Aktualitások a gyermekvédelmi jogszabályokban Gyvt. módosítások, megelőző távoltartás, valamint az új Ptk. és a cselekvőképességi reform hatása a gyámhatósági, gyermekvédelmi tevékenységre Dr. Lantai Csilla március 25.

Pénzbeli ellátások 1. 1.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%, illetve 140 %-ához igazodó természetbeni ellátás és évi 2x Ft) 530 ezer gyermeket érint. 2.) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ( mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a,, vagyis Ft/fő/hó, valamint évi 2x Ft) mintegy 1500 gyermeket érint. 3.) Ingyenesen étkezés bölcsődében, óvodában, általános iskola 1-7.osztályában 4.) Nyári gyermekétkeztetés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül 130 ezer gyermeket érint.

Pénzbeli ellátások 2. 5.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (önkormányzati forrású, 240 ezer gyermeket, 2 mrd Ft összegben érint 8030 Ft/fő/. 6.) Gyermektartásdíj megelőlegezése (központi forrású,1.272,6 Ft) 8203 gyermeket érint átlagosan Ft/fő/év. 7.) Otthonteremtési támogatás (központi forrású:1.745,0 Ft) 842 fiatal felnőttet érint átlagosan 1millió 92 ezer Ft-tal

Szegénység megszakítása Óvodáztatási támogatás VII.-tól, beiktatta a évi XXXI. tv. (RGYK-ban részesülő, halmozottan hátrányos gyermek, 3 hónapos óvodába járás esetén - 20 ezer Ft,- illetve rendszeres óvodába járás esetén június és december hónapban 10 ezer- 10 ezer Ft.) Óvodáztatási támogatás természetbeni nyújtása (ruha, cipő, tisztasági csomag, gyermekjóléti szolgálat javaslata)) Rendszeres óvodába járás (legalább 6 óra, igazolt és igazolatlan napok nem haladják meg a nevelési napok 25%-át, kivéve 10 napot nyáron)

Gyermekvédelmi törvény módosulása 1.[2009. évi LXXIX.tv., hatályos XI.-től, X.1-től.] Személyi hatály ( ideiglenes intézkedés köre, 2201/2003.EK rendelet, oltalmazott gyermekek), Értelmező rendelkezések (fogyatékos gyermek, veszélyeztetettség fogalma,), Gyermekjogi képviselő (bírság, továbbképzés, egyeztető-megbeszélés kezdeményezése) Jelzőrendszer működése ( felelősségre vonás kezdeményezése, egyeztető-megbeszélés, esetmegbeszélés),

Gyermekvédelmi törvény módosulása 2. Gyermektartásdíj megelőlegezése (feltételeinek változása nem függ az adók módjára történő behajtástól, jegyző adóügyi feladatai), Otthonteremtési támogatás ( megállapításnál érvényes nyugdíjminimum, 15 napon belül utógondozó kirendelése, lakás-előtakarékossági program, hosszabb elszámolási időszak),

Gyermekvédelmi törvény módosulása 3. Gyermekjóléti szolgálat feladatai változtak: 1.) javaslat a védelembe vételre, családi pótlék természetbeni formájára) 2.) egyéni gondozási nevelési terv, pénzfelhasználási terv. Gyermekek átmeneti gondozása - szükségszerinti ellátásuk.

Gyermekvédelmi törvény módosulása 4. Nevelőszülői ellátás(az elhelyezhető gyermekek létszámának csökkentése 2010.I.1-től) Védelembe vétel (intézkedések - átmeneti gondozás - iskolai erőszak kezelése, 2 éve fennálló védelembe vétel, fk.pátfogás Ideiglenes elhelyezés (elhelyezés speciális esetei az örökbefogadás esetén, gondozási hely indokolt megváltoztatása),

Gyermekvédelmi törvény módosulása 5. Átmeneti nevelt gyermekek családba fogadása, Személyes szabadság korlátozása ( ideiglenes elhelyezésnél, nevelési felügyelet külföldi gyermekeknél), Gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése (fenntartó, intézményvezető, szolgáltató és más jogsértő személlyel szemben a gyermeki jogok súlyos sérelme esetén, tájékoztatási kötelezettség, működési engedély módosítása, - továbbképzés, egyeztető-megbeszélés a birság helyett,vagy mellett).

Gyermekvédelmi törvény módosulása 6. Adatkezelési szabályok (gyermekek védelmében nyilvántartási rendszer adatlapjaiba való betekintés engedélyezése, Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék (tartalma, közzététele, nincs pályázat), Fenntartói feladatkör változása (információk, 10 munkanap a véleményezésre), Egyházi kiegészítő normatíva megtérítése ( jogutódlással átadás, megszüntetéstől számított 3 hónapon belül, gyermekek 50%-a, ugyanazon ingatlan)

Gyermekvédelmi törvény módosulása 7. Ket. miatti változások : munkanap, személyes megjelenés – elektronikus kapcsolattartás, hirdetmény, nyilvánosság, Bántalmazás, elhanyagolás (bármely módon kapcsolat, haladéktalan kt., helyszíni szemle),

Gyermekvédelmi törvény módosulása évi költségvetés megalapozása: A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három- telephelyként működő - családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.

Gyermekvédelmi törvény módosulása 9. Családi gyermekfelügyelet Személyi feltételek: Nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet a szolgáltató, aki egészségi állapota, és körülményei alapján alkalmas az ellátás nyújtására, és felkészítő tanfolyamon részt vett (40 órás) Saját háztartásban nyújtható napközbeni ellátás Ellátottakra vonatkozó feltételek: Maximum 3 gyermeket lehet ellátni, ebből saját gyermek legfeljebb egy lehet (csak saját gyerekeket nem lehet) A gyerekek életkora 2-és 4 év közötti Csak olyan szülő gyermekét lehet felvenni, aki dolgozik, vagy munkaerő-piaci képzésen vesz részt

Gyermekvédelmi törvény módosulása 10. Tárgyi feltételek: lakás száraz, fűthető, jól szellőztethető, világos legyen Működési engedélyezési eljárás: működési engedély kell, de nem kell hozzá szakhatósági vélemény, csak a védőnő előzetes javaslata Csak a védőnő ellenőriz Finanszírozás :a normatíva összege azonos a családi napközi normatívájának összegével

Gyermekvédelmi törvény módosulása 11. Családi pótlék 50%- ának felhasználása a gyermekotthonban élő gyermekek számára (így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, zsebpénzének biztosítására.), Otthonteremtési támogatás ( 30 életév betöltése), Utógondozói ellátás ( tovább nem tanulók 21 életévéig),

Megelőző távoltartás Parlament június 22-i ülésnapján fogadta el a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. törvényt. A törvény 2009.október 1-jén hatályba lépett

Fogalmak Hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, b) a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat.

Családvédelmi koordinációs szerv Városi Gyámhivatal [331/2006.(XII.23.)Korm.rend.] Fogadja a jelzéseket és megteszi a megelőzést szolgáló lépéseket. A konfliktus kezelésére és feloldására törekszik, továbbá információkat szolgáltat. meghallgatás, megjelenésre való felhívás, tájékoztatás (intézményrendszerről, szolgáltatásokról, terápiáról és konfliktuskezelésről, büntető és szabálysértési eljárásról, hamis vád következményeiről ),

Családvédelmi koordinációs szerv Városi Gyámhivatal A bántalmazott kérelmére a gondoskodik arról, hogy a bántalmazott jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon, Jegyzőkönyvet vesz fel és intézkedik, Az eljárásáról és a feltárt tényekről a rendőrséget haladéktalanul tájékoztatja.

Segítő kapcsolat [15/1998.(IV.30.)NM rend.] A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedést kezdeményezni.

Gyvt. módosítás [2009. évi CIX.tv., hatályos I.1-től] Otthonteremtési támogatás – 30 éves korig kérhető Gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető: bölcsőde, hetes b., csana, családi gyermekfelügyelet,házi gyermekfelügyelet keretében Otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek csp. 50%-a felhasználható- teljes körű ellátás kiegészítése Ug. ellátás- 21. és 24. életév

Új Ptk. III. Könyve hatályba lépéséhez kapcsolódó változások I. [2010. évi XXXIX.tv, hatályos:2011.jan.1.] Szülői jogok és kapcsolattartás (közvetítői eljárás, 2 napot meghaladó eltávozás, szabadság, ideiglenes elhelyezésnél hivatalbóli szabályozás), Várandós anyák átmeneti otthona ( 3-8 fős), Nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatás feladatai (tanácsadás, felkészítés, adatkezelés, nyilvántartás vezetése, megállapodás megkötése, kapcsolatfelvétel, költségviselés, utánkövetés)

Új Ptk. III. Könyve hatályba lépéséhez kapcsolódó változások II. Örökbefogadói GYES ( gyermek 10 életévének betöltéséig befejezett örökbefogadás, napi 4 óra munkavégzés)

Új Ptk. III. Könyve hatályba lépéséhez kapcsolódó változások III. Az örökbefogadást érintően: a szülői hozzájáruló nyilatkozat nyílt és titkos örökbefogadás esetén egyaránt a gyermek hathetes életkorának betöltéséig visszavonható lesz, nyílt örökbefogadás – házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével – csak közvetítő szervezet útján lesz lehetséges, az örökbefogadást követően legfeljebb öt évig figyelemmel kísérheti és segítheti a gyermek beilleszkedését az örökbefogadást közvetítő szervezet, a gyámhivatal a gyermek érdekében különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet majd az előírt korkülönbség figyelembe vételétől, illetve a teljes cselekvőképesség személyi feltételétől, a vérségi származás megismeréséhez való jog korlátozhatóvá válik, ha a vér szerinti szülő nem járul hozzá adatai közléséhez, e kérdésben a bíróság lesz jogosult dönteni.

A gyámügyi igazgatásról a hatályos szabályok szerint A Gyvt. 5. § k) pontja értelmében gyámhatóság fogalma alatt a települési önkormányzat jegyzőjét és a gyámhivatalt kell érteni. A gyámügyi igazgatás szervezetét - jegyző, városi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.)határozza meg. A Gyvt. 5. § l) pontja értelmében gyámügy alatt a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre értendő. A gyámhatóság feladat- és hatáskörét és ezáltal a gyámügyek körét a Gyár. határozza meg. A gyámhatóság feladatai : egyrészt a gyermekvédelemhez, valamint a gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelméhez kapcsolódnak, másrészt a gondnoksággal függenek össze, vagyis a gondnokság alatt állók személyi és vagyoni érdekvédelmét jelentik.

A gyámügyi eljárásról A gyámügyi eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szabályai érvényesülnek. A Ket. eljárási alapelveinek alkalmazása mellett a gyámügyi eljárásokban természetesen a Gyvt., a Ptk, a Csjt. alapvető rendelkezéseit - a gyermek, gondnokolt véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz, meghallgatáshoz, panaszhoz, önálló eljárásindításhoz való jogát - is biztosítani szükséges, ami a Ket.-hez képest többletkötelezettséget jelent a gyámhatósági ügyekben eljáró hatóságok számára.

A cselekvőképességi reform törekvései Az új Ptk. [2009. évi CXX.tv.]Második Könyve tartalmazza a megreformált cselekvőképességi szabályokat, melyek alapvető változásokat hoznak az értelmi és pszicho-szociális fogyatékossággal élő emberek életében: egyéni szükséglettől függő segítségnyújtási formákat határoz meg, a nagykorú személyek számára az eddigi jogintézmények helyett olyan differenciáltabb rendszer válik hozzáférhetővé, a támogatással meghozott döntésekre és a jogkorlátozás lehető legszűkebb körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt, bevezeti a támogatott döntéshozatal jogintézményét, amely a nemzetközi normáknak megfelelő, az egyént – az őt körülvevő természetes támogató hálózatok kiépítésével – a cselekvőképesség gyakorlásában segíti, megszünteti a kizáró gondnokság és a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, a gondnoksági rendszert pedig a szereplők partneri együttműködésén alapuló rendszerré alakítja át. Mindez – hatásköreik és eljárási szabályaik megváltozása révén – a gyámhatóságok (gyámhivatalok) tevékenységét is nagyban érinti!

Az új Ptk.II. Könyvének hatásai: I.Gyvt. és kormányrendeletek módosítása Az új Ptk. által bevezetett jogintézményi változások és a cselekvőképességi reform miatt a gyámügyi igazgatás vonatkozásában a jogszabályok felülvizsgálata és jelentős módosítása szükséges: a Ptké. tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosítását, amely a gyámügyi eljárásban megteremti többek között a támogatott döntéshozatalból adódó, a támogatott és a támogató (hivatásos támogató) eljárásának törvényi alapjait, a fenti törvényi szintű szabályok végrehajtása kormányrendeletek módosításával lehetséges.

Az új Ptk. II.Könyvének hatásai II. kormányrendeletek módosítása Jelentős tartalmi változtatások szükségesek a támogatott döntéshozatal, az előzetes jognyilatkozat mint új jogintézmények alkalmazása, a támogatott és a támogató (hivatásos támogató) eljárása, továbbá a gyermekek, valamint a cselekvőképességükben érintett nagykorú személyek személyi és vagyoni érdekvédelme tekintetében. Az alábbi kormányrendeletek módosítása áll előkészítés alatt: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet.

A gyámhivatali hatáskörök változásai I. A gyámhivatalok hatásköre változik, bővül: a gondnok kirendelése átkerül a bíróság feladatkörébe, azonban a gondnok/hivatásos gondnok személyére a gyámhivatal tesz javaslatot, számos olyan, részben új feladattal kell számolni, amelyeket igen rövid határidővel szükséges végrehajtaniuk a gyámhivataloknak: ilyen feladat a zárlat elrendelése, a zárgondnok, ideiglenes gondnok kirendelése, a perindítások ( gondnokság alá helyezés, valamint a gondnok személyének változása esetén) és a gondnokrendelés indokoltsága tekintetében a felülvizsgálatok kezdeményezése. Mindez hivatalbóli eljárási kötelezettséget jelent!

A gyámhivatali hatáskörök változásai II. Az új Ptk. Személyek Könyvéből adódóan a következő új gyámhivatali hatáskörök jelennek meg és kerülnek részletesen szabályozásra a végrehajtási rendeletekben: előzetes jognyilatkozat és a támogató kinevezése érdekében tett nyíl. felvétele, hivatásos támogató tevékenységének felügyelete, döntés az éves jelentése elfogadásáról, a hivatásos támogató felmentésének kezdeményezése, a korlátozottan cselekvőképes személy és gondnoka között felmerült vita esetén döntés a jognyilatkozat jóváhagyásáról, pótlásáról, a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy gondnoka azonnali intézkedésének felülvizsgálata, döntés a gondnok jognyilatkozatának jóváhagyásáról, a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy házasságkötésének engedélyezése, a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy apai elismerő nyilatkozatának jóváhagyása, a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy által apasági, anyasági per megindításához hozzájárulás.

Hatásköri változások III. Új feladatként jelenik meg a gyámhatóságok ágazati irányítását ellátó miniszter részére – az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és várandós anya mellett – a gondnokság alatt álló személy külföldről történő hazatérésének elősegítése, a hazahozatal megszervezése a konzulátussal együttműködve. A gondnokoltak hazahozatala tekintetében eddig a gyakorlatban alkalmazott eljárás ezáltal jogszabályi rendezést nyer.

A gyámhatósági eljárás változásai Az ismertetett gyámhatósági feladatok végrehajtásához szükséges a gyámhatóságok szemléleti változása, amely megjelenik az eljárási szabályokban is: megtörténik a gondnokolt személyek bevonása az eljárásokba, az akadálymentes kommunikáció elvén alapuló meghallgatásuk – szükség esetén az ellátásuk helyszínén –, a gondnokkal való együttes döntéshozataluk elősegítése, vitáik kezelése, összetett szakértői vélemény beszerzése, a támogatott döntéshozatalban részesülő személyek érdekeinek a gondokoltakétól eltérő előmozdítása.

A gyámhatósági nyilvántartás változásai Az új Ptk.-ból adódó változtatások átvezetése feltétlenül szükséges a gondnokság alatt álló személyekről és gondnokaikról vezetett gyámhivatali nyilvántartásban : a városi gyámhivatal illetékességi területén lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkező gondnokság alatt álló személyek vonatkozásában a cselekvőképességet kizáró gondnokság törlése, helyette általános érvényű korlátozás feltüntetése, marad: ügycsoportok megnevezése, felülvizsgálati időpontok rögzítése.

A cselekvőképességi reform megismertetése az érintettekkel Az emberi jogokat legkevésbé korlátozó, árnyalt, differenciált szabályozás ismertetése érdekében: Miniszteri rendelet készül,amely meghatározza a hivatásos gondnokok és hivatásos támogatók képzésének és továbbképzésének részletes szabályait (60 órás képzési program, 10 órás továbbképzés). Az új Ptk. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatálybalépésekor hivatásos gondnoki feladatokat ellátó személyek 22 órás képzésen vesznek majd részt. A képzés fedezetét az Államreform operatív program keretében „Jogalkalmazás javítása” című normatív pályázat biztosítaná, amelynek előkészítése folyamatban van. Az ÁROP keretében valósulna meg mintegy 1200 fő gyámügyi ügyintéző/vezető képzése is. A képzés, továbbképzés célja, hogy az új cselekvőképességi szabályokat ismerjék és alkalmazni tudják, megerősödjön ügyfélközpontú szemlélet és az együttdöntés, valamint a társszakmákkal való együttműködés az érintettek érdekében.