Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajog 8. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajog 8. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog 8. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

2 Mai témáink A munkabér Az alapbér És megint egy jogeset Az időbér
A teljesítménybér És megint egy jogeset Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Egy kis ismétlés… Mt. 42.§ (2) bekezdés: A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Mt. 45.§ (1) bekezdés: A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (Megj.: az alapbér nem szükségképpen egyezik meg a munkabérrel, de erről később.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Mi a munkabér? 1. A törvény nem definiálja.
Különböző jogszabályokban eltérő fogalmai lehetnek. A bírósági gyakorlat alapján annak megítélésekor, hogy mi a munkabér, az egyes juttatásoknak nem az elnevezése számít hanem a tényleges tartalma, rendeltetése. Munkabérnek minősül minden juttatás, ha „ a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta.” /BH / Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Mi a munkabér? 2 Munkabér munkavégzés ellenében illeti meg a munkavállalót. Ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésének minősül, akkor az munkabér, függetlenül az elnevezésétől. Összefoglalva: Munkavégzésért munkabér jár. Minden juttatás tehát munkabérnek minősül az Mt. alapján, amit a munkájáért (a munkavégzés fejében) kap a munkavállaló. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A munkabér idő és teljesítmény alapú meghatározása a munkaszerző-désben
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Munkabér a munkaszerződésben
Időalapú - időbér Ha a munkabért kizárólag időbérben határozzák meg, akkor megegyezik az alapbérrel. Nem kell külön rögzíteni, hogy időbér. A legegyszerűbb és leggyakoribb. Ha a munkavállaló a teljes munkaidőt maradéktalanul teljesíti, akkor mekkora bér illeti meg. Teljesítményalapú - teljesítménybér Idő- és teljesítményalapú bér vegyesen. Az utóbbi kettőnél a munkaszerződésnek az alapbért is tartalmaznia kell. Az alapbér azonban ezeknél csak számítási alap. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Az alapbér (Mt. 136.§) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1.
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Alapbér – 1. Az alapbért a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. (Ld. munkaszerződés kötelező elemei – 3. előadás) Az alapbér mindig időalapú. Nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, vagy garantált bérminimum). Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 Alapbér – 2. Meg kell állapítani az alapbért minden munkaszerződésben
Akkor is, ha teljesítménybérezésben, vagy vegyes bérezésben /idő- és teljesítménybérezésben/ állapodnak meg a felek, de nem szükségképpen az alapbér lesz a kifizetésre kerülő munkabér. A munkaszerződésben rögzített alapbérnek a nem tisztán időbéres munkabérnél leginkább a bérpótlékoknál van jelentősége. Ezeknek az alapbér képezi a számítási alapját. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 A teljesítménybér Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1.
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések (137-138.§) 1.
„Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.” A felek megállapodhatnak teljes egészében, vagy csak részben teljesítménybérben. Az utóbbi esetben az időbér lehet alacsonyabb az alapbérnél. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések (137-138.§) 1.
A kizárólag teljesítménybérben meghatározott munkabérről a munkaszerződésben meg kell állapodni. Ezt a megállapodást a munkaszerződésnek külön tartalmaznia kell, a már ismert kötelező kellékeken felül. Ha kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, akkor a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a garantált bért is. Ez nem lehet kevesebb, mint az alapbér fele. Akkor is kötelező a munkaszerződésben megállapodni a teljesítménybér alkalmazásában, ha a munkabér időbér alapú része kevesebb, mint az alapbér. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 1.
A munkáltató – ha teljesítménybér alkalmazásában állapodott meg – teljesítménykövetelményt köteles megállapítani. Teljesítmény követelményt és a teljesítmény-tényezőt előre, írásban kell közölni a munkavállalóval. (Emlékeztető a jognyilatkozatoknál mondottakra: a teljesítménykövetelmény és a teljesítménytényező írásbeli közlésének minősül, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 2.
A munkáltató a teljesítménykövelményt olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. Csak olyan teljesítménykövetelmény állítható, amelyről ennek következtében igazolható, hogy rendes munkaidőben (nem „túlórában”) 100%-ban teljesíthető. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 3.
„A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.” Vita esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a követelmény teljesíthető. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A teljesítménybér-tényező fontosabb szempontjai
A teljesítménybér-tényező a teljesítménykövetelmény „szorzója”. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A minimálbér és a garantált bérminimum
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 Kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum
Az Mt. felhatalmazza a kormányt, hogy ennek mértékét állapítsa meg. Jelenleg hatályos: 454/2015. (XII.29.) Korm. r. Minden munkáltatóra és minden munkavállalóra hatályos. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 454/2015. (XII.29.) Korm. r. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 Minimálbér / garantált bérminimum teljesítménybérnél
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos, és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege január 1-jétől forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege január 1-jétől forint. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 Jogeset Micsoda cirkusz! Mfv.II.10.542/2013/10. szám
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 Tényállás – 1. A felperesek (az artisták) március 19-től október 7-ig határozott idejű munkaviszonyban álltak az I. rendű alperes (a cirkusz) alkalmazásában. A cirkusz képviselője a munkaszerződés megkötését megelőzően t küldött az artisták részére, amely azt tartalmazta, hogy A cirkusz a évi szezonra, március 19-től november 14-ig alkalmazza az artistákat fligendé, kerék, levegő karika számokkal. Megjelölte, hogy a felperesek milyen egyéb tevékenységeket kötelesek ellátni. Rögzítette, hogy a cirkusz hozzájárul a megbeszéltek szerint a Róma és Budapest közötti üzemanyag költséghez, melyet a szezon végén fizet meg. Megállapításra került, hogy az artisták havi bére ,- Ft. Ezen okiratot sem a felperesek, sem az alperesek nem írták alá. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 Tényállás – 2. 2010. március 3-án a cirkusz képviselője újabb okiratot küldött az artistáknak, melyben a határozott idejű szerződés időtartama, a felperesek neve, illetve az általuk ellátandó feladat megegyezett a korábbi okiratban foglaltakkal, az üzemanyag költségekhez történő hozzájárulás tekintetében azt rögzítették, hogy az a megbeszéltek szerint történik (fele az érkezéskor), és „a cirkusz garantál havi 16 napot". E megállapodásban nem szerepelt az artisták munkabérének mértéke. Az okiratot mind a cirkusz, mind az artisták aláírták. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Tényállás – 3. A cirkusz április 12-én kezdődő jogviszonnyal jelentette be az artistákkal létesített munkaviszonyt a NAV felé, jövedelmet azonban csupán április hónapra vallott be, artistánként ,- Ft mértékben. Ennek alapjául a április 12-én kelt munkaszerződést tekintette, amely tartalma szerint a közöttük létrejött jogviszony 90 napos próbaidő kikötése mellett határozatlan időre, heti 20 órás munkavégzésre, ,- Ft személyi alapbér megfizetésével létesült. (Megj.: a minimálbér 2010-ben ,- Ft/hó volt.) E munkaszerződést a cirkusz képviselője aláírta, az artisták azonban nem. A munkaszerződésen szereplő aláírásokról bebizonyosodott, hogy nem tőlük származtak. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 Tényállás – 4. Az artisták első munkavégzési napja március 19-e volt, majd ezt követően március én, március 25-től 28-ig, április 2-től 5-ig, április 8-tól 11-ig, április 21-től 25-ig, illetve április 29-től május 2-ig léptek fel. A határozott idő leteltéig azonban több esetben nem. (Összesen 23 napot.) 2010. május 2-án a cirkusz képviselője szóban közölte az artistákkal, hogy munkaviszonyukat megszüntetik, s a munkavégzési hely elhagyására szólították fel őket. A cirkusz képviselője útján május 12-én kelt levélben tájékoztatta az artistákat arról, hogy a cirkusz a április 14-én kelt munkaszerződéssel létesített munkaviszonyukat május 2-án azonnali hatállyal felmondási idő nélkül megszüntette, figyelemmel a kikötött 90 napos próbaidőre. Ez ellentétes tartalmú volt a munkáltató által május 2-án kiadott munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolással, melyben a munkaviszony megszűnési módjaként közös megegyezést jelöltek meg. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

27 Igények, követelések, ellenkérelem
Az artisták (felperesek) június 4-én keresetet terjesztettek elő, melyben előadták, hogy 2010. március 19-től október 17-ig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttek a cirkusszal, munkájukat teljesítették. Ennek ellenére május 2-án a cirkusz szóban szüntette meg munkaviszonyukat, erről írásbeli dokumentumot nem kaptak. Többször módosított keresetükben személyi alapbérüket havi ,- Ft-ban megállapítva elmaradt munkabér, továbbá a határozott idejű munkaviszonyból még hátralévő részre járó bér megfizetésére kérték kötelezni a cirkuszt, figyelemmel arra, hogy jogviszonyuk jogellenesen került megszüntetésre. Igényeltek továbbá ,- Ft útiköltség megtérítést. A cirkusz (és a Bt. beltagja, mint 2. rendű alperes) a kereset elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy a április 12-én kelt munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki és ennek hatálya alatt került megszüntetésre a jogviszony. A felmondás napjáig járó még meg nem fizetett munkabért artistánként (5 fő) ,- Ft-ban jelölték meg, amelynek megfizetésére kötelezettséget vállalt a cirkusz. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Első fokú bíróság Az artisták március 19-től október 17-ig határozott idejű munkaviszonyban álltak a cirkusszal. A felek közötti munkaviszony a március 3-i keltű munkaszerződéssel jött létre, melyben rögzítésre került a felek neve, munkaköri feladata, a garantált 16 napi munkavégzés. A munkaviszonyuk május 2-án a (régi) Mt. 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg. (Ie: a régi Mt. szerint a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató megszüntethette, a munkavállalót azonban egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.) Az artisták azonban nem tudták bizonyítani, hogy a cirkusz által megjelölt ,- Ft-nál magasabb összegű munkabérben állapodtak meg. Mivel próbaidő bizonyítottan nem került kikötésre, a cirkusz jogellenesen szüntette meg a felperesek munkaviszonyát, ezért őket a régi Mt. 88. § (2) bekezdése alapján a határozott időből még hátralévő időtartamra járó munkabér illette meg. Havi 20 ezer Ft üzemanyag költséget megítéltek még költségtérítésként. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 Másodfokú bíróság A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, de részben más indoklás mellett. A március 3-i keltezésű okirattal jött létre munkaszerződés, melyet a szerződő felek aláírtak. A munkaviszony csupán a kisegítői tevékenység vonatkozásában jött létre, mivel el kell különíteni attól a felperesek által előadott produkciót, amelyet más polgári jogi jogviszony keretében láttak el. A produkció vonatkozásában a másodfokú ítélet indokolása szerint hiányoztak azok az ismérvek, amelyek a munkaviszony jellemzői. A produkciót képező feladatokra közöttük színlelt szerződés állt fenn, amely a szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítását eredményezte. (más cirkuszoknak más jogviszonyban végezték ugyanazt, saját kosztümben léptek fel, a speciális felszerelésüket maguk biztosították, az irányítás nem volt meghatározó, stb.) A kisegítő munkák körében a másodfokú bíróság megállapította a határozott idejű munkaviszony létrejöttét. Jogi álláspontja szerint a cirkusz sikeresen bizonyította, hogy a felperesek havi bruttó ,- Ft-os bérrel kerültek alkalmazásra, amely arányban állt az általuk végzett kisegítő munkákkal. (A színlelt részével kapcsolatban pedig polgári perre mehetnek.) Megalapozottnak ítélte az üzemanyag költség térítés vonatkozásában hozott elsőfokú érdemi döntést is. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 És a jó „megfejtés”: a Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban
A felek között a március 3-ai keltezésű szerződéssel munkaviszony jött létre határozott időre, március 19-től október 17-ig tartó időtartamra. A felek megállapodásukban konkrét munkakört nem jelöltek meg, rögzítették azonban az ellátandó munkaköri feladatokat (fligendé, kerék, levegő karika artista számok és egyéb) A szerződés nem csak kisegítő feladatokra jött létre, a produkcióra vonatkozó rész nem színlelt a munkaszerződés. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében. A munkakör adott volt. A személyi alapbér nem. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 2.
Mivel a megállapodás nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy az artisták milyen mértékű személyi alapbér megfizetése mellett kötelesek munkát végezni a cirkusznak, vizsgálni szükséges azt a lényeges körülményt, hogy a munkavállalók teljes, vagy részmunkaidőben végezték tevékenységüket. Az Mt. szerint a munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. (Ez a régi Mt-ben is így volt.) Ennek megfelelően az alpereseknek áll érdekükben bizonyítaniuk azon állításukat, hogy az artistákat csak részmunkaidő keretén belül foglalkoztatták. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a felperesek foglalkoztatására az általános szabályoknak megfelelően teljes munkaidőben került sor. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 3.
A díjazás vonatkozásában az artistákat terhelte annak bizonyítása, hogy a munkaviszony az erről történő rendelkezése hiányában állításuk szerint személyenként havi ,- Ft személyi alapbér megfizetése mellett jött létre. Amennyiben e bizonyítási kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, úgy az Mt § (1) bekezdése szerint személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege jár, a törvény e rendelkezéstől nem enged eltérést a feleknek. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot (1. fok) új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

33 Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 4.
A megismételt eljárásban a szükséges kioktatást követően a felek bizonyítási indítványa függvényében a bíróságnak le kell folytatnia a további bizonyítási eljárást a körben, hogy a felperesek foglalkoztatására teljes, vagy részmunkaidőben került-e sor, milyen mértékű személyi alapbérben, illetve költségtérítésben állapodtak meg. Ennek során a peres felek, illetve a tanúk szükséghez képest történő ismételt meghallgatása, szembesítése, illetve további okiratok beszerzése után kell megállapítani, hogy melyik fél milyen módon tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék


Letölteni ppt "Munkajog 8. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita"

Hasonló előadás


Google Hirdetések