

1.3. A közérdekű hatósági fellépés és a magánjogi-magánérdek alapú igényérvényesítés egyensúlyba hozása Cél lehet: a különböző jogérvényesítési utak jobb koordinálása, a köz- és magánjogi közbeszerzési igényérvényesítés között jobb egyensúly kialakítása. Jelenlegi magyar szabályozás: A közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a közigazgatási bíróság (a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során) a jogsértést jogerősen megállapítsa. Összeegyeztethető-e ez az uniós joggal?  előzetes döntéshozatali eljárás (C-300/17.)

2. A közigazgatási perrendtartás következményei a közbeszerzési jogra 2018. január 1-jétől - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) A Kp. bevezeti a közigazgatási szerződés fogalmát, mely szerint közigazgatási szerződés az, amit jogszabály annak minősít. A Kp. szerint közigazgatási jogvita a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvita is. Kérdés: a Kbt. hatálya alá tartozó szerződések ide tartoznak? Amennyiben a közbeszerzési szerződést a jogalkotó a Kp. hatálya alá rendeli: a közigazgatási bíróságnak ezentúl a közigazgatási szerződésnek minősített szerződések esetében kiterjed mindarra a hatásköre, ami eddig polgári bírói útra tartozott (ideértve a semmisségi pereket és a kártérítési pereket is); egy perben eldönthető az érvénytelenség, a károkozás kérdése, egyben akár valamely közigazgatási határozat megsemmisítése is egyidejűleg kérhető.

3. Alternatív vitarendezési módok a közbeszerzési eljárásban - mediáció egyezség erősítése A közbeszerzési jogorvoslati szabályok fejlesztésének következő állomása ezen alternatív vitarendezési eszközök differenciálása lehetne.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!