Munkajog – 9. Dr. Csőke Rita Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A mai óra témái: És újra egy jogeset az órai témakörből… Térjünk vissza arra, amit múltkor átugrottunk: A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az Önök döntése alapján folytatjuk a következővel: Jogszerűen mikor nem teljesítjük a munkáltató utasítását? És újra egy jogeset az órai témakörből… Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §) Mikor törvényes? Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Már megtanultuk: A munkaszerződés Igen, de… adott munkáltatóra, adott munkakörre, (többnyire) adott munkahelyre, adott munkaidőre jön létre. („kinek”, „mit”, „hol”, „mennyit”). Igen, de… Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – törvényesen… 1. Az előzőektől a munkáltató az Mt. szerinti egyes esetekben eltérhet – vagyis az eltérés lehet törvényes, jogszerű. Miért érdekes ez? Mert szerződtünk valamire, aztán mégis lehet máshogy? Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mt. 53. § (1) bekezdés: Az Mt. 53. §-a a munkaszerződésbe foglalt megállapodás törvényi áttörése… (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mik a feltételei? Csak átmeneti lehet. Nem kell kivételesnek lennie, vagy különösen indokoltnak, csak nem haladhat meg egy éves mennyiséget. Ez persze, lehet nagyon racionális is, bár ez nem feltétel. Közben is munkaviszonyban állunk! Azaz Közben is be kell tartani a munkajogi előírásokat (egészséges és biztonságos munkavégzés, stb.), Ezekre is alkalmazandók az általános magatartási szabályok (joggal való visszaélés tilalma, méltányos mérlegelés, stb.), egyenlő bánásmód követelménye, stb. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§ (2) bekezdése) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más településen („hol”) – 53 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más településen („hol”) – 53. § (3) bekezdés A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. (4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (I.e.: kezelőorvos igazolása szükséges) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

OK, hogy a munkaszerződéstől eltérően, na de a mást mennyiért? Mt. 53. § (5) bekezdés: A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Miért nincs itt a „mennyit”? A rendkívüli munkaidőben (köznyelven „túlórában”) az Mt. szerint valójában semmi rendkívüli nincs. Az a munkaszerződés szerinti foglalkoztatásnak minősül, annak része. Ezt is „behúzzuk” a munkaszerződésünkkel, a törvény erejénél fogva. A munkáltató joga, hogy elrendelje, ha szükségesnek tartja (de figyelemmel a pihenőidőre vonatkozó szabályokra). Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A rendkívüli munkaidő Évi max. 250 óra, teljes munkaidőt feltételezve. Kollektív szerződésben max. évi 300 óra lehet. (Nem teljes évben fennállt jogviszony vagy részmunkaidős foglalkoztatás, esetleg határozott idős munkaviszony esetén arányosítani kell.) A rendkívüli munkaidőért – függően attól, hogy mikor kerül elrendelésre - a fizetésen felül plusz bérpótlék és/vagy fizetett szabadidő járt érte. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Kivételek a munkáltató utasításadási jogosultsága alól Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkáltatói utasításadási joga általában Emlékezzünk vissza: a munkaszerződés definíciójára: a munkavállaló a munkáltató irányítása szerint végez munkát, A munkavállaló alapvető kötelezettségeire: a munkavállaló köteles: … „munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni” a munkaszerződés ismérveire: alá-fölérendeltség, a munkáltató utasításadási joga mint a munkaviszony jellemzői Alapvető szabály tehát a munkaviszonyokban, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles eljárni a munkája során. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkáltató utasításának végre nem hajtása esetén… Általában hátrányos következménye szokott lenni a munkavállalóra nézve, mert főszabályként ez jogellenes magatartás. Kivételes esetekben azonban lehet jogszerű (hátrányos következménnyel nem sújthatók). Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkáltatói utasítás (jogszerű) nem teljesítésének esetei A munkáltatói utasítás megtagadása („nem csinálom meg, és mást se teszek helyette”) Van, amikor kötelező megtagadni Van, amikor dönthet a munkavállaló, hogy megtagadja-e Eltérés a munkáltató utasításától („mást/máshogy csinálom, mint ahogy arra utasítottak”) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné más személy egészségét vagy a környezetet. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) – 2. Az utasítás megtagadása esetén az emiatt kieső munkaidőben rendelkezésre kell állni más (szabályos) munkavégzésre. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mi történik, ha jogszerűen tagadja meg a munkavállaló az utasításvégrehajtását? Alapesetben semmi. Akár köteles, akár „csak” jogosult a munkavállaló megtagadni az utasítás végrehajtását, ennek gyakorlásáért hátrány jogszerűen nem érheti. 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

És mi történik, ha végrehajtja, de jogosult vagy köteles lett volna megtagadni? Emlékezzünk vissza a szóban is érvényes jognyilatkozatok esetén a kurzus elején mondottakra: „A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.” Ha írásba is foglalta a munkáltató, és még mindig fennáll az az ok, ami a megtagadhatóságot érinti, továbbra is megtagadható, vagy kötelező megtagadni a teljesítést. És mi van, ha nem? Ha végrehajtunk olyan utasítást, amit nem lennénk kötelesek (akár írásban, akár szóban kaptuk), más jogszabályok alapján a felelősségünket meg lehet állapítani. (Akár büntetőjogit is!) A munkaviszony nem katonaság, ahol kimentés a „parancsra tettem”. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Eltérés a munkáltató utasításától (Mt. 54.§ (3) bek.) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mi van akkor, ha el kellene térni az utasítástól, de van lehetőség értesíteni a munkáltatót? Együttműködési kötelezettség – szólni kell. Ha a munkáltató megerősíti a vélelmezett őt károsító (de egyébként nem megtagadásra okot adó) utasítást, akkor végre kell hajtani. Ilyen esetekben különösen fontos lehet, hogy tudjuk akár dokumentálni is, hogy szóltunk, jeleztük. És ld. az előző diát: a munkáltatótól lehet kérni a jognyilatkozat írásba foglalását akkor is, ha az szóban is hatályos. Szóbeli utasítás esetén esetleges bizonyítási nehézségek. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

(A téma szempontjából releváns részben) Jogeset: Visszanyal a fagyi? Mfv. I. 11 089/1995/3. (A téma szempontjából releváns részben) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Tényállás 1. A jégkrémgyártó cég 1994. július 15-én telefaxot küldött, és jelezte, hogy a kiszállított termékek csomagolása hibás, mert a csomagban nem annyi jégkrém van, mint amennyit a csomagolás feltüntet. Egyben engedélyezték a lezárt csomagolás megbontását (átcsomagolást). Az alperes munkáltató utasította a felperest, hogy a gyártó által hibásan csomagolt jégkrémeket át kell csomagolni, mert az eredeti 10 darabos csomagolás hiányos volt. A volt munkavállaló felperes az utasítás teljesítését megtagadta. Állítása szerint az utasítást egyébként is a munkaidő letelte után adta ki az alperes, amikor a munkavállalók fáradtak voltak, és a meleg miatt a jégkrémek átcsomagolása a minőséget veszélyeztette.

Tényállás 2. Az alperes az 1994. július 17-én kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes 1994. július 15-én a munkáltató utasításának teljesítését megtagadta. A felperes állítása szerint az utasítás jogellenes volt, emiatt az nem alapozhatott meg jogszerű azonnali hatályú felmondást. A felperes perbeli álláspontja szerint a jégkrémek átcsomagolására adott utasítás az élelmiszerek tárolására, csomagolására vonatkozó jogszabályokba ütközött, ezért az utasítás megtagadása nem minősül kötelezettségszegésnek. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Tényállás 3. Az alperes a dobozok átcsomagolását, illetve kiegészítését a dobozon feltüntetett darabszámra a vásárlók érdekében tartotta szükségesnek, az átcsomagolt termékeket pedig eleve akciós termékként értékesítették. A felperes is úgy nyilatkozott, hogy a "vevők elégedetlenek voltak, mert nem szokták meg, hogy bontott csomagot vásároljanak". A felperes a perben arra is hivatkozott, hogy a perbeli időben hatályos - 10/1988. (VI. 30.) MÉM-SZEM együttes rendelet 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a fogyasztói csomagolás megbontása tilos. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Legfelsőbb Bíróság (A Kúria elődje) döntése felülvizsgálati eljárásban 1. A munkavállaló nem köteles teljesíteni a munkáltató utasítását, ha annak végrehajtása jogszabályba ütközik. A felperes a jégkrémek átcsomagolására adott 1994. július 15-i munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadásával kapcsolatban már a keresetében is az alperes "törvénysértő" utasítására hivatkozott. A tényállás aggály nélküli tisztázása szükséges, mert csak ennek alapján lehet állást foglalni, hogy a dobozok megbontására adott utasítás a hivatkozott tiltó rendelkezés értelmében jogszabályba ütközött-e. Ennek ellenére az eljárt bíróságok nem tisztázták a peres eljárás során, hogy az alperes vitatott utasítása az élelmiszerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelt-e. A munkáltató utasítása teljesítésének megtagadására alapított rendkívüli felmondás esetén a bíróságnak - ha a munkavállaló a munka megtagadásának jogszerűségére hivatkozik - részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával kell tisztáznia, hogy a munkáltató utasítása nem ütközött-e jogszabályba Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Legfelsőbb Bíróság (A Kúria elődje) döntése felülvizsgálati eljárásban 2. E tekintetben a gyártó cég 1994. július 15-én küldött telefaxára figyelemmel - amely a hibás csomagolást jelezte - azt is tisztázni kell, hogy a termék előállítója és csomagolója engedélye alapján a lezárt csomagolás megbontására jogszerűen sor kerülhet-e, és ebben a vonatkozásban van-e jelentősége annak, hogy az adott árut ún. akciós termékként árusították. A perbeli vita eldöntése szempontjából jelentős előbbi körülmények elbírálásához a bizonyítás kiegészítése - ennek keretében szakértő kirendelése - szükséges, amely a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható. a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot - a kifejtettek szerint szükséges további bizonyítás érdekében - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék