Bodzási Balázs Igazságügyi Minisztérium 2017. április 27. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok 2017. évi módosításáról Bodzási Balázs Igazságügyi Minisztérium 2017. április 27.

A vagyonkezelés különböző formái A magyar jogban a vagyonkezelés több formája is ismert: Állami-önkormányzati vagyon kezelése Magán-vagyonkezelés A gyám/gondok által folytatott vagyonkezelés Szerződéses konstrukciók: megbízás Jogi személy létrehozatala: Gazdasági társaság Alapítvány Befektetési alap

A bizalmi vagyonkezelés főbb jellemzői Speciális jogviszony, amelyben az elkülönített vagyonnak van meghatározó szerepe: Létrejöhet szerződéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal (pl. végrendelettel) A jogviszony - adott esetben - a létesítésére irányuló szerződés/jogügylet megszűnése után is fennmarad Három személyt érint: vagyonrendelő – vagyonkezelő – kedvezményezett Tulajdon-átruházási jogcím: Külön jogcímként jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban és a cégnyilvántartásban is Vagyonelkülönítés + a kezelt vagyon védettsége Vagyonkezelővel szembeni fokozott követelmények Kedvező adózási szabályok

A Ptk.-t érintő módosítások A bizalmi vagyonkezelés Ptk.-beli szabályozása nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalúnak tekinthető Nagy előny a Ptk.-beli szabályozás rugalmassága A Ptk. hatálybalépése óta felmerült fő kérdések: Felmondhatóság (határozatlan idejű jogviszony esetén); Az öröklési jog kógens szabályaihoz való viszony (kötelesrészi igény); A megbízásra való utaló szabály (Ptk. 6:330. §) értelmezése;

A Ptk.-t érintő módosítások – a felmondhatóság A vagyonrendelő felmondhatja-e a bizalmi vagyonkezelési szerződést? Megilleti-e ez a jog a vagyonrendelőt határozatlan idejű bizalmi vagyonkezelés esetén? Főszabály: felmondható Kérdés 1.: a szerződésben ki lehet-e zárni a felmondási jogot? Kérdés 2.: a vagyonrendelő jogutódját megilleti-e a felmondási jog? Kérdés 3.: az eredeti vagyonrendelő kizárhatja, illetve korlátozhatja-e a felmondási jogot a saját jogutódja vonatkozásában? Felmerült az igény, hogy a Ptk. rendezze ezt a kérdést és egyúttal mondjon valamit a vagyonrendelő oldalán bekövetkező jogutódlásról is (különösen, ha a vagyonrendelő jelöli ki a jogutódját, aki nem az örököse)

A határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés felmondhatósága Indokoltnak tűnt elismerni a határozatlan idejű bizalmi vagyonkezelési szerződés vagyonrendelő általi felmondhatóságát Ezt a Javaslat diszpozitív szabályként fogalmazza meg, vagyis a felek ettől a szerződésben eltérhetnek  a felmondási jogot ki is lehet zárni, illetve korlátozni is lehet A vagyonrendelő a határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést – annak eltérő rendelkezése hiányában – felmondhatja [Ptk. 6:326. § (1) bekezdés e) pont] Ha a felek kizárták a felmondási jogot, akkor a vagyonrendelést visszavonhatatlannak tekintik Ez a megoldás biztosítja a bizalmi vagyonkezelési jogviszony stabilitását, ugyanakkor a konstrukció rugalmasságát sem sérti

Öröklési jog - kötelesrészi igény A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg és a kötelesrészi igények közötti viszony tisztázása Kérdés 1.: hozzá kell-e számítani a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont a kötelesrész alapjához? Kérdés 2.: ha a kötelesrészre jogosult kedvezményezett is egyben, akkor melyik jogalapon érvényesíthet igényt a kezelt vagyonnal szemben? Az öröklési jog kógens szabályainak a megkerülésére a bizalmi vagyonkezelés intézménye sem szolgálhat eszközül Az öröklési jog kógens rendelkezései a vagyonrendelő rendelkezési jogának korlátját jelentik

Öröklési jog - kötelesrészi igény A Javaslat a Ptk. Öröklési jogi Könyvében egyértelművé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához [Ptk. 7:80. § (1) bekezdés] A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon ebben a tekintetben ingyenes adománynak minősül  nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző 10 évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke [Ptk. 7:81. § (1) bekezdés a) pont] Ez arra a kérdésre is választ ad, hogy kivel szemben lehet érvényesíteni a kötelesrészi igényt: a vagyonkezelővel szemben

További öröklési jogi kérdések A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna [Ptk. 7:96. § (5) bekezdés] A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a vagyonkezelő által – a végrendeletben meghatározott tartalommal – történő elfogadásával, a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre [Ptk. 6:329. § (2) bekezdés]

További öröklési jogi kérdések Kérdés 1.: ha a kedvezményezett kötelesrészre is jogosult, akkor érvényesíthet-e igényt a vagyonkezelővel szemben szerződési jogi, illetve öröklési jogi alapon is? Kérdés 2.: ha a kedvezményezett mindkét jogalapon érvényesíthetne igényt, akkor választhatja-e azt, amelyik alapján többre tarthat igényt? Ennek elkerülése érdekében a Ptk. egy új diszpozitív szabállyal egészül ki: a vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy a kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen (pl. kötelesrészi igény alapján) érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben [Ptk. 6:311. § (5) bekezdése]

További öröklési jogi kérdések A módosítások nem változtatnak azon, hogy a magyar jog szerint a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon nem része a hagyatéknak Ha tehát a vagyonrendelő minden vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe adta, akkor nem kell hagyatéki eljárást lefolytatni Ezt a kötelesrészi igény érvényesítésére vonatkozó módosítás sem érinti, mivel ezt az igényt nemcsak hagyatéki eljárásban lehet érvényesíteni

Jogutódlás a vagyonrendelői pozícióban Kérdés 1.: a vagyonrendelői pozícióban történhet-e jogutódlás? Kérdés 2.: a természetes személy örököse automatikusan, a törvény erejénél fogva belép-e a vagyonrendelő jogutódjaként a jogviszonyba? A szerződéses pozíció örökölhetőségének a kérdése valamennyi szerződés eset felmerül Ptk. új 6:325. § (4) bekezdése: a vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelői jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles személyt A vagyonrendelőt az a jog is megilleti, hogy korlátozza az általa kijelölt személy jogait: kizárhatja például, hogy az általa kijelölt személy felmondja a bizalmi vagyonkezelési szerződést Amennyiben a vagyonrendelő nem jelöl ki ilyen személyt, akkor az öröklés rendje érvényesül Az angolszász jogokban a vagyonrendelői jogok gyakorlására kijelölt személyt protektornak nevezik: Protektort azonban nemcsak a vagyonrendelő halála/jogutód nélküli megszűnése esetére lehet kijelölni

A 2014. évi XV. törvényt érintő módosítások Üzletszerű és nem üzletszerű (eseti) bizalmi vagyonkezelés elhatárolása Üzletszerű: a legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzett tevékenység Eseti vagyonkezelés keretében egy bizalmi vagyonkezelés végezhető - a Bvktv. 18/A. § (1) bekezdése alapján ezt a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni Az üzletszerű bizalmi vagyonkezeléshez MNB engedély szükséges Ügyvédi iroda is végezhet üzletszerű bizalmi vagyonkezelést Eseti vagyonkezelést egyéni ügyvéd is végezhet Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet bizalmi vagyonkezelési vállalkozás (+ ügyvédi iroda) végezhet A bizalmi vagyonkezelési vállalkozás tagja (tulajdonosa) nem folytathat üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet

Bvktv. módosítások A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak működése során folyamatosan továbbra is legalább 70 millió Ft saját tőkével kell rendelkeznie Ezen felül köteles változatlanul legalább 70 millió Ft pénzügyi biztosítékot nyújtani Jelenleg még nincs ilyen felelősségbiztosítási termék a magyar piacon Kis mértékben módosultak az engedély kiadásának feltételei: pénzmosás elleni szabályzattal kell rendelkezniük

Bvktv. módosítása Pontosításra kerülnek az MNB feladat- és hatáskörét érintő rendelkezések is Az MNB a bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges feltételek teljesülését vizsgálja [Bvktv. 13. § (1) bekezdés] Hatályon kívül lesznek helyezve a Bvktv. 33-34-35. §-ai - az MNB ellenőrzési jogosítványai szűkülnek Az MNB nem bírságol, hanem csak az engedélyt vonja vissza vagy törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt [Bvktv. 31. § (3) bekezdés] Az MNB tevékenysége nem minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység feletti felügyeleti tevékenységnek (Bvktv. 35. §) Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartására irányuló eljárásban az MNB 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) rendelkezései szerint jár el (Bvktv. 18. §) Az Ákr. hatályba lépésével egyidejűleg az MNB engedélyezési eljárása során az ügyintézési határidő 9 hónap (Bvktv. 11/A. §), nyilvántartásba vételi eljárása esetén az ügyintézési határidő 60 nap (Bvktv. 21. § (1a) bekezdés) Az engedélyhez csatolandó mellékletek száma csökken

Bvktv. módosítása A Javaslat hatályon kívül helyezi a Bvktv. 36-37-38. §-ait + a Bvktv. 1. sz. mellékletét is, megszűnik a lakossági ügyfél fogalma Módosulnak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás belső nyilvántartásaira vonatkozó Bvktv. 39-40. §-ok Szigorodik a nem üzletszerűen végzett bizalmai vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó szabályozás

A módosítások célja Fontos gazdaság- és jogpolitikai célkitűzés az ország versenyképességének a növelése Ezt a célt szolgálja az Országgyűlés elé 2017. április 26-án benyújtott T/15362. sz. törvényjavaslat is Cél: a bizalmi vagyonkezelés új jogintézményének a működőképessé tétele, amely a magyar és a külföldi vagyonrendelők számára egyaránt vonzó lehetőséget kínál Ennek érdekében a Javaslat a jogintézmény vagyonvédelmi funkcióját kívánja erősíteni