Salamon: bölcsesség, templom, hárem PSZE Történelem kurzus 2017 őszi félév 4. Kőszeghy Miklós

Házi feladat: 1Kir 21 (Királyok első könyve, 21. fejezet) 2Kir 9 (Királyok második könyve 9. fejezet)

Elöljáróban Két fő téma két kitekintéssel: Visszatekintve: a hatalom megragadása. A Templom. A bölcsesség és a gazdagság. És egy ráadás…

A hatalom megragadása Salamon szemszögéből nézzük a múlt órai történetet: Mi a szerepe a történetben? Passzivitás, hideg számítás? Könyörtelenség. 1Kir 2,46b: „És megerősödött a királyi hatalom Salamon kezében.”

Salamon és Adonijjá

Salamon és kora A Kr.e. X. század: nagyhatalmi vákuum Egyiptom MÁR gyenge, Asszíria MÉG nem erős: ritka kegyelmi pillanat a Közel-Keleten. A filiszteusok: Dávid óta béke van velük. A föníciaiak: Dávid óta szövetségesek. Salamon gazdagságának forrásai: Kereskedelmi vállalkozások. Közvetítő fegyverkereskedelem.

Szemelvények az 1 Kir 5 + 9-10 szövegéből – 1.: Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben, amely Élát mellett a Vörös-tenger partján, Edóm földjén van. 27És elküldte Hírám a hajókon Salamon szolgáival együtt a maga szolgáit, akik hajósok voltak, és ismerték a tengert. 28Eljutottak Ófírba; hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, és elvitték Salamon királynak. Salamon király minden ivóedénye aranyból volt, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt, nem ezüstből, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében. 22A király Tarsís-hajói ugyanis a tengeren Hírám hajóival jártak. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók, és aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat meg pávákat hoztak. 2Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre, 3tíz hizlalt marhára, húsz legelőn tartott marhára és száz juhra a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül.

26Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat 26Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett, amelyeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé, Jeruzsálembe rendelt a király. 27A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 28Salamonnak Egyiptomból, méghozzá Kevéből hozták a lovakat. A király kereskedői megszabott áron szerezték Kevéből: 29egy harci kocsit hatszáz ezüstért hoztak el Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.

Salamon építkezései Az urbanizáció: A munkaerő jelenti a fő gondot: Eszköz a munkanélküliség ellen. A reprezentáció díszleteinek megteremtése. Legitimációs eszköz: „a jótevő király”. A munkaerő jelenti a fő gondot: Kötelező, de ellátással járó közmunka. Népszerűségvesztés. A templom: bibliai leírás + analógiák

A templom: Langraum és Antetempel

Tell-Tayinat (Szíria)

Tell-Tayinat temploma

Egy lehetséges rekonstrukció (Wolfgang Zwickel / Mainz)

A cédrus mint reprezentációs eszköz

Kerubok

Az öntött tenger A mosdótál

Ain-Dara temploma Ézs 6,1 - teofánia

Ugyanez ma

Dávidtól Salamonig Dávid és Salamon: Ketten együtt jelentik a kor mércéje szerinti modern állam kialakítását. A városállami struktúrát meghaladó területi kiterjedésű állam. Dávid együtt iszik katonáival – primus inter pares. Salamon kimódolt udvartartásban – igazi király.

A bölcsesség Eredj a hangyához, te rest, Figyeld, hogy mit tesz és okulj! (Péld 6,6) Hallgassatok, fiaim, az atyai intésre, és figyeljetek az okos tudományra. (Péld 4,1) A nyomorúság idején kiderül, hogy erős-e az, aki annak mondja magát. (Péld 24,10) Mind disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs ízlése. (Péld 11,22)

Salamon bölcsessége A salamoni ítélet – 1Kir 3,16-28 16. vers: két prostituált 18. vers: idegenek, nincs védelmi háló mögöttük. A bölcs mondásokra való képesség – 1Kir 5,9-14 3000 példabeszéd + 1005 ének Gazdagság: A gazdagság Isten áldásának jele. 700 feleség + 300 ágyas.

Az Énekek Éneke A cím problematikája. Értelmezési lehetőségek. Allegorikus: zsidó + keresztény. Kultikus-mitikus: Tammúz és Istár. Természetes. A keletkezés helye: valószínűleg Jeruzsálem. A keletkezés ideje: Kr.e. 5-4. század: Perzsa kölcsönszó: pardes (kert, 4,13) Görög (?) kölcsönszó: appirjón/psoreión (gyaloghintó, 3,9)

A szerelem csodája – Én4,1- 1Mily szép vagy, kedvesem, mily szép vagy! Szemeid galambok fátyolod mögött. Hajad olyan, mint egy kecskenyáj, amely Gileád hegyeiről hullámzik alá. 2Fogaid olyanok, mint a megnyírt juhok, melyek az úsztatóból jönnek: mindegyiknek van párja, nincs köztük magányos. 3Ajkad, mint a karmazsinfonál, és bájos vagy, ha beszélsz; halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött. 4Nyakad oly karcsú, amilyennek Dávid tornya épült. Ezer kerek pajzs függ rajta, mind vitézek pajzsa. 5Két melled, mint két őzike, mint gazellapár, mely liliomok közt legel.

A szerelem csodája – Én4,7-11 6Ha hűs szél támad, és megnyúlnak az árnyak, elmegyek a mirhahegyre és a tömjénhalomra. 7Mindened oly szép, kedvesem, semmi hibád sincsen. 8Jöjj hozzám a Libanonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libanonról! Nézz le az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről! 9Megdobogtattad szívemet, húgom, menyasszonyom, megdobogtattad szemed egy pillantásával, nyakdíszed egy láncocskájával. 10Mily szép a szerelmed, húgom, menyasszonyom! Mennyivel jobb szerelmed a bornál, olajod illatosabb minden balzsamnál. 11Színméz csepeg ajkadról, menyasszonyom, méz és tej van a nyelveden, és ruháid illata, mint a Libanon illata!

cseppet sem magától értetődő Köszönöm megtisztelő és cseppet sem magától értetődő figyelmüket!