A közigazgatási eljárás III. – Jogorvoslati rendszer 2016. 11. 07.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Alaptörvény, XXVIII. cikk (7) bekezdés A jogorvoslati jog

Jogi eszköz A jogorvoslat fogalma Cél: hiba kiküszöbölése Tartalom: indítvány Címzett: hatóság/felettes szerv/felügyeletet ellátó szerv

A jogorvoslat tárgya a közigazgatási hatósági eljárásban MIT támadunk? Döntés végzés határozat Hiba ténybeli jogi érdeksérelem

Jogorvoslat és jogerő jogorvoslati jog: eljárási jog ennek korlátja: jogerő a korlátozás alapja: a jogállamiságból eredő jogbiztonság

A jogerő fogalma Elvileg: véglegesség - megtámadhatatlanság - megváltoztathatatlanság - végrehajthatóság

Alaki Anyagi A jogerő fogalma megtámadhatatlanság (rendes jogorvoslattal) Anyagi megváltoztathatatlanság

A jogerő fogalma - teljes/részjogerő - abszolút/relatív - valódi/quasi anyagi jogerő (végrehajthatóság) - Ket.: csak alaki jogerő

A jogerő fogalma megtámadhatatlanság előzetes végrehajthatóság alaki (esetleg anyagi) jogerő megváltoztathatatlanság anyagi jogerő

A közigazgatási döntés jogereje Ket. 73/A. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, c) a fellebbezésnek – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – nincs helye, vagy d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. (2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

A közigazgatási döntés jogereje b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az első fokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. (4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. (5) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság önállóan fellebbezhető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé. (6) Az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint jogerőssé válnak, ha a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, b) jogszabály így rendelkezik arra tekintettel, hogy kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

A jogorvoslati eszközök csoportosítása/kezdeményező Kérelemre Fellebbezés Bírósági felülvizsgálat Újrafelvétel AB határozata alapján indítható eljárás Hivatalból (döntés-felülvizsgálat) Saját hatáskörben Felügyeleti eljárás Ügyészi felhívás nyomán

A jogorvoslati eszközök csoportosítása/terjedelem teljeskörű reformatórius/kasszatórius tények/jogkérdés határozat/eljárás korlátozott Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok

A jogorvoslati eszközök csoportosítása/hatály devolutív nem devolutív

Ki? Mit? Miért? A fellebbezés ügyfél egyéb résztvevő határozat egyes végzések Miért? indokolás jog/érdek

bírósági felülvizsgálat A fellebbezés Mikor? közléstől 15 nap jogszabály Kivétel? 100. § bírósági felülvizsgálat Következmény? halasztó hatály kivételek 101. §

A fellebbezés Kinél? Mi tehet 1? Mit tehet 2? másodfok megküldi elsőfokú hatóság másodfok megküldi Mi tehet 1? megvizsgálja kijavít, kiegészít, módosít, visszavon, elutasít Mit tehet 2? bizonyítási eljárás helybenhagy, megváltoztat, megsemmisít, új eljárásra utasít

Bírósági felülvizsgálat Közigazgatási és munkaügyi bíróság polgári perrendtartás (Pp.) szabályai szerint peres vagy nemperes

Bírósági felülvizsgálat anyagi jogerőt kölcsönöz a határozatnak, Ket. 109. § (3) bekezdés a bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi reformatórius jogkör: törvény által előírt esetben a felülvizsgálat keretei mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén: jogszerű, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik

újrafelvételi eljárás Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

Újrafelvételi eljárás áttöri a jogerőt (csak az alakit, vö. 112. § (2) bekezdés b) pont) meghozatalkor már meglévő még el nem bírált tény, adat, bizonyíték ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna nincs bírósági felülvizsgálat jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (törvényben kiv. max. 3 év, ha a döntés mások jogát/jogos érdekét nem érinti) elsőfokú hatóság jár el módosít, visszavon, új döntést hoz jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme nem akadály

AB határozata alapján indítható eljárás ügyfelek közötti egyezséget jóváhagyó határozat ügyfél sikeres alkotmányjogi panasza az alkalmazott alaptörvény- ellenes jsz ellen AB azt megsemmisíti, és nem mondja ki az okot adó ügyben való alkalmazhatóságát jóváhagyó határozat módosítása, visszavonása

Döntés módosítása, visszavonása fellebbezés nyomán és hivatalból is a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált jogszabálysértő döntés egyszer a döntés közlésétől számított egy éven belül (kiv. törvény)/érdemi ellenkérelem előterjesztéséig jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme akadály ügyészi felhívás és semmisségi ok részben más!

Felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv hivatalból vizsgálja az eljárást és a döntést jogszabálysértő mulasztás felszámolása jogszabálysértő döntés megváltoztatása, megsemmisítése, szükség esetén új eljárásra utasítás

Felügyeleti eljárás bíróság által el nem bírált döntés semmisségi ok: jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme esetén 3 éven belül nem semmisségi ok: jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelme akadály kötelezettséget megállapító döntés: 5 éven belül jogszabály nem zárja ki

Ügyészi fellépés Ügyészségről szóló törvény alapján ügyész közérdekvédelmi feladata hivatalból tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal önkéntes teljesítésre felhívás jelzés

Ügyészi fellépés 29. § (1) Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. (2) Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében. (3) Az ügyész a felhívásban indítványozhatja a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését. A felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni. (4) Az ügyész a felhívását az ügyben eljáró szerv felügyeleti szervéhez nyújtja be. Ha a döntést hozó szervnek nincs felügyeleti szerve, vagy felügyeleti szerve a Kormány, vagy ha az ügyben felügyeleti intézkedés jogszabály alapján kizárt, a felhívást az ügyész a döntést hozó szervhez nyújtja be. (5) A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg bíróság előtt.

Semmisség Súlyos, érvényességre kiható hiba esetén A Ket. jogorvoslati eljárásaihoz kapcsolódóan Időkorlát: jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok: 3 év kötelezettséget megállapító: 5 év bűncselekmény és nincs jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog: időkorlát nélkül.