Az adós gazdálkodó szervezet vezetője kártérítési felelősségének megállapítása iránti kereset   A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket [Cstv. 33/A. §].

a felszámoló által elfogadott követelés összege nem feltétlenül egyezik meg a Cstv. 33/A. §-ában található vagyoncsökkenés mértékével a kereseti követelésként nem a ki nem elégített hitelezői igények összessége érvényesíthető a vezető tisztségviselővel szemben, hanem az az összeg, amely az alperes mulasztása miatt jelenik meg vagyoncsökkenésként az adós társaságnál a vagyoncsökkenés a vezető tisztségviselői mulasztást követő sikertelen gazdasági döntéseknek a következménye az adós vagyonában a megalapozottságához a hitelezőnek kell bizonyítania a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének időpontját, azt, hogy ezt követően a vezető tisztségviselők nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján hozták meg intézkedéseiket, illetve, hogy ezen intézkedéseikkel okozati összefüggésben, az adós vagyonában csökkenés következett be kimentési ok: ha bizonyítja, hogy a fizető képtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztetét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében

Megtámadási kereset, mint a fedezetelvonás szankciója [Cstv. 40. §]   határidő: tudomásszerzéstől számított 90 napon (szubjektív) [anyagi jogi határidő (de nem elévülési jellegű!) esetén ugyanis a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie]  - de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - ha a 90 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut a megtámadható jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. A jogvesztő határidő azonban ebben az esetben is irányadó [Ptk.-beli elévülés nyugvásának speciális esete]

Megtámadási kereset, mint a fedezetelvonás szankciója [Cstv. 40. §] felperes: hitelező vagy az adós nevében a felszámoló [ha az adós gazdálkodó szervezet felperes, úgy őt a felszámoló képviseli in. Cstv. 27/A. § (9) bek. alperes: hitelező által indított perben a felszámoló által képviselt adós, valamint a szerződés megkötésében résztvevő további személyek szerepelnek. adós által indított perben alperes a szerződést kötő harmadik személy bíróság: felszámoló- bíróság [6. § (1) bekezdés] De!: A Ptk. rendelkezései alapján történő szerződésmegtámadás esetén - speciális szabályhiányában - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Megtámadási kereset, mint a fedezetelvonás szankciója [Cstv. 40 Megtámadási kereset, mint a fedezetelvonás szankciója [Cstv. 40. §] megtámadható jogügyletek: a) felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása

Megtámadási kereset, mint a fedezetelvonás szankciója [Cstv. 40. §] jogkövetkezmények: eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is.

Visszakövetelés iránti kereset [Cstv. 40. § (2) bek. ] határidő: lsd Visszakövetelés iránti kereset [Cstv. 40. § (2) bek.] határidő: lsd. fent felperes: a felszámoló az adós nevében kereseti követelés: az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése. rosszhiszeműség/ingyenesség vélelme: Ha az adós - a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel, - a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, - az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén

Kifogás [Cstv. 51. §]   tárgya: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen határidő: a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult: a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be bíróság: a felszámolást elrendelő bíróságnál elbírálás menete: - soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz - határidő meghosszabbodik a bizonyítási eljárás időtartamával - intézkedés felfüggesztésének lehetősége - megalapozott: felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő - a megalapozott kifogás tárgyában hozott jogerős végzését elektronikus úton megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek is (további) jogorvoslat: - helytadó végzés ellen a felszámoló, - elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.