Tűzoltás vízellátása Táplálási módok Tűzoltó vízforrások

Kiérkezést követő felderítésnél feladat: A szükséges oltóvíz mennyiségének a meghatározása A tűz és az oltóvíz utánpótlás helyének és távolságának felmérése A tűzeset és az oltóvíz nyerőhely szintkülönbségének megállapítása

A tűzoltás vízellátása A vízforrások választásánál a tűzoltás - gyorsan ­ hatékonyan - szakszerűen legyen végrehajtható. A gyorsaság ha a vízforrás a tűzhöz a lehető legközelebb van - előnyös a megközelítése - szivattyú közbeiktatása nélkül használható - vízszintje a legkisebb távolságra van a talajszinttől. A hatékonyság ha a vízforrás - szükséges mennyiségben - a működés teljes ideje alatt folyamatosan biztosítja a tűzoltáshoz szükséges mennyiségű vizet. A szakszerűség ha a felszerelésekre, berendezések re - a környezetre - az oltásban résztvevőkre nem jelent sem nyílt, sem rejtett veszélyt

Tűzoltás vízellátási módjai Tarályról történő táplálás: -saját tartályvíz felhasználása - ingajárattal más fecskendők által szállított víz Túlnyomásos táplálás -tűzivíz-rendszer- tűzcsapok -magastározó -víztorony -távolsági nyomótömlős táplálás (soros, párhuz) Felszívásos táplálás Mélyszívóval történő táplálás

Fontosabb vízforrások Vízellátás csőhálózatról: A vizet előfordulási helyén kezelik, majd csőhálózat segítségével a felhasználókhoz szállítják. A víznyerési helytől az ellátási terület széléig haladó vezeték a fővezeték (főtápvezeték). Az ellátási területek felé ezekből ágaznak le a főnyomócsövek  elosztó  bekötővezetékek  belső csőhálózatok.

Csőhálózat típusai Alapvetően négy eltérő rendszert különböztetünk meg: - ágas - összekapcsolt -körvezetékes vegyes rendszerű

Ágas hálózat jellemzői: 1-fővezeték 2-főnyomóvezeték3-elosztó vezeték

Ágas hálózat jellemzői: Az ellátási területen végighúzódó fővezetékről leágazó főnyomócsövek, elosztóvezetékek vakon végződnek, nincsenek egymással összekötve átmérőjük csökken. A víz mindig csak egy irányból folyik, ezért egy esetleges csőtörés miatt körültekintően kell meghatározni az ilyen vezetékre telepített fecskendők számát és helyét. Ilyen vezetéket ma már nem telepítenek, és egyre ritkábban találkozhatunk vele

Összekapcsolt rendszerű hálózat jellemzői: Az ágas rendszer egy javított formája. A csővégeket összekötik, és így nincs vakon végződő vezeték. Azonban az összekötések kis átmérője miatt még mindig csak kis vízmennyiséggel számolhatunk. A nyomásfokozás nem lehetséges Vízkivétel nem fokozható

Körvezetékes rendszer jellemzői: A lényeg, hogy a fővezeték körbe fut, azaz önmagába visszatér; ugyanígy a csatlakozó elosztó csövek is.A legbiztosabb tűzoltó vízellátást biztosítja, még csőtörés esetén sem kell jelentős nyomásveszteséggel számolni. A vezetékek minimális átmérője, amelyeket tűzivíz szolgáltatásra is használnak, legalább 80 mm-es.

Vegyes rendszerű csőhálózat

A vízvezeték hálózat kifolyási nyomása a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEKBEN KIFOLYÁSI NYOMÁS ÉRTÉKE (BÁR) „A” és „B”Legalább 4 bar „C”Legalább 3 bár „D” és „E” és a fali tűzcsapok Legalább 2 bár

A tűzoltó vízforrások és a táplálási módok jellemzése Tűzcsapok: -fali - föld alatti - föld feletti Sűrűn beépített területen méterenként, külterületeken méterenként telepítenek tűzcsapokat. A tűzcsapok helyét szabvány szerint táblákkal jelölik.

Túlnyomásos táplálási mód Az oltóvíz nyomással érkezik a szivattyúhoz, amit valamely külső gépi berendezés energiája állít elő.

Fali tűzcsap Olyan tűzoltóberendezés, amely szekrényből, tömlőtartó berendezésből, kézi működteté- sű elzárószelepből, tömlőkapcsokkal szerelt lapos vagy alaktartó tömlőből, és sugárcsőből áll. Típusai Tömlődob alaktartó tömlővel Fali tűzcsapszekrény tekercstömlővel

Fali tűzcsappal szembeni követelmények - legalább 150 1/p. teljesítmény-2bár nyomás - 52 mm-es 'C' kapocspár -egy tűzcsap esetén a "C" tömlővel szerelt sugár a helyiség legtávolabbi pontját is elérje - egy helyiségben elhelyezett 2 tűzcsapról szerelt sugár tömör sugárképe összeérjen -A szerelvényeknek összeszerelt állapotban kell lenni, úgy, hogy csavarodásmentesen kifektethető legyen a sugárcsőnél fogva

Felszálló vezeték(nedves; száraz) Épületekben (középmagas,magas) függőleges en végigfutó csővezeték, szállítja az oltóvizet a szinteken elhelyezett csatlakozó pontokig. Szárazfelszálló esetén Gjmf szivattyújáról kell megtáplálni „110”-es nyomócsonkon A vezetéknek vízteleníthetőnek, ill. légteleníthetőnek kell hogy legyen A csatlakozási pontok ajtajára 80mm széles vízszintes vörös jelzőcsíkot kell festeni

Használati szabályok -Át kell vizsgálni a szinteket, hogy ahol nem használjuk ott mindenütt zárva legyenek a tűzcsapok (vízkár) - -Függőleges vízszállítás esetén 10 méterenként 0,1 Mpa a nyomásveszteség, tehát a fecskendő kilépőnyomásánál ezt figyelembe kell venni - -A szerelhető sugarak száma korlátozott a fecskendő és a felszálló vezeték tápláló csonkja közé egy osztót kell beépíteni a vízleeresztés lehetővé tételének érdekében

A nedves felszálló vezeték A közüzemi hálózatra van kötve, és állandó nyomás alatt van. A biztonság növelése érdekében, sok esetben kézi vagy automatikus indítású nyomásfokozó szivattyú is be van építve. Ezekkel nem sok gondunk lehet, mert a karbantartásuk a tulajdonos feladata és érdeke.

Föld alatti tűzcsap: - talajszint alatt telepítve - nehéz vagy könnyű öntöttvas szekrényben - vízkivétel "állványcső" segítségével (amely 2x52 mm vagy 2x75 mm-es nyomócsonkkal van ellátva) - nyitása T alakú tűzcsapkulccsal tűzcsapház Víztelenítő furat zárósapka tűzcsapszekrény

FA. Tűzcsap ugrómagassága Az úgynevezett ugrómagasság ellenőrzésével következtethetünk a kivehető víz mennyiségére

Kivehető vízmennyiség FA tűzcsapnál Ugrómagasság (m)Kivehető víz (l/perc) 0,01-0, ,11-0, ,21-0, ,31-0, ,41-0, ,51-0, ,61-0, ,71-0, , ,21-1,

Követelmények a föld alatti tűzcsappal és a szerelvényszekrénnyel szemben A tcs. megfelelően tömített és szilárd legyen. A kifolyócsonkot védősapkával kell lezárni A szerelvényszekrény Ajtaja könnyen nyíljon, és retesszel zárható Szerelvényeknek tartók legyenek kialakítva 80mm magas TŰZCSAP_SZERELVÉNYEK felirat

Szerelvényszekrény felszerelései FA. tűzcsaphoz „C” jelű álványcső –1 db Tűzcsapkulcs FA. Tűzcsaphoz. –1 db „C” jelű nyomótömlő tömlőkapoccsal-2db Sugárcső „C” kapoccsal-2 db Egyetemes kapocspárkulcs FA. Tűzcsap előnyei Önműködő víztelenítéssel van ellátva, télen nem fagy be

A FA. Tűzcsap hátrányai A tűzcsapszekrény nehezen tartható tisztán Gépjárművek eltorlaszolhatják Nehezen vehető észre, télen a hó eltakarja Nehéz a hozzéférési lehetőség A táplálás biztosítása sok felszerelést igényel Nyitása tűzcsapkulccsal NYITÁS- balra(óram. jár.ellentétesen) ZÁRÁS- jobbra (óramutató járásával megegyező irányba)

Föld feletti tűzcsap: nyitófej Kifolyónyílás ajtó zárva Kifolyónyílás ajtó nyitva Víztelenítő furat talajszint Önműködő Víztelenítő furat szelepház Előnyei : - nem kell állványcsövet szerelni -Feltűnősége miatt könnyebb feltalálni - -Kezelése nem olyan nehézkes - fagyveszély minimális -Gépkocsival, vagy más módon nem lehet eltorlaszolni, ráállni

FF tűzcsap ugrótávolsága

180 fokos kifolyónyílású FF tűzcsapból kivehető vízmennyiség az ugrótávolság viszonylatában Ugrótávolság (m) Kivehető l/perc 80 mm-es Vízmennyiség 100 mm-es 0,21-0, ,31-0, ,41-0, ,61-0, ,71-0, , ,11-1,

FF –i tűzcsap szerelvényszekrényében szükséges felszerelések -Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz 1 db „C” nyomótömlő tömlőkapoccsal-2 db „B”-„C” jelű áttéti kapocs 2 db -Sugárcső „C” –s -Egyetemes kapocspárkulcs

FF fűzcsap Előnyei-Hátrányai Előnyök: -Könnyen tisztán tartható -Könnyen észrevehető, hozzáférhető -Az igénybevételhez kevesebb felszerelés kell Hátrányai: -Télen,ha nincs víztelenítve befagyhat -Könnyebben rongálódik

A tűzcsap használatának néhány szabálya: - Használat előtt rövid idejű szabad kifolyással öblíteni. Fontos!!! (a szivattyúba kerülhető szennyeződések elkerülése érdekében) - Használat utáni víztelenítés, gondos elzárás. -Téli esetleges jégtelenítés csak az előírásokban megfelelően. Tűzcsapon megszívatni tilos!

Vízforrások jelölései T TŰZCSAP jelző tábla

A jelzőtáblán található betűk jelentése T- tűzcsap hT- Habtűzcsap K- kút, mélykút M- medence E- 52mm –es kiömlőnyílású tűzcsap ( alsó sarokban)

A jelzőtáblán található számok jelentése A távolságokat jelző számok esetén a nagyobb métert a kisebb decimétert jelent A T vagy hT betű után álló szám a tűzcsapot tápláló nyomócső belső névleges átmérője mm-ben A K betű után álló szám a kút átlagos mélységét jelenti méterben Az M betű után álló szám a medence befogadóképességét jelenti m 3 -ben

A jelzőtáblán található jelek jelentése A háromágú nyíl a vízforrás helyének irányát jelöli a táblához viszonyítva A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja. Jobbra nyitás esetén a tábla jobb alsó sarkában Füstölgő gyárkémény jelentése az oltóvíz csővezetékben ipari víz van Piros csíkkal áthúzott jelzőtábla- a tűzcsap üzemen kívül van

T E

M

Víztornyok:komoly vízmennyiségre lehet számolni - nyomással érkezik a víz - helyi szakember bevonása szükséges

Víztorony kialakítása

Felszívásos táplálási mód A szívótömlőben vákuumot állítunk elő, és a vizet a légköri nyomás nyomja a szivattyúhoz

Vízforrások: Folyóvizek:táplálás szívótömlővel - korlátlan vízmennyiség - esetleg nehéz megközelítés - a víz szűrése fontos! Tavak: hasonló feltételek, mint a folyóknál Patakok: korlátozott vagy egészen kicsit vízhozam - a vízhozam növelésének érdekében lehetséges a mesterséges, ideiglenes duzzasztás

Egyéb vízforrások: Víztároló medencék. hűtőtornyok vízmedencéi: tekintélyes vagy korlátlan vízmennyiség ­könnyű szivattyú telepítési lehetőség Kutak: a vízhozam a kutak típusától és az utánfolyás mennyiségétől függ, de inkább kevés vízre lehet számolni

Szívótömlővel működés: Szívótömlő anyaga: többrétegű gumi és szövet, acél huzalspirál merevítéssel Mérete: 1) 52-es kapocs 51 mm-es belső átmérő (200 1/p) 2) 75-ös kapocs 65 mm-es belső átmérő (400 1/p) 3) 110-es kapocs 101 mm-es belső átmérő (800 1/p)

Nem szabad a szívótömlőt - mechanikai sérülésnek kitenni - földön húzni -savak, lúgok és egyéb maróhatású anyagoknak kitenni - a kapocspároknál megtörni, hajlítani nyomóvezetéknek használni

Szívótömlő használata során ügyelni kell - a kapocspárok ütközésig való meghúzására - a tömítőgyűrűk állapotára - a szívótömlő megkötésére (lehetőleg ne a fecskendőhöz) kiemelés előtt víztelenítésre (szelep, szelepkötél) - a szűrőkosár eltömődésének lehetőségére - a lábszelep biztonságos működésére, sérülésére a szelepkötél laza megkötésére

A szívómélységet csökkentő körülmények - az uralkodó légnyomás 0,4m -vízhőmérséklet 0,17m - víz mozgatásához szükséges energia 0,2m - súrlódási veszteség 1,2m légtelenítési veszteség 0,8m 10,33m(elméleti szívómélység) -2,77 m (vesztességek) = 7,56 m gyakorlati szívómélység

Szívóvezeték maximális hosszának megállapítása G-geodetikus szívómélység H-szívótömlők hossza G*H<60

Vízforrás távol - vízforrásra a legnagyobb teljesítményű - vízfogyasztást a legkisebbhez méretezzük - a meghatározott nyomást mindenki tartsa be -kapcsolattartás -tömlőőrök - osztó bevetése (gyors nyomás alá - meghibásodás) belépő nyomás 0,05 - 0, i 5 Mpa

Szivattyúk kapcsolási módjai Szivattyúk SORBA kapcsolása NYOMÁSFOKOZÁS Szivattyúk PÁRHUZAMOS kapcsolása VÍZMENNYISÉG NÖVELÉS